Berzsenyi's

Boszorkány, parazsat evő paripa, hegedűből kipattanó királylány, békává változott királyfi na meg egy cipó, amelyik tud beszélni… Kedves olvasó, ugye neked is ismerősek mindezen furcsa meseelemek? Egyszer azt olvastam: egy nemzet csak addig nemzet, amíg megőrzi nemzeti értékeit, őrizzük hát meséinket, táncainkat, dalainkat úgy, mint saját életünket! Talán egy Benedek Elek-idézet volt, de az is meglehet, hogy csupán egy névtelen blogger véleménye, ugyan mit számít? Nincs szükségünk kifacsart filozófiai gondolatokra, hogy berzsenyisek módjára megünnepeljük a Népmese napját. Ezt az ünnepet pedig Molnár Lídia tanárnő szervezi meg nekünk évről évre, és minden egyes alkalommal hatalmas a sikere. Idén a 7. és 8. osztályosok vettek részt a programon. A nagyobbak érkeztek először az 5. órában, hogy megméretessék magukat egy hatalmas kihíváson - az úgynevezett Népmese napi hétpróbán. Az első kihívást a csoportra osztás jelentette, de miután sikerrel vették ezt az akadályt, már bele is vethették magukat a versenybe. Feladatok és népmesék sorozata után a győztes csapat végül elért a kincsesládához, akár a valódi mesehősök.

Háromkor a kisebbek özönlötték el a könyvtárat. Letelepedtek a leterített szőnyegekre és párnákra, és kényelmesen elhelyezkedtek egy mesedélutánhoz. A tanárnő ugyan felolvasott pár mesét, ám hamarosan két lelkes matekos jelentkezett, hogy ők is olvasnának. Egyiküktől egy népmesét hallgathattunk meg, míg másikuk egy, a nulltáborukból emlékezetes mesét olvasott fel a többieknek Az óriási kisegér című történetet mindenkinek ajánlom, aki nem ismeri, fergeteges történet. Szívmelengető volt látni, ahogy közösen hallgatták a felolvasást. Ahogy közeledett a négy óra, sajnos sokuknak sietniük kellett, mégis maradtak még páran Mese-activityzni. Irigykedve néztem ezt az izgalmas játékot, ahogy kézmozdulatokkal próbálják elmagyarázni a különböző mesecímeket, én ugyanis a kamerát tartva nem tudtam becsatlakozni. A végéig ottmaradókat a tanárnő meleg teával és süteménnyel kínálta, ám ezután véget ért a program.

Ezután a fantasztikus délután után megkerestem Molnár Lídia tanárnőt, aki örömmel válaszolt pár kérdésemre. Az alábbi interjúban megtudhatjátok, mi a tanárnő kedvenc népmeséje és azt is, miért szereti ezt az ünnepet.

''Honnan jött a Népmese Hétpróba ötlete? Nehéz volt megszervezni? '' Nem szeretem, ha valami - akár egy ünnep -, az ismétlődéssel unalmassá válik, ezért folyamatosan gondolkodom és gyűjtöm az ötleteket, mivel lehetne még érdekesebbé tenni ezt az ünnepet, mi az, ami megvalósítható a Berzsenyi könyvtárában is. Ezért volt olyan év, amikor tanár kollégákat kértem meg, hogy meséljenek a könyvtárban az egybegyűlteknek. Ezt nagyon nehéz összehozni, mert nem elég, hogy valakinek kedve legyen hozzá, de rá is kell, hogy érjen abban az időpontban. Aztán jött a Mese-activity ötlete, ahol mesecímeket kell kitalálni, vagy a különféle mesés rejtvények, mese-totók kitöltése mint kapcsolódó lehetőség. Ezekből már van egy jó kis gyűjteményem. Sajnos az idén nem volt túl jó az időzítés, mert mindkét napon (szept. 28-29-én) zajlott a kompetenciamérés, így nem tudtam használni a mellettem lévő okos termet. E nélkül sajnos nehéz 32-36 fős osztályokat fogadni. Így kicsit zsúfoltan tudtak csak dolgozni a diákok, akadt belőle némi fennakadás, de nagy problémát talán nem okozott.

''Mi motiválja a Tanárnőt, hogy minden évben megszervezze a Népmese Napját? '' A Népmese Napja egy országos ünnepsorozat, amit Benedek Elek születésnapján tart az ország a Magyar Olvasótársaság szervezésében, sok-sok mesével és hozzá kapcsolódó programokkal. A Berzsenyi könyvtára a kezdetektől csatlakozott ehhez a programsorozathoz, így én sem tehetek mást, mint folytatom azt a munkát, ami elődeim, az akkori könyvtárosok és az akkori rajztanár közös munkáját dicséri. Ez immár egy hagyomány a Berzsenyiben – nem az egyetlen ☺ - ami akkor a népmese illusztrációk elkészítésén és kiállításán, azok zsűrizésén és díjazásán túl másról még nem szólt. Örülök, hogy ehhez én is hozzá tudtam valami újat tenni, hogy ma már nem csak meseillusztrációs kiállítás van az aulában, hanem Mesedélután is a könyvtárban.

''Gondolom, a Tanárnő kiskorában is sok mesét hallgatott/olvasott. Volt kedvenc népmeséje? Ha igen, mi volt az? '' Nem emlékszem, hogy nekem meséltek volna a szüleim, főleg nem népmeséket, de én már meséltem a gyerekeimnek. Benedek Elek és Arany László mesekönyvei voltak a kedvencek, de szerettük a Grimm-meséket is. Nagyon fontosnak tartom gyermekkorban a mesét, a mesélést, ezzel segítve a fantázia fejlődését. A saját képek megalkotásának lehetőségét a képernyők nyújtotta kész képvilág helyett. Ezért meséltem minden este a fiaimnak.

''Miért szereti a népmeséket, mi teszi őket mássá a többi történettől? '' A mese, és főleg a népmese azért jó, mert a népmesei elemek ismétlődnek, kiszámíthatók, ezáltal nem okoznak csalódást a hallgatónak, mert nincs váratlan fejlemény, oda nem illő esemény. Ismerőssé válik a terep, bizton lehet arra számítani, hogy mindig az igazság érvényesül. Még ha sok rossz dolog történik is a főszereplővel, a mesehőssel, mégis mindig elnyeri a megérdemelt jutalmat. A rossz, gonosz szereplő pedig a büntetését. Ez megnyugtató egy gyermek számára. A világ jó hely. Biztonságban vagyok.

''Sikerült megvalósítania az elképzeléseit az idei programnál? Olyan volt, amilyennek elképzelte? '' Idén ismét újítani szerettem volna. A Népmese napi hétpróbát egy osztályfőnöki óra alatt többé-kevésbé sikerült is a 8. c osztállyal megvalósítani. Ezt a népmesés hétpróbát egy könyvtárostanár kolléganőm készítette a tavalyi eseményre és megosztotta velünk, hogy használjuk nyugodtan. Így maga az ötlet nem az én érdemem. De megtetszett, kicsit átdolgoztam, és most leteszteltem, működik-e nálunk is. A 8. c-s diákok bebizonyították, hogy igen. Egy lány- és egy fiúcsapat kellő kitartással és az óra utáni szünetet is beáldozva eljutott a „Kincsesládához”. Ők nem adták fel! Mint a népmesei hősök, ők is győzedelmeskedtek. Első helyezett lett a PPP csapat, második a 7 csoda csapat. Jövőre találkozunk a hétpróbán, idei 7. c osztály ☺