Bánó Tamás Barnabás interjú

1.Köszönjük szépen, hogy elfogadta meghívásunk az interjúra. Az első egy rutinkérdés, amit mindenkinek felteszünk: Hogyan került a Berzsenyibe?

Alapvetően balatonfüredi vagyok, oda is jártam, akkoriban nem ismertem a Berzsenyit. A Zeneakadémián végeztem tanárként, és álláskeresés közben szembe jött velem a Berzsenyi álláshirdetése. Pár ismerősöm járt a Berzsenyibe. Akikkel beszéltem, mondták, hogy érdemes lenne megpróbálnom.

2. Pozitív a benyomása az iskoláról?

Teljes mértékben, nagyon megérte idejönni. Sokkal befogadóbbak a diákok, mint azt elképzeltem. Több helyen is tanítottam az elmúlt években, de itt a többihez képest nagyon magas színvonalon figyelnek és dolgoznak a diákok.

3. Meséljen a saját gimnáziumáról! Milyen volt odajárni, milyen hatással volt az Ön karrierjére?

Leginkább az volt a hatása, hogy rájöttem, hogy mit nem szeretnék csinálni. Kéttannyelvű, idegenforgalmi gimnáziumba jártam, angol és francia nyelvet tanultam emelt óraszámban, illetve idegenforgalmat angolul. Tehát marketing-turizmus felé kellett volna elmennem, de egyáltalán nem tetszett ez az irány, így nem kezdtem bele. Folyamatosan zenéltem, és a gimnázium alatt ki is alakult, hogy inkább a zenei pálya felé mennék.

4. Az iskolában volt lehetősége, hogy zenéljen?

-A gimnáziumban csak kórus volt, viszont a zeneiskolában, ahova külön jártam, volt fúvós zenekar. Emellett a városi fúvós zenekarban is játszottam.

5. Mi motiválta a zenei pályára?

Édesapám gitártanár, gitárművészként végzett és ő is tanít. Valószínűleg ez is befolyásolt az orientációban, de nem ez volt a kijelölt út. Amikor gimnáziumot kellett választani, nem tudtam biztosan hogy zenei pályát akarok választani, ezért nem mentem Konzervatóriumba (zenei szakközépiskolába). Amik leginkább motiváltak, azok a kórusok voltak. Ezért is végeztem a karvezetés szakon, mert a városi kórusban, a tihanyi apátság kórusában, illetve a gimnázium kórusában is énekeltem. A városi zenekarban hangszeren játszottam.

6.Mi a véleménye a hazai zeneoktatásról? Hogy látja ezt mint szakmabeli, belülről?

A Kodály-módszer mind szép és jó, csak már nem valósul meg. Szerintem két kezemen meg tudom számolni hány intézményben valósul meg. Ez nyilván a pedagógusokon is múlik, viszont, ha összeszámolnánk, nagyjából 72 énekóra van gimnáziumban egy évben, illetve általános iskolában is heti egy. Abból nem lehet olyan zenei nevelést adni a gyerekeknek, amire a Kodály-módszer alkalmas lenne. Ettől függetlenül még mindig jobb, mint egy átlagos külföldi intézményben. Annyiban más, hogy ott nagyon élményorientált a zeneoktatás, és ettől egy kicsit szétszórt is. Mi próbálunk elméletet, zenetörténetet, éneklést, illetve zenei élményt is átadni. Szerintem mindenképpen több énekórára lenne szükség, és ezeket is muszáj lenne megújítani. Ugyanis, amit mi tanulunk itt, csak köszönőviszonyban van azzal, ami ki van írva a tanmenetben. Egyszerűen nem csak a mai fiatalokat, de már engem se érdekelt az, ami benne van az énektankönyvben. Sokkal több kapcsolatot kellene teremteni a mai világgal, mert nincsen átfedésben az oktatott anyag és a jelen, pedig lehetséges lenne összefűzni.

7. Mit tart a legnagyobb szakmai elismerésének?

Egy nemzetközi zeneszerzés versenyen egyszer második lettem. Szingapúrban volt, ahol szabadon lehetett pályázni, és nyolcvan darabból az enyém lett a második. Tehát, amit papíron meg tudok mutatni, mint szakmai elismerést, az ez lenne. Illetve tanítok a Zeneakadémián és az ELTE-n, meg hát közeleg a doktori…

8. A szingapúri versenyre írt darabját tartja eddigi legnagyobb művének?

Nem, ez egy kórusmű volt, ami kompromisszumokkal készült. Tehát oda olyat írtam, ami a zsűrik által felállított követelményeknek megfelelt. Eddigi legnagyobb művemnek talán a májusban bemutatott zenekari darabomat mondanám, ami Michelangelo: Ádám teremtését dolgozza fel zenében. A Danubia zenekar mutatta be a Zeneakadémián.

9. Ki ön szerint a hazai legnagyobb, kortárs zenét játszó előadó?

Az UMZE Kamaraegyüttesnek van egy nagy hagyománya a 60-as évek óta, hogy kortárs zenével foglalkoznak. Ők képviselik leginkább az avantgárd irányzatokat. De egyénileg is remek például Szűcs Péter zongorista, Csalog Gábor zongorista, Krullik Eszter hegedűs formációja, Molnár Anna énekes, Vajda Gergely karmester-zeneszerző, Ötvös Péter karmester. Könnyűzenei előadók közül nagyon kedvelem a Carson Comát. Annyira megszólítják az embert, azt hiszem a fiatalságot is, mégis összetettek a zenéi. Tehát én zeneileg is tudom értékelni azt, amit ők csinálnak. Nem csak slágereket írnak, hanem igényes slágereket. A szövegeik nagyon erősek, engem megszólítanak, és ezt nem egy silány zenével társítják, hanem a populáris zenében nívós minőséggel. Ki merik mondani azt, amire gondolnak, és azt sem silány módon teszik. A szöveg is finom, ilyen bölcsész-íze van.

10. Egyszer mesélt arról, hogy az Alvin és a Mókusokat nagyon kedveli, kedvenc zenekara volt. Önnek még meg van az életében a punkos vonal?

Nagyon nincs meg. Ez a gimis tinédzser lázadásomhoz kapcsolódott. Fokozatosan, ahogy a klasszikus zenével elkezdtem foglalkozni a gimnázium után, eltűnt az életemből a populáris zene. Körülbelül 1-2 éve kezdett el visszatérni, viszont volt olyan pár év, amikor tényleg csak kortárs, klasszikus koncerttermi zenét hallgattam. Ma az Alvin számomra csak nosztalgia, egy korszakot jelent. Néha, ha esetleg eszünkbe jut a feleségemmel, akkor hallgatunk, de magamtól nem szoktam.

11. Mik az Alvintól a kedvenc zenéi, amik a legjobban hatottak önre?

-K*rva élet
-Sajnálom
-Family Frost
-Rémálom
-Júlia nem akar a földön járni
-Én még tükörbe tudok nézni
-Mi ilyenkor szoktunk sírni
Ezeknek még megvan nagyon a szövege. Kicsit a mondanivalójuk, kicsit pedig a lázadás élménye volt bennük fontos. Zúzás, buli, kikapcsolódás, kiszakadás a mindennapi életből.

12. Még egy levezető kérdést felteszek. A zenén kívül más művészeti ágban képviselteti-e magát?

Teljesen amatőr szinten, de szoktam verseket írni. Főként haikut, már száz fölött van a haikuk száma. Rövid, három soros versek, öt szótag, hét szótag, öt szótag. Nagyon tömör gondolatmagvak. Mindig az éppen aktuális gondolatot próbálom megfogalmazni röviden. Ha valamit röviden meg tudunk fogalmazni, az egy hatalom a gondolat fölött. Azt hiszem Fodor Ákos itthon a leghíresebb haikuszerző. Illetve, sajnos nem gyakorta van rá időm, de szeretek nagyon rajzolni, általában másolni. Itt a reprodukációt szeretem, tehát ez annyira nem intuitív, mint a zeneszerzés.

Úgy érzem kimerítettük az időkeretünk és a témákat is. Köszönjük, hogy időt szakított ránk!

Áron

Author: Áron

Stay in touch with the latest news and subscribe to the RSS Feed about this category

Hozzászólások (0)

Comments are closed


No attachment



You might also like

Juhász Anna interjú

Átlagosan napi hány diák látogatja meg a tanárnőt ? Ma már a legtöbben nem személyesen látogatnak...

Folytatás

Interjú Honyek Gyula tanár úrral

Honyek Gyula tanár úrral Kolláth Áron (9/b) készített interjút.

Folytatás