Mi érdekli a berzsenyiseket, avagy igazak-e a tagozat-sztereotípiák?

Jobb később, mint soha, tartja a mondás – és mi tagadás, elég későn van már: lassan egy éves évfordulóját ünnepli ez a cikk, aminek annak idején ambiciózusan nekivágtam. Én sokat tanultam belőle, például, hogy szabad válaszadást csak akkor állítsunk be egy kérdőívben hogyha le akarunk mondani minden nemű szabadidőnkről az adatkezelés javára. De most, már mögöttem a küzdelmes napokkal, elérkezett az ideje, hogy a kedves olvasókkal is megosszam azt a sok-sok érdekességet, amikre a kis kutatásom fényt derített. Szóval ugorjunk is fejest a kérdésbe: Mi érdekli a Berzsenyiseket?

Kérdőívemben négy kérdésre kellett a kitöltőnek választ adnia: milyen tagozatra jár; milyen irányban szeretne továbbtanulni; melyik a kedvenc tantárgya; mit szeret a szabadidejében csinálni? Összesen 96 kitöltés érkezett, amelyből végül 93-at ítéltem használhatónak, így a továbbiakban ezekkel foglalkoztam.

Ahány diák, annyiféle válasz érkezett, úgyhogy első benyomásunk alapján úgy válaszolhatnánk a kérdésünkre, hogy gyakorlatilag minden érdekli őket. Persze, ez valójában nem igaz, de hogy mégis kézzelfoghatóbbak legyenek ezek az adatok, némi egyszerűsítésre volt szükség. Ilyen például, hogy a különböző továbbtanulási irányok két oldalas listája helyett felosztottam a diákokat négy csoportba. Akik inkább humán, vagy akik inkább reál irányban tanulnának tovább, akik valamennyire bizonytalanok a kettő közötti választásban, vagy általában véve vannak még kétségeik a terveiket illetően, és végül azok, akiket a humán és reál legtágabb értelmezése szerint se lehet ezekbe a kategóriákba illeszteni. Ennek kapcsán persze felmerül, mégis milyen definíció alapján tettem mindezt. Valóban igyekeztem a legtágabb értelmezést használni, ami kicsit eltérhet a szavak eredeti szótári jelentésétől. E szerint a humán tárgyakhoz kerültek az emberközelibb, emberekkel foglalkozó, és az általában szubjektívebb, személyes véleményen alapuló tárgyak, a reálhoz pedig az egzaktabb, logikai megközelítésű tárgyak, aminek nem is az ember, hanem maga a tudás van a középpontjában. Ezt a definíciót semmilyen szótárban nem lehet így megtalálni, igyekeztem egy bővebb értelmezést összerakni, amivel sokan egyet is tudnak érteni, így ki is kértem hozzá mások véleményét. Persze minden definíció esetében számolnunk kell a határterületekkel is, amik mindig kérdésként merülnek fel, ha ilyenről próbálunk beszélni. Ilyen például a pszichológia és a földrajz, amik közül a korábbit én most a humán tárgyak közé soroltam, az utóbbit pedig a reál tárgyakhoz. De elég is a formalitásokból, mostanra bizonyára tűkön ülnek a kedves olvasók, szóval akkor térjünk is rá konkrét adatokra.

Tagozatonként kielemezve nem látunk túl nagy meglepetéseket, a diákok nagy része kitart a tagozata mellett a továbbtanulási szándékában. Az A-sok többsége humán irányba, a B-sek és C-sek többsége pedig reál irányba menne inkább. A legmegosztottabb tagozat a nyelvi, ahonnan egyenlő arányban tanulnának tovább reál és humán szakokon, és ahol a legmagasabb a bizonytalan diákok száma.

Ha kicsit konkrétabban vizsgáljuk az adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy a műszaki irány a legnépszerűbb, hisz a diákok 15,09%-a tervezi ezzel folytatni a tanulmányait. Utána következik az informatika 11,04%-kal és a harmadik helyen az orvosi 10,44%-kal. Itt nem érdemes tagozatok szintjén megvizsgálni a statisztikákat, mivel nagyon sok az egyedi eset, így nem valószínű, hogy pontos értéket kapnánk. Ha beszéltünk a diákok terveiről, akkor beszéljünk kicsit arról is, ami most van (már ha „most”-nak tekinthető valami egy év távlatából). Tudjuk, mik a szándékaik a jövőt illetően, de hogyan tükröződik ez a jelenben? A következő kérdésemre („Melyik a kedvenc tantárgyad?”) érkezett válaszok kielemzésével talán pont erre kaphatunk választ.

Az első dolog, amit kiszúrhatunk, hogy a diákok többségének az egyik tagozatos tárgya a kedvence, ami csak alátámasztja korábbi észrevételünket, hogy a berzsenyisek nagyobb része kitart a tagozata mellett. Az A-sok közül legtöbben a történelmet jelölték meg kedvenc tantárgynak 40,74%-kal, a B-seknél a kedvenc tantárgy címért folytatott mérkőzésben hármas holtverseny alakult ki a dobogón, a biológia, kémia és fizika között (ami szerintem nagyon szép valahol) mindegyik 26,32%-kal, a C-seknél a matematika, egy mindent elsöprő 51,85%-kal (ami nagyon érdekes, mert az informatika mindössze 18,52%-ot ért el, pedig a továbbtanulási szándék ennek pont az ellenkezőjét mutatja), és végül a D-sek, akik, bár nem a második idegen nyelvet jelölték meg a legtöbben, azért az első helyen még is egy nyelv áll, az angol, 35,29%-kal.

Az alábbi táblázatban a diákság tíz kedvenc tantárgyát láthatjuk. Nem meglepő módon többségüket a tagozatos tárgyak teszik ki, hiszen, mint azt az előbb láthattuk, már csak az adott tagozaton annyian szeretik, hogy felkerüljenek erre a listára. Ezeken túl, az első három (matek, történelem, biológia) általában véve nagy kedvencek voltak tagozattól függetlenül minden osztályban, jó páran jelölték ezeket.

Eddig csak az iskola keretein belül vizsgáltuk, hogy mi érdekli a diákságot, azonban legalább olyan fontos az, ami a falon kívül történik. Úgyhogy lépjünk csak ki a szabadba (vagy éppen menjünk be a szobánkba), és nézzük meg, mit csinálnak a berzsenyisek a szabadidejükben.

Az utolsó kérdésemre adott válaszok alapján összeírtam, hogy a berzsenyisek mekkora része mondta, hogy egy adott tevékenységgel tölti szabadidejét, osztály és az egész iskola szintjén is. Ez alapján az első három: a sport, a videójáték és a barátokkal töltött idő. A sport még kiemelkedőbb, hiszen a diákság szinte 41%-a tekinti meghatározó szabadidős tevékenységének, míg az utána következőt csak 24,73%. Persze mondani mindig könnyebb, de én még egy anonim kérdőívben se tudnám azt állítani, hogy rendszeresen sportolnék, bármennyire jól is mutatna ott. A soron következő kedvenc a videójáték, amivel, ahogy már említettem, a diákság 24,73%-a játszik rendszeresen. Egy apró érdekesség, hogy igazolódni látszik az az elképzelés is, hogy a B-sek és C-sek “kockák,” hiszen kétszer-háromszor annyian játszanak, mint A-s és D-s társaik. Végül a dobogó alján a barátokkal töltött idő áll, legyen az egy közös ital, túra a hegyekben, vagy az együtt játszott videójáték. Említendő tényező, hogy a kérdőív kikerülése idején már javában tartott a távoktatás, így megeshet, hogy magasabb lenne ez az arány, hogyha mindenki kedve szerint élhetett volna.

Ezentúl csupa apró érdekességet olvashatunk még, de ahelyett hogy ezt most mind felsorolnám, ráhagyom az olvasóra, hogy magának böngéssze át ezt a táblázatot.

Még mielőtt rátérnék egy mindent lezáró összefoglalásra, van, amit kénytelen vagyok megemlíteni. Habár a közel 100 kitöltő elég szép szám, tagozatok szintjén nem mindig volt szép az eloszlás, különösen nyelvi tagozatról érkezett kevés válasz. Kevés válaszból pedig nehéz bizonyossággal általánosítani, sok az egyedi eset, néhány új kitöltő nagyban befolyásolhatja az arányokat és ezáltal az eredményeket is. Ezenkívül ismeretlen tényezők is szerepet játszhatnak, mondjuk, lehet valami összefüggés aközött, hogy ki tölt ki egy ilyen kérdőívet, és milyen válaszokat adnak, ami kicsit torzíthatja a végső eredményt. Én igyekeztem kerülni a megkérdőjelezhető pontosságú statisztikák említését, azonban, mint minden ilyen jellegű kutatást, javaslom a kedves olvasóknak, hogy kezeljék némi fenntartással. Azonban egy érdekes betekintésnek vitathatatlanul megfelel, mert még ha pár százalékkal el is tér a valóságtól, a nagyobb tendenciák már nagyobb bizonyossággal kimutathatók.

Annak idején, mint a tagozatok közötti sztereotípiarombolót kezdtem el megírni ezt a cikket, azonban most, hogy magam előtt látok minden feldolgozott adatot, úgy érzem, sokkal többet inkább alátámasztottam, legyen szó a “könyvmoly” A-sokról, “kocka” B-sekről és C-sekről, vagy éppen a “jolly joker” D-sekről (minden esetben tisztelet a kivételnek). De mit gondol a kedves olvasó? Hogyan állják meg ezek a következetések a helyüket a valóságban, mert tudom nem mindenki értene egyet azzal amiket én itt leírtam. Esetleg van egy érdekes észrevétele az adatokról? Bármi legyen, nyugodtan ossza meg kommentben. Addig is, remélem élvezték a cikket, és akár valami újat is tanultak.

Kanizsai Péter

Author: Kanizsai Péter

Stay in touch with the latest news and subscribe to the RSS Feed about this category

Hozzászólások (0)

Comments are closed


No attachment



You might also like

Toplista – 2000 előtti magyar mesék

A harmadik Berzsenyi Toplista szavazás a 2000-es évek előtti magyar mesékről szólt. A kérdőív és az instagramos szavazás alapján kialakult a végleges sorrend.

Folytatás

Karantén szociális és mentális hatásai

Karantén szociális és mentális hatásai Mindannyiunk számára új helyzet az, hogy otthonról,...

Folytatás