Berzsenyi's

A Katona Kamrában még sosem jártam ezt megelőzően, nem igazán tudtam, mire számítsak a megszokott színháztermeknél kisebb térben, féltem, hogy megpróbálnak majd engem is bevonni, egyfajta családias színházként, és ezt mindenképpen szerettem volna elkerülni. Szerencsére nem így történt, s végül eljutottam oda, hogy másoknak is ajánlom ezt a darabot.

Az eredetileg egy hasonló regényből készült színpadi mű egy hajléktalan férfi, Vidra Zsolt élettörténetét mutatja be, visszafelé. A hajléktalan férfit Bán János, fiatalkori alakját pedig a fia játssza. A szereplők jelmezként az éppen aktuális karakter nevét tartalmazó pólót viselnek.

Az első jelenetben megjelenő halálos ágytól a felnőttkori lecsúszáson át az életerős fiatalságig láthatjuk a főszereplő életét, aki tulajdonképpen egy átlagos hajléktalan embert jelképez, egy lehetséges, talán gyakori utat bemutatva. Az utolsó részben megjelenő csecsemőkori kép külön is megrázó, hiszen más esetben ez a jelenet, ahogyan egy anya kezében tartja az újszülött csecsemőjét, egy boldogsággal teli jelenet is lehetne. Ebben az esetben viszont a tragikus végkifejletet ismerve rendkívül szomorú és megindító azt látni, hogy egy elvben szép reményekkel teli, romlatlan kisgyermekkori indulásból hogyan vált a főszereplő lecsúszott, a társadalomból egyre inkább kivetett felnőtt emberré.

Engem mélyen megérintett ez az előadás, hazafelé, a Ferenciek tere aluljárójában a földön fekvő hajléktalanokat nézve sok mindent átgondoltam magamban.

Szerintem sokunknak szüksége van erre. Körner Ábel