Berzsenyi's

Az iskola nyelvtanárai által tavaly elnyert pályázat következtében az idei tanévben két utazásra is sor került az Erasmus programban résztvevő iskolák között. Ősszel portugál diákok látogattak el egy hétre a berzsenyisekhez, tavasszal pedig a mi iskolánk diákjai utazhattak el Portugáliába. A programban résztvevő Migály Mercédesz és Németh Hunor Gergő beszámolóit olvashatjátok őszi és tavaszi kalandjaikról!:))

Erasmus+

New Interpretations of Cultural Heritage Project

Az Erasmus+ az Európai Unió oktatást, ifjúságügyet és sportot támogató programjának része.

Tanáraink 2020-ban pályáztak és nyertek. A partneriskolák, az olasz Liceo Scientifico A. Romita és a portugál Colégio de Sao Goncalo de Amarante, egy-egy hétre látogatják meg egymást tizenöt fős csoportokkal és közösen ismerik meg, dolgozzák fel a projektben megfogalmazott témákat. A projekt középpontjában a fiatalok és a kulturális örökség viszonya áll. A diákok csoportmunkában ismerik meg saját városuk számukra meghatározó elemeit, amelyek összeillesztésével tematikus városi túrákat terveznek meg angol nyelven. Azzal is foglalkoznak, hogyan képzelik el városuk jövőjét, illetve hogy a fenntartható fejlődés milyen pozitív és negatív példáit tudják felkutatni a környezetükben. A projekt kitér a fiatalok kedvenc helyeire és arra, hogyan használják a várost. Nyilván érdekes lesz összehasonlítani egy nagyváros, Budapest és a két vidéki kisváros, a portugáliai Amarante és az olaszországi Campobasso életérzését, életformáját.

2021. november 27. és december 04. között valósult meg az első mobilitás, melynek keretében a portugál iskola diákjai és tanárai érkeztek Budapestre. A vírushelyzet miatt sajnos az olasz tanulók nem tudtak eljönni Magyarországra, de így sem csüggedtünk el. Az első napot mindenki a családjával töltötte. Hétfőn az első órában köszöntöttük és körbevezettük a külföldieket az iskolában, majd pedig indultak a diákcsoportok által megtervezett és vezetett városi séták.

Az első nap a Hősök tere – Andrássy út – Szent István Bazilika volt az útvonal. Kedden a Várnegyedet jártuk végig, a Nemzeti Galériát is meglátogattuk, ahol a portugálok kiválaszthatták kedvenc magyar festményüket. A Várból a Vörösmarty téren lévő karácsonyi vásárra vezetett az utunk. Szerdán Újlipótváros kiemelt részeit néztük meg, csütörtökön pedig a Csodák Palotájában ismerkedtünk meg kísérletekkel. Este sem unatkoztunk, az iskolai tánctanításnak és közös táncnak köszönhetően. Az utolsó előtti napra is maradt látnivaló; a zsidónegyedben és a Dohány utcai zsinagógában jártunk, majd az Oktogon és környéke következett.

December 4-én elérkezett az utolsó nap, a könnyes búcsú ideje, de remélhetőleg csak áprilisig kell várnunk a következő találkozóig.

Innen is szeretnénk megköszönni tanáraink kitartó munkáját!

Budapest, 2021. december 5.

Migály Mercédesz, 11. A

Portugáliai élménybeszámoló

A cserediák fogadásra szokták mondani, hogy hatalmas élmény, de ha a fogadás hatalmas élmény, akkor a kiutazás szavakkal le sem írható. Ebben a második szakaszban tényleg az volt a csodálatos, hogy tudtuk kihez megyünk, a Budapesten született barátságok újra egy helyen lehettek. Hihetetlenül jók volt a kiutazásban a családok, megismerhettük a cseréinket jobban, az ő életükbe belenézhettünk, jobban megértettük a hátterüket. Ez a bennfentesség adja az igazi izgalmat, hogy úgy nézel meg dolgokat, hogy azt a helyiek mutatják, ahogy ők élik ott az életüket, mellette ahelyi ételekkel, tömérdek mennyiségű (frissen facsart!) narancslével, a helyiek kedvességével. És akkor az iskoláról még nem is beszéltem. Azt a rengeteg szeretet, időt és energiát, amit ránk áldoztak a fogadó oldalról mondhatom, hogy mindennél jobban megérte, és egy életre szóló élménnyel jöhettünk haza.

Már a program megnyitó műsorának füzetkéje olyan volt, hogy megszólalt, ahogy kinyitotta az ember. Éreztük azt, hogy nagyon nagyon vártak bennünket, szinte az egész iskola köszöntött bennünket, mindenki a maga módján. Kórusművekkel, a három ország néptáncainak bemutatójával, szuper kisfilmekkel és még amit csak el lehet képzelni. És ez csak a kezdet volt, a hét folyamán rengeteg mindent csináltunk, látogattunk meg, informálódtunk és biztos, hogy mindnyájan személyesen is fejlődtünk. Alkalmazkodásban, eme sok minden befogadásában, egy teljesen új nyelvi közeg elsajátításában. De a diákok, nekünk talán az volt mindenek fölött a legjobb. Az, hogy együtt volt a három nemzet, az hogy láttuk egymás arcait, mosolyait és mindent együtt tudtunk csinálni. És bizony csináltunk is, nekem nem volt nap, hogy éjfél előtt értem volna haza. Valahova mindig vitt a lábunk, még kiültünk a folyó partra este beszélgetni, kártyázni, elmentünk még együtt vacsorázni vagy bulizni. Elmélyültek az emberi kapcsolatok, ők is jobban nyitottak felénk és a végére mindenki csak csodálatosan érezte magát. Hozzá kell tenni, hogy amit nagyon élveztünk az a szabadság volt, az, hogy kizökkentünk egy kicsit a mindennapi hajtásból.

Ami pedig borzasztóan tanulságos, hogy csak fogj három random országbeli körülbelül egy korosztálybeli fiatalt és zárd össze őket egy olyan gyönyörű és napos helyen, mint Portugália vagy a hely igazándiból nem is számít. Meg fogsz lepődni a végeredményen: senki sem veszett össze senkivel, nem öltük le egymást vagy maradtunk volna inkább a sajátjainkkal. Jól éreztük magunkat, ennyi történt. Nagyon jól, sokat nevetve, viccelődve, közösen táncolva és még ki tudja mennyi mindent csináltunk abból, ami eszünkbe jutott.

És ez a tanulság nagyon fontos, az, hogy Európában béke van már két generáció óta. És ez amiatt van, mert megértettük, hogy attól még, hogy valaki magyar vagy portugál, vagy olasz, ugyanúgy éli a kis életét, mint az összes többi ember és természeténél fogva nem akar rosszat a másiknak. Ebben a cserében is elmélyült ez bennünk, hogy ugyan miért bántanám én ezeket a hihetetlenül kedves embereket? Tárt karokkal fogadtak a saját otthonukban és úgy vigyáztak rám akár a saját fiukra. Ezért fontos minden csereprogram és hiszem, hogy egyben mindenkinek részt kellene vennie. A self-learning-ről illetve a rengeteg szerzett soft skill-ről nem is beszélve, új kapcsolatok szerte a világból egy életre és ezek bizony olyan dolgok, hogy nincs az a pénz, amit ne érne meg.

Szeretném itt is megköszönni a szervező tanáraink áldozatos munkájukat, azt, hogy adtak nekünk egy ilyen csodálatos lehetőséget egy másik ország felfedezésére. Megérte minden egyes belefektetett plusz órát, esetleges stresszt, mert mi rengeteget tanultunk belőle és nagyon élveztük. Kívánom, hogy a jövőben még ennél több Berzsenyisnek is lehetősége lesz majd hasonló programokon részt vennie.

Budapest, 2022 április 29.

Németh Gergő Hunor, 11. D

Képekért kattintsatok a Facebook albumra!