KISEB 2020

Interjú a 2020-as KisEB-vel, Kenyeres Soniával, Hevesi Csongorral és Nemesrévi Ákossal.

Milyen volt a közös munka?

Ákos: Brutálisan jó. Nagyon kreatívak és hatékonyak voltunk együtt, mindent meg tudtunk beszélni. Nem volt olyan akadály, ami kifogott volna rajtunk. Szuper volt együtt ötletelni, sokat tanultunk egymástól.

Sonia: Én nagyon élveztem a fiúkkal való munkát mert minden feladatot hatékonyan és veszekedés nélkül meg tudtunk oldani. Plusz, úgy érzem, ezek után értettem meg, miért is olyan fontos a csapatmunka, amit nekik köszönhetek:)

Csongi: A közös munka számomra zseniális volt, nagyon hálás vagyok, hogy ezzel a két emberrel élhettem át az elmúlt egy év összes nulltáboros pillanatát, és hogy velük dolgozhattam ezalatt az idő alatt. Nagyon jó volt a közös munka, úgyhogy hatalmas pacsi nekik, és nagyon köszönöm. Azt, hogy a közös munka gördülékeny lesz, már az elején éreztük, mert például a keretmese kiválasztása már aznap megvolt, amikor mi kiderültünk egymásnak mint EB-k.

A keretmese, hívózene és a tánc kitalálásáról tudtok mesélni valamit?

Ákos: Tulajdonképpen sosem volt olyan, hogy tanácstalanok lettünk volna. A keretmese volt meg a leggyorsabban, a hívózene kicsit több gondolkodást igényelt. A tánc alapjait Sonia fektette le, de Csongival mind a ketten beletettük azt, amit tudtunk.

Sonia: A keretmesénk szó szerint az első nap megvolt, hogy kiderültünk egymásnak. Nem tudom, pontosan hogy jött az ötlet, de valamelyikünk kimondta, hogy legyen ez, és nem is lehetett volna tökéletesebbet találni.

Csongi: Ez egy örökre szóló élmény, mert, bár hármunk közül egyértelműen Sonius a legjobb táncos, szerintem mind a hárman tettünk bele olyan elemeket, amik számunkra az egészet közelibbé varázsolták. Van benne olyan elem is, ami még anno az én 2014-es Kisnull táncomnak a része volt, és így tényleg nagyon közeli ez a tánc mind a hármunk szívéhez.

Milyen problémák adódtak a járvány miatt?

Ákos: Online kellett megtartani a csopvezmókát és az első kirándulást, a másodikat későbbre kellett tolni. Nehéz volt ez az ‘online-időszak’, de szerintem a lehető legtöbbet kihoztuk belőle.

Sonia: Az online megbeszélések és a kirándulás szerintem mindannyiunk számára nagyon furcsa és rossz volt, mert tudtuk végig, mennyivel jobb lenne élőben. Ezen kívül magában a munkában nem volt zavaró, mert tudtunk haladni.

Csongi: Számomra a vírushelyzet elsősorban lelkileg okozott nehézséget, mert egy ilyen kifordított helyzetben az ember nyilván nem tud annyi impulzust adni a nulladikosoknak és a szervezőknek, amennyit szeretne. De ezt az akadályt, amennyire csak lehetett, jól vettük.

Hogyan zajlott az első kirándulás?

Ákos: Az első kirándulás online zajlott. Ha az első *élő kirándulásra* gondoltok, akkor hibátlan volt, a nulladikosok nagyon élvezték. Köszönjük még egyszer a többi szervezőnek!

Sonia: Tökéletes volt! 4 hónap csúszással ugyan, de végre ott állhattunk a nulladikosok előtt.

Csongi: Mint tudjátok, az első kirándulás online, interaktívan került megrendezésre.Tényleg nagyon köszönjük a szervezőknek, akik időt, energiát nem spórolva a lehetőségekhez képest tényleg zseniális állomásokat tettek össze az online kirándulásra. Szerencsére a második kirándulást már meg tudtuk tartani rendesen.

Milyennek éreztétek a Nulltábort? Milyen problémák merültek fel?

Ákos: A Nulltábor felejthetetlen volt. Minden klappolt, minden tökéletes volt. Bármi történt, mindenki tudott alkalmazkodni, és mindig kihoztuk a helyzetekből a maximumot.

Sonia: Az esővel volt némi galiba, de szerencsére ebből a nulladikosok semmit nem éreztek, és csak ez a lényeg. Az időjáráson kívül minden szuperül ment! Nagyon élveztük.

Csongi: Számomra ez az utolsó év, és hogy 12.-ben lettem EB, egy gyönyörű történetnek a méltó lezárása volt. Ha csak visszagondolok, hogy ez az egész történet 2014-ben kezdődött, és hogy 2020-ban ez hogy záródott, számomra végtelenül megható, nem is tudom szavakba önteni, hogy mennyire. Gyönyörű volt ez az egy év, és tényleg csak hálálkodni tudok mindenkinek.

Tudtok mondani egy számotokra emlékezetes pillanatot?

Ákos: Ez egy nagyon nehéz kérdés. Nekem leginkább azok maradtak meg, amiket akkor tapasztaltam először. Gondolok itt a meseszép avatásra, az akadüjékre, a táncokra… Nagyon nehéz ezeket az érzéseket leírni, amiket ilyenkor megél az ember.

Sonia: Nekem az avatásunk. A fent említett eső miatt rendhagyó avatás volt, de még így is a legszebb része a táborunknak.

Csongi: Az, hogy emeljek ki egy pillanatot, az, őszintén mondom, nem megy – kettőt tudok kiemelni, de azt is nehezen. Az egyik, az az egyik táncunk pillanata volt, mert, amikor látod a nulladikosok és a szervezők szemében azt a lángot, hogy ők ezt élvezik és szeretnék csinálni, az egy olyan visszajelzés, egy olyan élmény, ami tényleg egészen elképesztő és zseniális. A másik pedig az avatás. Az egyik olyan pillanat volt számomra, ami végtelenül meghatott, és akkor tényleg azt éreztem, hogy sikerült átadnom egy olyan hagyatékot, amit anno még én is nálam idősebbektől kaptam. Tényleg, az egy gyönyörű pillanat volt.

Egy kicsit elrugaszkodva a tábortól, mit mondanátok, melyik az a sorozatos vagy filmes karakter , akire szerintetek a másik két társatok a legjobban hasonlít?

Ákos: Erre a kérdésre nem tudok választ adni. Egyrészt, mert nem ismerem annyira a sorozatokat, másrészt meg pedig mind a ketten egyéniségek…csak önmagukhoz tudnám őket hasonlítani. Harmadrészt pedig bármikor bárhol meglátom a keretmese karaktereiket, egyből ők jutnak eszembe… nehéz már ettől elvonatkoztatni:D

Sonia: Hú. Szerintem Áki olyan, mint Neville a Harry Potterből Csongi meg egyértelműen Thor. Jobb szerepe nem is lehetett volna:D

Csongi: Az, hogy melyik sorozat karakteréhez hasonlítanám az EB társaimat, megmondom őszintén, erre a kérdésre nem tudok válaszolni még mindig, pedig viszonylag régóta előttem van ez a kérdés. Szerintem hasonlítottak a keretmesének a karaktereihez, illetve akiket mi játszottunk, illettünk rá, de mást nem tudnék kiemelni.

Mit üzennétek a berzsenyiseknek, de elsősorban talán a nulladikosaitoknak?

Ákos: Élvezzék nagyon mind a hat Berzsós évük minden egyes pillanatát:) Amit pedig mindenkinek üzennék, hogy merjenek részt venni minél több berzsenyis programon. Nagyon gyorsan telik az idő, éljenek a lehetőségekkel!

Sonia: Hogy érezzék nagyon jól magukat a suliban! Megtiszteltetés volt nekik tábort csinálni, és remélem ez elindította őket az elkövetkezendő 6 év meglepően rövid, de csodaszép útján.

Csongi: A berzsenyiseknek két dolgot is üzennék. Az egyik az az, hogy ne felejtsék el továbbadni azt, amit a Nulltábor adott, mert az egy egészen különleges és csodálatos dolog, és a Nulltábornak Ti magatok vagytok a lelke, és nélkületek az egész egy fabatkát sem érne! A másik dolog pedig az, hogy ne felejtsetek el élni és megélni pillanatokat. Nagyon gyorsan elrepül ez az idő, és ami előttetek áll, egy olyan elképesztő út, olyan élmény, amit, ha úgy istenigazán megéltek, az egy tényleg csodálatos és örök életre szóló emlék marad majd. A nulladikosoknak pedig azt üzenném, hogy nagyon szépen köszönöm Nektek azt az elmúlt egy évet, és az összes élményt és emléket, amit Ti adtatok nekem. Én ezt örökre elraktározom a szívembe, és tényleg csak remélni tudom, hogy mi is, illetve én is tudtam nektek olyan emlékeket adni, mint amiket ti adtatok nekem és nekünk, Remélem, hogy ez az elkövetkezendő hat év tényleg életetek legszebb hat éve lesz.

Fotók: Szepesi Dávid

Migály Mercédesz, Szabó Orsolya

Szabó Orsolya

Author: Szabó Orsolya

Stay in touch with the latest news and subscribe to the RSS Feed about this category

Hozzászólások (0)

Comments are closed


No attachment



You might also like

NAGYEB 2021 UTOLSÓ INTERJÚ - TAKÁCS KORNÉL

Interjú a 2021-es NagyEB-vel. Takács Kornélt Migály Merci és Kuti Lilla kérdezte.

Folytatás

NAGYEB 2021 UTOLSÓ INTERJÚ - HALILOV MERJÁM

Interjú a 2021-es NagyEB-vel. Halilov Merjámot Nagy Hajni és Kuti Lilla kérdezte.

Folytatás