A MATEK- ÉS FIZIKATÁBOR

A matektábor

A Berzsenyi ezen tábora - nevéből fakadóan - főleg a matematika iránt érdeklődő diákok számára hivatott egy minőségi, agytornával és nutellával teli hetet biztosítani. A táborba főleg a speciális matematika tagozatról (specmat) hívnak diákokat, minden osztályból 4-6-ot, és ezekhez csatlakozik néhány fizikás is. A csapatoknak a tanárok kiválasztanak egy angol nyelven leírt, matematikai témájú cikket, melyet le kell fordítaniuk és a táborban elő kell adniuk.

A cikkfordítás általában úgy zajlik, hogy a nyár elején, a cikkek kiosztása után egy internetes dokumentumot létrehozunk, és abba mindenki a saját ízlése, vagy a csapattal előre megbeszéltek alapján fordít. Ez az elején fellángoló fordítási vágy a nyár közepére lankad, mindenki elkényelmesedik, de a fordítás egészen beindul a nyár végére, hiszen akkorra mindenki visszatér a nyaralásból, és tudja, az iskola alatt már kevesebb idő van fordítani. Ezek után már nincs más hátra, már csak egy prezentációt kell belőle csinálni, és hetente egyszer-kétszer órák után próbálni, finomítani, adott esetben otthon dolgozni a prezentációval. A fordítás több szempontból is fontos: egyrészt nyelvtanulás, meg nyilván matematika tanulás. És a kettő együtt is, mivel egy ilyen cikknél egészen más stílusban van leírva a szöveg, és ezt a tudományos leíró nyelvet is ezáltal tanuljuk, az egyszerűbb műveletektől a bonyolult következtetésekig, néha egy egészen egzotikus gondolatsruktúráig. De ha jobban megnézzük, nem a cikkfordítás a legfontosabb, hanem az, hogy mindenki megértse a cikket, vagy a fordított verzióját, hiszen ha nem értjük mi sem, a közönségnek még nehezebb dolga lesz ebben. Nyilván nem mindig fér bele az eredeti cikk teljes terjedelme egy előadásba, így ilyenkor ki szoktunk hagyni néhány dolgot, de fontos, hogy úgy tegyük ezt, hogy az előadás egy kerek egész maradjon. A kivágást, vagy akár újabb részletek, gondolatok hozzáadását, a cikkben esetleg említett, de ott meg nem oldott példák megoldását, vagy akár új példák hozzáadását nyugodtan megtehetjük, hiszen az eredeti cikk csak irányadó, nem szó szerint kell előadni.

A táborban emellett matematikai témájú foglalkozásokat is tartanak, minden nap két dupla órát. Esténként külső vagy belső előadók is vannak, illetve az aggok is szerveznek programokat, és elengedhetetlen kellék a nutella is, melyet főképp a diákság hoz, agyserkentés céljából.

A fizikatábor

Ez a tábor eléggé hasonlít a matektáborra, ugyanúgy meghívásos jellegű, ugyanúgy az adott fizikás vagy specmatos osztályból 4-6 ember dolgozik egy projekten. Különbség az, hogy itt nincs előre, központilag meghatározott téma, azt a csapatok találják ki, kezdenek el rajta dolgozni, majd mutatják be a táborban.

A matektáborral ellentétben, ahol csak egy cikket kell értelmezni, itt általában kísérleteket kell végezni, gyakran olyanokat, amelyekhez hasonlót órán nem szokás, annak bonyolultsága vagy épp elkészítési nehézségei miatt.

Különösen nehéz helyzetben vannak ilyenkor a hét-nyolcadikosok, mert még nem rágták át magukat annyi fizika tananyagon, mint a felsőbb évesek, kevés elméleti dologgal büszkélkedhetnek, így nagy rajtuk a nyomás, hogy valami látványos, érdekes kísérletet hozzanak össze, amit még a nagyobbak se láttak. Így kerültek képbe az elmúlt években a Hérón-féle szivattyúk, pörgettyűk, mechanikus szerkezetek, illetve, mint az idei év esetében a lufipukkasztás fizikája, illetve a rugalmas, ütköző autók. Ezekben a projektekben az a legnagyobb kihívás, hogy általában sok barkácsolás jár velük.

A nagyobbak (9-11-edikesek) esetében, általában sokkal elméletibb a téma, de nekik is olyat kell találniuk, amit lehetőleg a kicsik is megérthetnek, és érthetően el lehet magyarázni negyed- fél óra alatt. Így kerültek elő olyan témák idén, mint a folyadékok mechanikája, határfelületek, az ozmózis, mérési és vizualizációs programok, továbbá a hangsebesség. Amint a téma megvan, nincs más hátra, meg kell valósítani. Ez a megvalósítás, igaz, néha elég nehéz. Lehetnek ezek egyrészt a kísérleti eszköz bonyolultsága, vagy éppen annak konstrukciós hibái, amik ezt nehezítik. Erre egy jó példa egy projekt, amin pár éve dolgoztam, mely során egy precízen behangolt ingasort kellett előállítani. Ehhez két dolog kellett: ingasor legyen, illetve legyen összehangolva. Utóbbit, a hangolás folyamatát egy csavar forgatásával oldottuk meg, csakhogy a csavarok nem voltak jó barátságban a fonalakkal, melyeknek hosszát állítani hivatottak voltak, így azok elég gyakran leszakadtak. Ilyenkor hetente kétszer-háromszor estig bent voltunk, és órákig hangoltunk. (A kísérletből, a “Pendulumhullámból” végül nagy siker lett.)

Nyilván egy elméleti témának is vannak nehézségei. Az egyik legkardinálisabb része a dolognak, hogy értsük. Nekünk idén a hangtan volt előtérben, és szokás szerint tanítás után hetente egyszer-kétszer délután összeültünk, átbeszéltük a dolgokat, otthon is olvasgattunk, majd rájöttünk, hogy ez túl sok, pontosítottuk a témát, ezután csak a hangolással foglalkoztunk, de ez egy elég bonyolult téma, első, második, de még harmadik ránézésre is katyvasznak tűnt. De végül sikerült megértenünk, igaz, ebben két, a Zeneakadémián hangolást tanító tanár is segítségünkre volt.

 

A felkészüléssel párhuzamosan, pontosabban annak szerves részeként cél egy prezentáció létrehozása, melyet 15-30 percben kell előadni a táborban. Ha minden sikeres, heti egy-kétszeri néhány órás összejövetelekkel és otthoni munkával meg lehet csinálni, igaz, általában akadnak komplikációk. A táborban, a matektáborhoz hasonlóan szoktak lenni az előadásokon kívül csoportos foglalkozások. A tábor programjában ezenkívül szerepel egy kirándulás is, illetve csoportos és össznépi mérések is. Utóbbira példa az idei táborból az a párokban elvégzett mérés, amikor a nap delelési ideje és az abban az időben mért beesési szöge alapján kiszámoltuk a földrajzi helyzetünket. Ebben a munkában a tábor valamennyi tagja részt vett.

A csoportos, pontosabban korcsoportos mérések között említhetjük azt az idei mérést, amikor két üveglap közé, egy helyre halmozva szórt tarhonya, liszt és kukoricadara, illetve ezek keverékeinek (röviden: targonya) videlkedését vizsgáltuk. Ilyenkor arra voltunk kíváncsiak, hogy mekkora az a maximális rézsűszög, aminél a targonya egy lavinaszerű zuhanásba kezd, hasonlóan a havas hegyeken tapasztalható lavinákhoz. Azt is észrevettük, hogy a targonyakomponensek szemcseméret szerint a lavinák alkalmával különös rétegeket hoznak létre. Ezt az egész procedúrát, a mérőeszköz elkészítésétől egészen a mérés utáni pakolásig kifejezetten élveztem. Az előbb felsoroltakon kívül megemlíthetem azt, amikor egyszerű krumplipuskát csináltunk, és azzal célba lőttünk, illetve megtekintettük annak nagytestvérét is működés közben. Vavrik Márton (11.C)

Falucskai Veronika

Author: Falucskai Veronika

Stay in touch with the latest news and subscribe to the RSS Feed about this category

Hozzászólások (0)

Comments are closed


No attachment



You might also like

Riport a BDG 163. születésnapja

Október 3-án ünnepeltük iskolánk 163. születésnapját. Az eseményről Migály Mercédesz írt.

Folytatás

BESZÁMOLÓ A NÉPMESE NAPJÁRÓL

Beszámoló a szeptember 30-ai népmese napján tartott meseolvasásról és Mese Activityről. Írta: Budai Anna, Kuti Lilla és Auber Adél.

Folytatás