PEDAGÓGUS TÜNTETÉS

Folyamatos változások, tüntetések és egyeztetések. Ha néhány szóban kellene leírni az elmúlt hetek, hónapok történéseit a diákéletben, akkor talán ezek lennének azok. Annak jártunk utána, hogy az iskola vezetősége (legalábbis egy része) hogyan látja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és az iskola kapcsolatát. A kezdetek kezdetétől, vagyis az úgynevezett „hermanos levéltől” indulunk.

Mindenek előtt: mi a szerepe a KLIK-nek?

Kiss Gyöngyi: Régen az önkormányzat volt a fenntartónk. Ő fizette a béreket, ő fizette az iskolának a fenntartását, és erre kapott egy állami normatívát. Mivel állami iskola, állami feladatellátás, amihez az önkormányzat a forrásaiból jócskán hozzátett. Amikor a KLIK megalakult, akkor két típusú iskola jött létre: az egyik, ahol a fenntartást (tanárok fizetése, szakmai munka nagy része) vezetik. Vannak olyan települések, ahol a létesítményüzemeltetés (áram, villany) is a KLIK feladata. Mivel a XIII. kerületben 3000-nél több lakos van, ezért nem mindkettő a KLIK-hez tartozik.

Hogyan, és honnan indult ez az egész?

Kiss Gyöngyi: Nálunk minden folyamat úgy szokott elindulni, hogy elkezd róla beszélni a tantestület. Elsősorban informálisan: jelen esetben, hogy mi mit gondolunk erről, mennyire értünk egyet a hermanos dolgokkal. 94%-kal a tantestület úgy döntött, hogy csatlakozik ehhez a levélhez. Ezt követően változott meg a tankerület viszonya velünk; illetve úgy tettek, mintha nem történt volna semmi. De a csatlakozásunk elindított egy folyamatot az egész XIII. kerületen belül, és szép lassan, napról-napra gyakorlatilag egyre többen bátorodtak fel; kicsit úgy nézett ki, mintha a Berzsenyire vártak volna. Általában egyébként ez így van, azt várják, „mert a Berzsenyi tantestülete egy elég szuverén, önálló véleménnyel rendelkező és jelentős tantestület”. A XIII. kerület csaknem teljesen csatlakozott ehhez az egész mozgalomhoz.

Nemecskó István: Azt a döntést, hogy a Berzsenyi csatlakozzon, mindenképpen segítette az, hogy a szülők maximálisan mellettünk álltak; a szülői szervezeten keresztül kinyilvánították, hogy akárhogy is dönt a tantestület, mindenképpen mellette állnak. A diákság felől sem érkezett semmiféle olyan jelzés, hogy ők ezzel nem értenének egyet. Magához a hermanos levélhez nem volt nehéz csatlakozni, mert amióta elindult a KLIK-es fenntartás, azóta tapasztaltuk ezeket a problémákat. Ehhez jön még hozzá, hogy az iskola vezetője milyen jogokkal bír: például egy testnevelő tanár hiányát milyen lassan/milyen gyorsan lehet pótolni. Ezek is nehezítik a munkát azon kívül, hogy a pénztelenség problémái a tanáriban nap, mint nap gondot okoznak, hiszen egyre idegesebb, egyre feszültebb lesz a tanár attól, hogy nem tud rendesen felkészülni az órájára; ha a technikai adottságok nem megfelelőek, akkor az mindenképpen feszültséget generál.

Kiss Gyöngyi: Itt a technika az egészen egyszerűen az, hogy néha kréta sincs! Elképesztő volt ennek a tanévnek az elkezdése, hogy a KLIK-től kaptunk egy doboz krétát. Ugyan a kréta egy szimbólum…

Nemecskó István: Igen, a kréta abszolút egy szimbólum.

Kiss Gyöngyi: …Nem arról van szó, hogy a tanár nem venné meg a krétát! A tanárok nálunk sokkal többet megvesznek. Például László Tímea tanárnő már egy egész számítógépes felszerelést hoz a saját órájára: projektorostól, mindenestől. Nem arról van szó, hogy a tanárok nem áldoznak bele. De talán – egy másik szimbólumot kreálva – ez az egyetlen szakma itt, Magyarországon, ahol azt a taneszközt nem biztosítják ingyen a tanárnak, amivel dolgozik: a tankönyvet.

Nemecskó István: A piros tollról már nem is beszélünk.

Kiss Gyöngyi: Azt természetesnek veszik, és nem számolják el munkanapnak a tanároknál, hogy a felvételi napján ott vannak ügyeletben; otthon javítják a felvételi dolgozatokat; és állandóan azzal jönnek, hogy a tanárok nem dolgoznak.

Nemecskó István: Osztálykirándulás, nyári tábor, NonStop.

Kiss Gyöngyi: Ez mind arról szól, hogy a tanár még befizeti a saját költségeit, hogy elmehessen és dolgozhasson 24 órát teljesen ingyen a saját szabadsága terhére.

Nemecskó István: Régen sem volt ez megfizetett: a tanárok nem azért csinálták a nyári tábort, mert abból utána el tudtak menni nyaralni, de egyszerűen volt egy olyan lehetősége az igazgatónak, hogy ezeket a plusz munkákat valahogy jutalmazza, motiváljon. Nem volt ez olyan nagy összeg, de mégis utólag jól esett, hogy „kijavítottam 200 dolgozatot, és kaptam érte nevetséges összeget”, de mégis csak az volt az érzése az embernek, hogy na, azért valami történt.

Mondhatjuk azt, hogy régen minden sokkal jobb volt?

Kiss Gyöngyi: Itt azért kicsit mérlegelni kell a dolgokat. Régen a XIII. kerületben sokkal jobb volt. Nyilván nagyon nehéz együtt kezelni borsodi iskolákat Budapest-belvárosi iskolákkal. Nyilván ott mások a gondok. De pontosan ezért ez az egész centralizáció nemhogy segített volna; a gondot ugyanis ott helyben lehet megoldani. Ha itt kiég egy égő, akkor azt ne a Nádor utcában vagy a Szalay utcában döntsék el, hogy hogyan lehet azt kicserélni, hanem itt legyen joga kicserélni az embernek azt az égőt. Úgy lehet javítani az egészen, ha ott, helyben erőforrásokat mozgósítanak, és helyben tudják ezeket az emberek elkölteni arra, amire nekik szükségük van. Másra van szüksége Budapesten egy iskolának, másra Borsodban egy iskolának és ezeket figyelembe kell venni. Nekünk egy olyan önkormányzatunk volt – ott sem volt az élet fenékig tejfel; ott is megvoltak a különböző küzdelmek, kérések –, de nem voltak ilyen mindennapos problémák, és hogyha valamilyen fejlesztéssel előállt a tantestület, akkor általában ezek biztosítottak voltak. Ezen kívül az igazgatónak maximális döntési jogköre volt azzal kapcsolatosan, hogy kit vesz fel, kiket alkalmaz, hogy helyettesíti az órákat, jutalmazás volt, cafetéria volt. Tudott élni azokkal az eszközökkel, amik ténylegesen vezetői kompetenciák.

Összefoglalva tehát mondhatjuk, hogy iskolánk aktívan részt vesz a tiltakozásban. Mivel mindnyájunk érdeke, hogy a jelenlegi, igencsak kevéssé élhető helyzet megoldódjon, a Tanítanék mozgalom március 30-án, szerdán reggel 8 órától egyórás demonstrációt, munkabeszüntetést szervez. Ehhez csatlakozott a Független Diákparlament, így a diákok egy része is kiáll a mozgalom mellett. A Berzsenyi tanári kara is csatlakozott a mozgalomhoz.

Nagy Hajnalka Eszter

Author: Nagy Hajnalka Eszter

Stay in touch with the latest news and subscribe to the RSS Feed about this category

Hozzászólások (0)

Comments are closed


No attachment



You might also like

Juhász Anna interjú

Átlagosan napi hány diák látogatja meg a tanárnőt ? Ma már a legtöbben nem személyesen látogatnak...

Folytatás

Bánó Tamás Barnabás interjú

Bánó Tamás Barnabás Tanár Úr beszél szakmai karrieréről, kedvenc zenéiről, elfoglaltságairól és még néhány témáról. Interjút készítő: Kolláth Áron

Folytatás