Berzsenyi's - Címke: - könyvdiákoktól diákoknak - minden, ami BDG!2024-03-08T20:05:01+01:00urn:md5:c585debdcbecc149aff293f148ba9738DotclearNÉPMESE NAPJA '22urn:md5:f0bf5bb9f8ae50bad02d10fd777cb2152022-11-24T22:52:00+01:002022-11-24T22:52:00+01:00Annabelsős programok2022BDGbdgbelsős programbelsős programokberzsenyiberzsenyisBerzsenyis Életberzsenyis életberzsóbeszámolóhagyományhumáninterjúkönyvkönyvtármesemesedélutánmesékminiinterjúnépmese napjaolvasókörriportszokásvéleményösszefoglalóünnep <p>Boszorkány, parazsat evő paripa, hegedűből kipattanó királylány, békává változott királyfi na meg egy cipó, amelyik tud beszélni…
Kedves olvasó, ugye neked is ismerősek mindezen furcsa meseelemek? Egyszer azt olvastam: egy nemzet csak addig nemzet, amíg megőrzi nemzeti értékeit, őrizzük hát meséinket, táncainkat, dalainkat úgy, mint saját életünket! Talán egy Benedek Elek-idézet volt, de az is meglehet, hogy csupán egy névtelen blogger véleménye, ugyan mit számít? Nincs szükségünk kifacsart filozófiai gondolatokra, hogy berzsenyisek módjára megünnepeljük a Népmese napját. Ezt az ünnepet pedig Molnár Lídia tanárnő szervezi meg nekünk évről évre, és minden egyes alkalommal hatalmas a sikere. Idén a 7. és 8. osztályosok vettek részt a programon. A nagyobbak érkeztek először az 5. órában, hogy megméretessék magukat egy hatalmas kihíváson - az úgynevezett Népmese napi hétpróbán. Az első kihívást a csoportra osztás jelentette, de miután sikerrel vették ezt az akadályt, már bele is vethették magukat a versenybe. Feladatok és népmesék sorozata után a győztes csapat végül elért a kincsesládához, akár a valódi mesehősök.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7444_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7524_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Háromkor a kisebbek özönlötték el a könyvtárat. Letelepedtek a leterített szőnyegekre és párnákra, és kényelmesen elhelyezkedtek egy mesedélutánhoz. A tanárnő ugyan felolvasott pár mesét, ám hamarosan két lelkes matekos jelentkezett, hogy ők is olvasnának. Egyiküktől egy népmesét hallgathattunk meg, míg másikuk egy, a nulltáborukból emlékezetes mesét olvasott fel a többieknek Az óriási kisegér című történetet mindenkinek ajánlom, aki nem ismeri, fergeteges történet. Szívmelengető volt látni, ahogy közösen hallgatták a felolvasást. Ahogy közeledett a négy óra, sajnos sokuknak sietniük kellett, mégis maradtak még páran Mese-activityzni. Irigykedve néztem ezt az izgalmas játékot, ahogy kézmozdulatokkal próbálják elmagyarázni a különböző mesecímeket, én ugyanis a kamerát tartva nem tudtam becsatlakozni. A végéig ottmaradókat a tanárnő meleg teával és süteménnyel kínálta, ám ezután véget ért a program.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7853_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7775_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Ezután a fantasztikus délután után megkerestem Molnár Lídia tanárnőt, aki örömmel válaszolt pár kérdésemre. Az alábbi interjúban megtudhatjátok, mi a tanárnő kedvenc népmeséje és azt is, miért szereti ezt az ünnepet.</p>
<p>''Honnan jött a Népmese Hétpróba ötlete? Nehéz volt megszervezni?
''
Nem szeretem, ha valami - akár egy ünnep -, az ismétlődéssel unalmassá válik, ezért folyamatosan gondolkodom és gyűjtöm az ötleteket, mivel lehetne még érdekesebbé tenni ezt az ünnepet, mi az, ami megvalósítható a Berzsenyi könyvtárában is. Ezért volt olyan év, amikor tanár kollégákat kértem meg, hogy meséljenek a könyvtárban az egybegyűlteknek. Ezt nagyon nehéz összehozni, mert nem elég, hogy valakinek kedve legyen hozzá, de rá is kell, hogy érjen abban az időpontban. Aztán jött a Mese-activity ötlete, ahol mesecímeket kell kitalálni, vagy a különféle mesés rejtvények, mese-totók kitöltése mint kapcsolódó lehetőség. Ezekből már van egy jó kis gyűjteményem.
Sajnos az idén nem volt túl jó az időzítés, mert mindkét napon (szept. 28-29-én) zajlott a kompetenciamérés, így nem tudtam használni a mellettem lévő okos termet. E nélkül sajnos nehéz 32-36 fős osztályokat fogadni. Így kicsit zsúfoltan tudtak csak dolgozni a diákok, akadt belőle némi fennakadás, de nagy problémát talán nem okozott.</p>
<p>''Mi motiválja a Tanárnőt, hogy minden évben megszervezze a Népmese Napját?
''
A Népmese Napja egy országos ünnepsorozat, amit Benedek Elek születésnapján tart az ország a Magyar Olvasótársaság szervezésében, sok-sok mesével és hozzá kapcsolódó programokkal. A Berzsenyi könyvtára a kezdetektől csatlakozott ehhez a programsorozathoz, így én sem tehetek mást, mint folytatom azt a munkát, ami elődeim, az akkori könyvtárosok és az akkori rajztanár közös munkáját dicséri. Ez immár egy hagyomány a Berzsenyiben – nem az egyetlen ☺ - ami akkor a népmese illusztrációk elkészítésén és kiállításán, azok zsűrizésén és díjazásán túl másról még nem szólt.
Örülök, hogy ehhez én is hozzá tudtam valami újat tenni, hogy ma már nem csak meseillusztrációs kiállítás van az aulában, hanem Mesedélután is a könyvtárban.</p>
<p>''Gondolom, a Tanárnő kiskorában is sok mesét hallgatott/olvasott. Volt kedvenc népmeséje? Ha igen, mi volt az?
''
Nem emlékszem, hogy nekem meséltek volna a szüleim, főleg nem népmeséket, de én már meséltem a gyerekeimnek. Benedek Elek és Arany László mesekönyvei voltak a kedvencek, de szerettük a Grimm-meséket is. Nagyon fontosnak tartom gyermekkorban a mesét, a mesélést, ezzel segítve a fantázia fejlődését. A saját képek megalkotásának lehetőségét a képernyők nyújtotta kész képvilág helyett. Ezért meséltem minden este a fiaimnak.</p>
<p>''Miért szereti a népmeséket, mi teszi őket mássá a többi történettől?
''
A mese, és főleg a népmese azért jó, mert a népmesei elemek ismétlődnek, kiszámíthatók, ezáltal nem okoznak csalódást a hallgatónak, mert nincs váratlan fejlemény, oda nem illő esemény. Ismerőssé válik a terep, bizton lehet arra számítani, hogy mindig az igazság érvényesül. Még ha sok rossz dolog történik is a főszereplővel, a mesehőssel, mégis mindig elnyeri a megérdemelt jutalmat. A rossz, gonosz szereplő pedig a büntetését. Ez megnyugtató egy gyermek számára. A világ jó hely. Biztonságban vagyok.</p>
<p>''Sikerült megvalósítania az elképzeléseit az idei programnál? Olyan volt, amilyennek elképzelte?
''
Idén ismét újítani szerettem volna. A Népmese napi hétpróbát egy osztályfőnöki óra alatt többé-kevésbé sikerült is a 8. c osztállyal megvalósítani. Ezt a népmesés hétpróbát egy könyvtárostanár kolléganőm készítette a tavalyi eseményre és megosztotta velünk, hogy használjuk nyugodtan. Így maga az ötlet nem az én érdemem. De megtetszett, kicsit átdolgoztam, és most leteszteltem, működik-e nálunk is. A 8. c-s diákok bebizonyították, hogy igen. Egy lány- és egy fiúcsapat kellő kitartással és az óra utáni szünetet is beáldozva eljutott a „Kincsesládához”. Ők nem adták fel! Mint a népmesei hősök, ők is győzedelmeskedtek. Első helyezett lett a PPP csapat, második a 7 csoda csapat. Jövőre találkozunk a hétpróbán, idei 7. c osztály ☺
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7415_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>Anjouk ~ Könyvajánlóurn:md5:f74ed9ec7c7741be274b19468e27495c2022-04-25T16:49:00+02:002022-04-25T17:13:18+02:00Kuti Lilla SzabinaajánlókajánlóanjoukBíró Szabolcshumánkirálykritikakönyvkönyvsorozatsorozattöritörténelem<p>Bíró Szabolcs napjaink egyik legismertebb hazai szerzője, főként magyar történelmi regényeket ír. Legsikeresebb sorozatát, a mára már hét részt magába foglaló Anjoukat fogom ajánlani Nektek ebben a cikkben.</p> <p><strong>Anjouk</strong></p>
<p>Bíró Szabolcs napjaink egyik legismertebb hazai szerzője, főként magyar történelmi regényeket ír. Legsikeresebb sorozatát, a mára már hét részt magába foglaló Anjoukat fogom ajánlani Nektek ebben a cikkben.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_04/Anjouk/.Anjouk2_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Az első trilógia: Bátor Attila bosszútrilógiája</strong></p>
<p><em>Liliom és vér, Lángmarta dél, Az utolsó tartományúrig</em></p>
<p>A 2015-ben megjelent első kötetben, a <em>Liliom és vér</em>ben a XIV. századi Magyar Királyságban találjuk magunkat, méghozzá egészen pontosan 1321-ben.</p>
<p>Az évszám bizonyára ismerősen hangozhat: ekkor halt meg Csák Máté, I. Anjou Károly legerősebb belső ellensége. A történet közvetlenül a trencséni tartományúr halála után kezdődik: a magyar király előtt itt a lehetőség, amire rögtön le is csap: végre meghódíthatja a Felvidéket.</p>
<p>Célja elérése érdekében legfontosabb dolgai közé tartozik, hogy felkeresse a 1312-es rozgonyi csata hősét és egyben közeli barátját, a néhai templomos lovag Bátor Attilát, hogy hadnagyként hívja a háborúba. Az évtizedek óta békés, csöndes életet élő Attila nem tehet mást, eleget kell tennie királya parancsának, s családját hátrahagyva ismét vasba öltözik, hogy egy bandérium élére állva kényszerítse térdre Csák Máté közel huszonnyolc megmaradt várát és teljes tartományát.</p>
<p>Míg Attila a királya oldalán véres küzdelmet folytat a Csákok földjein, addig a hullámok összecsapni látszanak az otthon maradt Bátor-család feje fölött, a gonosz onnan leselkedik rájuk, ahonnan a legkevésbé számítanak rá…</p>
<p>A <em>Lángmarta dél</em> és <em>Az utolsó tartományúrig</em> részletes tartalma túl sok mindent árulna el, így csak nagy vonalakban foglalom össze a történéseket: a második és harmadik kötet folyamán Károly tovább építgeti birodalmát, nem nyugszik addig, míg a Magyar Királyság rendjét ismét meg nem szilárdítja. Több hűséges embere is segíti ebben, többek között a híres kincstárnok, Nekcsei Demeter, az asszonya, Piast Erzsébet vagy épp az alacsony és nagyszájú, de tehetséges lovag, Lackfi István – illetve Bátor Attila sem marad ki a hadakozásból, s habár szíve szerint a családja védelmét tartaná a legfontosabbnak, kötelessége szolgálnia királyát és mellette küzdeni a csatáiban.</p>
<p>Heves érzelmi töltettel rendelkezik ez a három kötet. Különböző emberi sorsok tárulnak fel előttünk: I. Károly sorra veszíti el gyermekeit s örököseit, és mindeközben egy egész országot kell irányítania; Lackfi István kitartóan igyekszik öregbíteni családja hírnevét, ám általánosságban mindenki csak lenézi és kineveti; Bátor Attila és családja hosszas küzdelmet folytat a kegyetlen sorssal szemben, s emellett a lovagnak még kötelezettsége hűen szolgálnia hazáját is.</p>
<p>Vajon mi lesz a sorsa I. Károly még gyenge lábakon álló királyságának? Vajon Lackfinak sikerül elérnie a céljait? És végül, de nem utolsósorban: vajon Bátor Attila nemzete iránti hűségét, vagy családja iránt érzett szeretetét választja?</p>
<p>A kérdések egy részére választ adnak az első trilógiában történtek, azonban, ha mindenre szeretnénk feleletet kapni, tovább kell olvasnunk a sorozatot.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_04/Anjouk/.ANJOUK_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>A második trilógia: Arany Visegrád-trilógia</strong></p>
<p><em>Szent György testvérei, Ötvenezer Lándzsa, Királyok éneke</em></p>
<p>Egy korszak véget ért, egy új kezdet küszöbén állunk 1326-ban, a ragyogó Visegrádon. Továbbra sem adhatok részletes leírást a könyvek eseményeiről, de annyit elárulhatok, hogy bár az első három rész sem volt éppenséggel leányálom, a második trilógia kötetei még rajtuk is túltesznek durvaságban és kegyetlenségben – történelemórán is szörnyű hallani Zách Felicián merényletéről vagy Basarab vajda embertelen cselekedeteiről, itt azonban, olvasás közben az élethű leírásokkal tökéletesen megalkotott jeleneteket látva az összes érzékünkkel megtapasztalhatjuk a történteket.</p>
<p><strong>Az író stílusáról - avagy mennyire olvastatja magát a mű?</strong></p>
<p>A kérdésre a válaszom: abszolút olvasmányos mindegyik rész, senki ne várjon tömény, száraz információáradatot és hosszas leírásokat! A lendületes, szórakoztató szöveg magával sodorja az olvasót, könnyen bele lehet merülni a történetbe és annak környezetébe. Az oldalak csak peregnek, és az ember egyszer csak azon kapja magát, hogy befejezte a könyvet – aztán legszívesebben már nyúlna is a következő kötetért.</p>
<p><strong>Történelmi hitelesség</strong></p>
<p>Térjünk rá kicsit a könyvek hitelességére. Szerintem – és sok más kritikus szerint is – Bíró Szabolcs ügyesen tárta elénk a XIV. századi Magyar Királyság környezetét, beszéljünk akár egy egyszerű jobbágy hétköznapjairól vagy egy háború kellős közepéről. Ha valami olyan szó, kifejezés akad, aminek a jelentése nem lenne egyértelmű, azt rövid lábjegyzetben megmagyarázza. Látszik, hogy a szerző mennyire mélyen beleásta magát a forrásokba, emellett pedig tudjuk, hogy egy hagyományőrző lovagrendnek – ami nem más, mint a <em>Szent György Lovagrend</em> – is tagja.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_04/Anjouk/.Biro_Szabolcs_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>A sorozat karakterei</strong></p>
<p>A hat kötet alatt rengeteg szereplő jelenik meg, ezek közül pedig nem egy valóságos. Például – a királyi család tagjain kívül – ilyen Lackfi István lovag, Nekcsei Demeter kincstárnok, a Zách család tagjai (Zách Felicián, Zách Klára), de még Toldi Miklós is felbukkan itt-ott.
A szereplőgárdában egyébként bőven találkozhatunk mindenféle származású, jellemű emberrel, illetve szerintem érdekesen és minden bizonnyal hitelesen írja le a különböző rasszú, identitású, rangú emberek egymáshoz való viszonyát.</p>
<p><strong>Előzmények és egy abszurd kísérőkötet</strong></p>
<p>Szeretném még megemlíteni, hogy nem csupán ennyiből áll a sorozat: két előzményrészt tudhat magáénak (a <em>Non nobis domine</em> köteten belül: <em>Kelet oroszlánja</em> és <em>Az utolsó vörös barát</em>), illetve egy egészen alternatív folytatást, a <em>Lázár evangéliumá</em>t – ami érdekes keresztezése Nagy Lajos korának és a zombi apokalipszisnek.</p>
<p>Mindent összevetve nem véletlenül sikeres sorozat a maga műfajában. (<a href="https://moly.hu/sorozatok/anjouk">Moly.hu</a>-n például mind a hat kötet értékelése 90% fölött van.) Egy szeretettel, rajongással megírt nagyszerű história – aminek még közel sincsen vége. Idén ősszel jelent meg az első része a sorozat harmadik trilógiájának, amely már Nagy Lajos királyunk útját hivatott végigkísérni. A kötet címe: <em>A birodalom ura</em>.</p>
<p>Ha valakinek meghoztam hozzá a kedvét, jó szórakozást kívánok!:)</p>
<p>Kuti Lilla Szabina</p>Irodalmi Nobel-díj ~ program a könyvtárbanurn:md5:9333f0cd779aab9c2a1d3ca336780ef72022-03-24T20:21:00+01:002022-03-25T21:14:37+01:00Kuti Lilla Szabinabdgdiakirodalmi Nobel-díjirodalomkreatívkönyvkönyvajánlókönyvtárNobel-díjolvasásolvasókör<p>Decemberben az olvasókör érdekes, az Irodalmi Nobel-díj átadásához kapcsolódó programot szervezett az iskolában. Az eseményről rövid összefoglalót olvashattok az alábbiakban.</p> <p>Legelőször is, mielőtt in medias res belevágnánk a téma közepébe, szeretném eloszlatni a tévhiteket arról, miként működik a Berzsenyi olvasóköre. Talán sokan (ahogy egykor én is) azt gondolják, havonta egyszer összeülnek a tagok a könyvtár kanapés kuckójában, teát szürcsölgetnek, sütiznek és közben kitárgyalják a közösen elolvasott regényt. Nos, ez itt nem egészen így működik. Hamarosan egy szakkörriport keretében is lesz lehetősége a kedves olvasóknak betekinteni a berzsenyis olvasókör életébe, azonban rövid összefoglalásként most csak annyit mondanék: habár valóban teáznak, sütiznek és beszélgetnek (sokszor véletlenszerű) könyvekről (és témákról), szeretnek nyitni a kreatív tevékenységek felé is: nem egy program megszervezése áll már az olvasókör, és az azt vezető Molnár Lídia tanárnő mögött.</p>
<p>Legyen szó akár a Valentin napi Vakrandikról (hamarosan érkezik erről is a cikk), a <a href="https://ujsag.berzsenyi.hu/index.php?post/2021/10/10/BESZ%C3%81MOL%C3%93-A-N%C3%89PMESE-NAPJ%C3%81R%C3%93L">Népmese napjáról</a> vagy az internacionális könyvjelző cserékről. Idén új témaként vetődött fel az Irodalmi Nobel-díj átadása, a kreatív csapat pedig azonnal ötletelni kezdett – így született meg a kis játék, amit végül december 10-én tártak a berzsenyisek elé.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_03/Irodalmi_Nobel-dij/.265230231_1104611913687482_1266806714841869798_n_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>A plakátokon és hirdetéseken, illetve később már az épületben is színes origami kisállatokkal találkozhattunk: mind egy-egy Nobel-díjas szerző nevét viselték a nyakukban. A berzsenyisek feladata csupán annyi volt, ha megtaláltak egy ilyen kisállatot, hogy bevigyék a könyvtárba, majd ott kis jutalomért keressenek egy könyvet az adott írótól – én megfigyelőként úgy láttam, jól fogytak a sünik-nyuszik-egerek-rókák, ahogy a Nobel-díjas könyvek és a csokoládék, édességek is.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_03/Irodalmi_Nobel-dij/.1_m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Megkértem Molnár Lídia tanárnőt, hogy mesélje el élményeit a programról, illetve, hogy a jövőben is találkozhatunk-e majd színes kisállatokkal. A Tanárnő beszámolóját itt olvashatjátok:</strong></p>
<p><em>Ez a sikeres könyvtári program nem jöhetett volna létre a lelkes olvasókörös diákok ötletei és munkája nélkül!</em></p>
<p><em>Volt, aki plakátokat szerkesztett, voltak, akik állatokat hajtogattak, néhányan az ajándékba adott könyvjelzőkre idézeteket válogattak és írtak, FB-bejegyzést készítettek, egyéb feladatot végeztek.</em></p>
<p><em>Már évek óta érlelődik bennem egy gondolat, hogy a Nobel-díjas írók könyveiből készítsek egy válogatást/kiállítást, és ezzel újra a figyelem középpontjába helyezzem ezeket az írókat, mert műveik megtalálhatók a könyvtár polcain is. Most sikerült! Végre ismét kölcsönöztek és olvastak a diákok Hemingwayt, Camust, Steinbeck-et, Harold Pintert, Pablo Nerudát, Peter Handke-t, Kavabata Jaszunarit, Doris Lessinget…</em></p>
<p><em>Persze még sok jó könyv van a könyvtárban olvasatlanul, és remélem a diákok olvasás iránti szeretete nem lankad, és akkor jövőre is csinálunk egy ilyen “kampányt”.</em></p>
<p><em>Kreatív csapatmunka volt, és kivittük a programot a könyvtár falain kívülre. Ez volt a siker titka. Ezúton is köszönöm az olvasókör tagjainak a munkájukat!</em></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_03/Irodalmi_Nobel-dij/.266347421_302145925164366_1517752521602980407_n_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_03/Irodalmi_Nobel-dij/.265750960_4588195221264352_8161859601863061944_n_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_03/Irodalmi_Nobel-dij/.265778168_1121874668618237_7729083972918513649_n_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_03/Irodalmi_Nobel-dij/.265962969_402872034965528_610442481398814642_n_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>A cikk végén pedig pár szót szólnék az idei Irodalmi Nobel-díj nyerteséről is. Október 7-én Abdulrazak Gurnah nyerte el a díjat, ezzel ő a harmadik afrikai szerző, akinek ez sikerült. Zanzibárban született, majd Angliába menekült, és később angol nyelven is publikálta műveit, első műve óta pedig (Paradise – 1994.) a posztkolonialista tapasztalat egyik legjelentősebb írójának tartják. Gurnah könyvei többsége a XX. század elején, valamikor Kelet-Afrika németek általi gyarmatosításakor játszódik, és főként előítéletről, rasszizmusról, kultúrákról, vándorlókról és menekültekről ír bennük.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_03/Irodalmi_Nobel-dij/.nobel_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Forrás: <a href="https://litera.hu/hirek/2021-irodalmi-nobel-dijasa.html">https://litera.hu/hirek/2021-irodalmi-nobel-dijasa.html</a></p>
<p><em>Írta: Kuti Lilla Szabina</em></p>Könyvajánló: Heartlessurn:md5:3c16fffbd8946629cdde6409d587e0d22022-02-27T19:33:00+01:002022-02-27T19:33:41+01:00Nagy Hajnalka Eszterajánlókönyvkönyvajánló<p>Ha szeretted az Alice Csodaországban című művet és éredekelne még olyan könyv, amelyben Lewis Caroll csodálatosan-furcsa világa szerepel, akkor itt az alkalom egy új regénnyel való ismerkedésre! Marissa Meyer Heartless című könyve magával ragadó és fantáziadús, méltó neves elődjéhez.</p> <p>Catherine Pinkerton egy átlagos lány Szívben – már amennyire átlagosnak mondhatunk egy fiatal hölgyet, akit maga a király nézett ki jövendőbelijének, és aki egy olyan birodalomban él, ahol legendás lények, köztük a legfontosabb, a Gruffacsór, folyamatos támadást indít a palota ellen.
A lány mindennapjait kitölti sütés iránti szeretete és álma, hogy egy szép napon legjobb barátnőjével, Mary Ann-nel nyitnak egy cukrászdát a birodalomban. Ám élete egy csapásra megváltozik, amikor a királyi bálon megjelenik egy titokzatos idegen: egy talpig feketébe öltözött – hűséges tollas barátja, Holló által kísért – udvari bolond.
Jestről senki nem tud semmit, mégis mindenkit elkápráztat bűvésztrükkjeivel és udvarias stílusával, magát Catherine-t is.
Aznap este, amikor a király be akarja jelenteni eljegyzési szándékát Cathnek, és a lány elmenekül, mielőtt a szavak elhagynák a király száját, Cath belebotlik Jestbe, és elkezdődik közös történetük.
A két fiatal tudja, hogy nincsen esélyük közös jövőre, hiszen Cath a király menyasszonya, a lány szülei pedig semmilyen esetben nem egyeznének bele a rangon aluli bolonddal való frigybe. Így úgy döntenek, hogy új életet kezdenek egy távoli birodalomban Hollóval és Cilidriánnal – az akkor még bolond jelző nélkül ellátott Kalapossal – együtt. Utazásuk során számos nehézségbe ütköznek: rejtélyes testvérek, hátborzongató jóslatok, bonyolult rejtvények és maga a mesebeli szörny, a Gruffacsór keresztezi útjukat.
Vajon sikerül-e Cath-nek és Jestnek új életet kezdeniük, távol a szívbeliek ítélkező magatartásától? Sikerül-e átírniuk a szörnyű jóslatot?
Mindeközben nem szabad megfeledkezni még egy fontos tényről: Lewis Carroll <em>Alice Csodaországban</em> című regényében Szívben egy királynő uralkodik, aki egy dologról híres: nincsen szíve...</p>
<p>Először kissé féltem a könyv elolvasásától, ám Marissa Meyer nem okozott csalódást. A mű kissé lassan és vontatottan indult, ám nagyon gyorsan átalakult egy cselekménydúsabb történetté, és onnantól kezdve le sem tudtam tenni. Tele van váratlan fordulatokkal, az írónő remekül ért az olvasók idegeinek megtépázásához. A szereplők mindegyike érdekes és összetett, engem nagyon érdekelt és néha meg is lepett, melyikük hogyan áll hozzá egy problémához, esetenként hogyan oldja meg azt.
A mű nagyszerű előzménye az Alice-nek, rengeteg utalás van benne az eredeti műre, és a helyszíneket is hűen ábrázolja, csak ajánlani tudom.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.heartless_kep_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>Szentjánosbogár lányok - sorozat vs. könyvurn:md5:ab91596b49bb0f522dc5188ce4d9202e2021-10-05T20:19:00+02:002021-10-05T21:05:46+02:00Szabó Orsolyaajánlókajánlókönyvkönyvajánlósorozatsorozatajánló<p>Ha egy könyv megfilmesítésre kerül, gyakran felteszik utána a kérdést: melyik a jobb? Melyik tetszett jobban? <strong>Szentjánosbogár lányok</strong> - sorozat- és könyvajánló.
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/Toplista/.SZ.L._sorozatplakat_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p> <p>Ha egy könyv megfilmesítésre kerül, gyakran felteszik utána a kérdést: melyik a jobb? Melyik tetszett jobban? A <strong>Szentjánosbogár lányok</strong> esetében nem tudnék választani, ugyanis szerintem a könyv és a sorozat is egyaránt zseniális.</p>
<p><ins>A cselekmény:</ins><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/Toplista/.SZ.L._borito_s.jpg" alt="" style="float:right; margin: 0 0 1em 1em;" /></p>
<p>A történet 1974. nyarán kezdődik, ekkor ismerkedik össze a két főszereplő, Tully és Kate. Kate tipikus kisvárosi lány, aki már-már majdnem beletörődött abba, hogy a családján kívül mindenki levegőnek nézi; amikor is a szomszéd házba beköltözik Tully az édesanyjával. Tully teljesen Kate ellentéte: titokzatos, ambiciózus és végtelenül menőnek számít. A két lány élete egy együtt töltött nyár után teljesen egymásba fonódik; később együtt járnak egyetemre, majd az első munkahelyük is közös lesz. Ugyan a barátságukban akadnak bökkenők, és minél idősebbek lesznek, a vágyaik annál különbözőbbek lesznek, de mégis mindig ott vannak egymás életében.</p>
<p><ins>A különbségek:</ins></p>
<p>A legfőbb különbség a könyv és a sorozat között, hogy, amíg az előbbiben lineárisan halad a cselekmény, addig a sorozatban a lányok életének három fő korszaka váltakozik. A könyvhöz képest sok jelenet másként látható, ráadásul két plusz történetszál is fontos szerepet kap a filmben. A színészi alakítások lenyűgözőek, az „idősebb” Tullyt játszó Katherine Heigl számomra telitalálat erre a szerepre, a könyvbeli Tullyt abszolút így képzelem el. A sorozat függő vége és a könyv alapján remélhetőleg lesz második évad. Annak is ajánlom megnézni a sorozatot, aki már olvasta a könyvet – vagy fordítva -, mert izgalmas meglepetésekkel szembesülhet.</p>
<p>A könyvbe itt olvashattok bele:
https://konyvmolykepzo.hu/products-page/arany-pottyos-konyvek/kristin-hannah-firefly-lane-szentjanosbogar-lanyok-6357</p>
<p>A sorozat pedig a Netflix kínálatában érhető el <em>Firefly lane – A szentjánosbogár lányok</em> címmel.</p>Könyvajánló - Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosemurn:md5:c1ea17620ee9c505ea96d8189d31a9442020-06-08T20:51:00+02:002020-06-08T20:51:00+02:00Szabó Orsolyaajánlókajánlóirodalomkönyvkönyvajánló<p>Krusovszky Dénes könyve már régen a várólistámon volt, nagy várakozással kezdtem olvasni. Nem csalódtam. A cselekmény két nagy részre osztható: Lente Bálint és a tüdőgondozóban fekvő Aszalós történetére.
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.akik-mar-nem-leszunk-sosem_30967434_1200x630_m.jpg" alt="" style="float:left; margin: 0 1em 1em 0;" /></p> <p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.akik-mar-nem-leszunk-sosem_30967434_1200x630_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Krusovszky Dénes könyve már régen a várólistámon volt, nagy várakozással kezdtem olvasni. Nem csalódtam. A cselekmény két nagy részre osztható: Lente Bálint és a tüdőgondozóban fekvő Aszalós történetére.</p>
<p>A regény egy halálesettel kezdődik. Szinte semmit nem tudunk meg a baleset elszenvedőjéről kivéve, hogy ápolóként dolgozik, van egy felesége, és egy kissé ronda festmény függ a lakása egyik falán.</p>
<p>A következő fejezet huszonhárom évvel később játszódik. Lente Bálint, aki egy neves budapesti szerkesztőségnél újságíró, szülővárosába, Hajdúvágásra utazik egy osztálytársa esküvőjére. Azonban már az odaút sem úgy alakul, ahogyan eltervezte. A barátnőjével való heves vita után pár nappal előbb elindul az esküvő helyszínére. Ez azt eredményezi, hogy egy napot anyjával, illetve nővére családjával kell eltöltenie Debrecenben. Miután elidőzött a városban, elindul Vágásra, ahol régi jó barátja, Tuba várja. Egy, az évekkel azelőtti osztálytalálkozón történt verekedés miatt Bálint kicsit fél a Tubával való találkozástól, azonban a két férfi között szinte minden ugyanott folytatódik, ahol gimnáziumi éveik után abbamaradt. Az esküvő előtti este Tuba öccsével és annak barátaival belopóznak a régi tüdőgondozó épületébe, és „feszültség levezetés okán” összetörnek néhány bútort. Itt bukkan rá Bálint egy 1986-ból való kazettára, és a történet egy új részhez érkezik.</p>
<p>Visszaugrunk egyet az időben, és egy ismeretlen ápoló szemszögéből bepillantást nyerhetünk a tüdőgondozó állandó betegeinek életébe. Az ápoló szorosabb viszonyt alakít ki az egyik beteggel, a kissé mogorva és zárkózott Aszalóssal. Aszalós egy nap megkéri, hogy próbáljon szerezni neki egy magnót, mert el akarja mesélni életét. A magnózás titokban, éjszakánként folyik; és bepillantást nyerünk 1956 forradalmába. Ám pár nappal később Aszalós annyira rosszul lesz, hogy Pestre akarják vitetni – és ismét az ápoló segítségét kéri.</p>
<p>Visszacsöppenünk a jelenbe, egészen pontosan az esküvő reggelére. Tuba és Bálint gyors készülődés után a templom előtt álldogáló násznép között találják magukat. Lezajlik a szertartás is, és mindenki a lagzi helyszínére igyekszik. Az ülésrend elég izgalmasan alakul, ugyanis a két férfi egy asztalhoz kerül Bálint régi szerelmével, Julival, és egy régi tanárukkal is. Az este hosszúra nyúlik, és egyre több titokra derül fény; ahogy hajnalodik, az események is felpörögnek. Tubától pedig elhangzik egy mondat, ami szerintem az egész regényre nézve mindennél jobban leírja Bálintot: <em>„… komolyan irigyellek, hogy becsukott szemmel is tudsz élni.”</em></p>
<p>A mű utolsó szegmensében pedig összeállnak a mozaikdarabkák, és a regény kiteljesedik.</p>
<p>Régen olvastam ennyire izgalmas és letehetetlen könyvet, kifejezetten megfogott a titokzatossága és az időben való utazás; ahogy mindennek köze van egymáshoz, és ugyan a történetek magukban is teljesek, a végén minden egy teljes egészet alkot. A szereplők élethűek és szerethetőek, ugyan Bálint viselkedése engem sokszor „kibillentett nyugalmamból” – az édesanyjához való viszonya, a meglátásai, és hogy mennyire nyilvánvaló összefüggéseket nem vesz észre – a kötet végére azonban egyfajta jellemfejlődésen megy keresztül. Nagyon megfogott a címre való reflektálás: <em>„Akik már nem leszünk sosem, épp annyira mi vagyunk, mint akiknek hisszük magunkat.”</em> – véleményem szerint egy nagy igazság bújik meg ebben a mondatban, ami nemcsak az egész műre, hanem az életre is igaz. Sok mindenre felhívta a figyelmemet a történet, és ez által néhány dolgot már egészen más megvilágításból látok. Lebilincselő és izgalmas; csak ajánlani tudom mindenkinek.</p>
<p>Szabó Orsolya</p>KÖNYVAJÁNLÓ – Danielle Teller: És boldogan éltek…urn:md5:c56eeafb92ac3c66b37a413d06bff0302020-05-27T18:43:00+02:002020-05-27T18:43:00+02:00Kuti Lilla Szabinaajánlókajánlóirodalomkönyvmesevélemény <p>Danielle Teller: <em>És boldogan éltek…</em></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2020_05/.Es_boldogan_eltek2_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Mindannyian ismerjük Hamupipőke történetét, igaz? A szegény árvával, a kegyetlen mostohaanyával, a gonosz mostohatestvérekkel, a jóságos tündérkeresztanyával és a tökhintóval.</p>
<p>De vajon tényleg minden úgy történt, ahogy a mesék mondják?</p>
<p>Danielle Teller egészen másképp mutatja be az ismert történetet.</p>
<p>Ella (azaz Hamupipőke) már a híres hercegnő, amikor mostohaanyja, Agnes leírja a szemszögéből a pletykáknak alapot adó történetet. Agnes szintén csúf múlttal rendelkezik – tízéves korától mosólányként dolgoztatják, verik és szörnyű körülmények közt kell a megélhetéséért robotolnia. Egy szép nap azonban ügyesen és furfangosan kihasználja a lehetőséget, és elszökik börtönéből: jobb élet reményében egy apátságban vállal munkát, ahol megismerkedik egy jóképű küldönccel. Agnesnek meg kell tapasztalnia a származása hátrányát, s előbb-utóbb elküldik őt, hogy új életet kezdjen. Férje halála után azonban kénytelen gyermekeitől elszakítva visszatérni a nyomorúságos korai évei tetthelyére, ahol szobalányként elszegődik egy különös csöppség, Ella mellé. A kislány előbb a mostohalánya lesz, később az ország ünnepelt hercegnője. Kapcsolatuk érdekesen és szövevényesen, de mindenképpen szívdobogatón jelenik meg a könyvben.</p>
<p>Az írónő árnyaltan mutatja be a Jó és Rossz fekete-fehér világát, felfedve, mennyire fontos az őszinteség, az igazság és a szeretet, amik mellett ki kell tartani akkor is, ha a világ összes problémája egyszerre nyomja a vállad: néha nem szabad álomvilágba menekülni a bajok megoldása helyett.</p>
<p>Engem személy szerint nagyon megérintett – megszerettetett velem egy karaktert, majd a halálát kívántatta velem, de végül, amikor ez bekövetkezett, elpityeredtem. Ráadásul ez az „álnok” írónő a könyv utolsó lapján is képes volt az emlegetett szereplőről beszélni, így könnyek közt tettem vissza a polcra a kötetet – de elképesztő, felejthetetlen élményként.</p>
<p>Összegezve: Teller regénye szórakoztató, megható és kötelező a meserajongók számára!</p>