Berzsenyi's - Címke: - humándiákoktól diákoknak - minden, ami BDG!2024-03-08T20:05:01+01:00urn:md5:c585debdcbecc149aff293f148ba9738DotclearNÉPMESE NAPJA '22urn:md5:f0bf5bb9f8ae50bad02d10fd777cb2152022-11-24T22:52:00+01:002022-11-24T22:52:00+01:00Annabelsős programok2022BDGbdgbelsős programbelsős programokberzsenyiberzsenyisBerzsenyis Életberzsenyis életberzsóbeszámolóhagyományhumáninterjúkönyvkönyvtármesemesedélutánmesékminiinterjúnépmese napjaolvasókörriportszokásvéleményösszefoglalóünnep <p>Boszorkány, parazsat evő paripa, hegedűből kipattanó királylány, békává változott királyfi na meg egy cipó, amelyik tud beszélni…
Kedves olvasó, ugye neked is ismerősek mindezen furcsa meseelemek? Egyszer azt olvastam: egy nemzet csak addig nemzet, amíg megőrzi nemzeti értékeit, őrizzük hát meséinket, táncainkat, dalainkat úgy, mint saját életünket! Talán egy Benedek Elek-idézet volt, de az is meglehet, hogy csupán egy névtelen blogger véleménye, ugyan mit számít? Nincs szükségünk kifacsart filozófiai gondolatokra, hogy berzsenyisek módjára megünnepeljük a Népmese napját. Ezt az ünnepet pedig Molnár Lídia tanárnő szervezi meg nekünk évről évre, és minden egyes alkalommal hatalmas a sikere. Idén a 7. és 8. osztályosok vettek részt a programon. A nagyobbak érkeztek először az 5. órában, hogy megméretessék magukat egy hatalmas kihíváson - az úgynevezett Népmese napi hétpróbán. Az első kihívást a csoportra osztás jelentette, de miután sikerrel vették ezt az akadályt, már bele is vethették magukat a versenybe. Feladatok és népmesék sorozata után a győztes csapat végül elért a kincsesládához, akár a valódi mesehősök.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7444_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7524_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Háromkor a kisebbek özönlötték el a könyvtárat. Letelepedtek a leterített szőnyegekre és párnákra, és kényelmesen elhelyezkedtek egy mesedélutánhoz. A tanárnő ugyan felolvasott pár mesét, ám hamarosan két lelkes matekos jelentkezett, hogy ők is olvasnának. Egyiküktől egy népmesét hallgathattunk meg, míg másikuk egy, a nulltáborukból emlékezetes mesét olvasott fel a többieknek Az óriási kisegér című történetet mindenkinek ajánlom, aki nem ismeri, fergeteges történet. Szívmelengető volt látni, ahogy közösen hallgatták a felolvasást. Ahogy közeledett a négy óra, sajnos sokuknak sietniük kellett, mégis maradtak még páran Mese-activityzni. Irigykedve néztem ezt az izgalmas játékot, ahogy kézmozdulatokkal próbálják elmagyarázni a különböző mesecímeket, én ugyanis a kamerát tartva nem tudtam becsatlakozni. A végéig ottmaradókat a tanárnő meleg teával és süteménnyel kínálta, ám ezután véget ért a program.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7853_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7775_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Ezután a fantasztikus délután után megkerestem Molnár Lídia tanárnőt, aki örömmel válaszolt pár kérdésemre. Az alábbi interjúban megtudhatjátok, mi a tanárnő kedvenc népmeséje és azt is, miért szereti ezt az ünnepet.</p>
<p>''Honnan jött a Népmese Hétpróba ötlete? Nehéz volt megszervezni?
''
Nem szeretem, ha valami - akár egy ünnep -, az ismétlődéssel unalmassá válik, ezért folyamatosan gondolkodom és gyűjtöm az ötleteket, mivel lehetne még érdekesebbé tenni ezt az ünnepet, mi az, ami megvalósítható a Berzsenyi könyvtárában is. Ezért volt olyan év, amikor tanár kollégákat kértem meg, hogy meséljenek a könyvtárban az egybegyűlteknek. Ezt nagyon nehéz összehozni, mert nem elég, hogy valakinek kedve legyen hozzá, de rá is kell, hogy érjen abban az időpontban. Aztán jött a Mese-activity ötlete, ahol mesecímeket kell kitalálni, vagy a különféle mesés rejtvények, mese-totók kitöltése mint kapcsolódó lehetőség. Ezekből már van egy jó kis gyűjteményem.
Sajnos az idén nem volt túl jó az időzítés, mert mindkét napon (szept. 28-29-én) zajlott a kompetenciamérés, így nem tudtam használni a mellettem lévő okos termet. E nélkül sajnos nehéz 32-36 fős osztályokat fogadni. Így kicsit zsúfoltan tudtak csak dolgozni a diákok, akadt belőle némi fennakadás, de nagy problémát talán nem okozott.</p>
<p>''Mi motiválja a Tanárnőt, hogy minden évben megszervezze a Népmese Napját?
''
A Népmese Napja egy országos ünnepsorozat, amit Benedek Elek születésnapján tart az ország a Magyar Olvasótársaság szervezésében, sok-sok mesével és hozzá kapcsolódó programokkal. A Berzsenyi könyvtára a kezdetektől csatlakozott ehhez a programsorozathoz, így én sem tehetek mást, mint folytatom azt a munkát, ami elődeim, az akkori könyvtárosok és az akkori rajztanár közös munkáját dicséri. Ez immár egy hagyomány a Berzsenyiben – nem az egyetlen ☺ - ami akkor a népmese illusztrációk elkészítésén és kiállításán, azok zsűrizésén és díjazásán túl másról még nem szólt.
Örülök, hogy ehhez én is hozzá tudtam valami újat tenni, hogy ma már nem csak meseillusztrációs kiállítás van az aulában, hanem Mesedélután is a könyvtárban.</p>
<p>''Gondolom, a Tanárnő kiskorában is sok mesét hallgatott/olvasott. Volt kedvenc népmeséje? Ha igen, mi volt az?
''
Nem emlékszem, hogy nekem meséltek volna a szüleim, főleg nem népmeséket, de én már meséltem a gyerekeimnek. Benedek Elek és Arany László mesekönyvei voltak a kedvencek, de szerettük a Grimm-meséket is. Nagyon fontosnak tartom gyermekkorban a mesét, a mesélést, ezzel segítve a fantázia fejlődését. A saját képek megalkotásának lehetőségét a képernyők nyújtotta kész képvilág helyett. Ezért meséltem minden este a fiaimnak.</p>
<p>''Miért szereti a népmeséket, mi teszi őket mássá a többi történettől?
''
A mese, és főleg a népmese azért jó, mert a népmesei elemek ismétlődnek, kiszámíthatók, ezáltal nem okoznak csalódást a hallgatónak, mert nincs váratlan fejlemény, oda nem illő esemény. Ismerőssé válik a terep, bizton lehet arra számítani, hogy mindig az igazság érvényesül. Még ha sok rossz dolog történik is a főszereplővel, a mesehőssel, mégis mindig elnyeri a megérdemelt jutalmat. A rossz, gonosz szereplő pedig a büntetését. Ez megnyugtató egy gyermek számára. A világ jó hely. Biztonságban vagyok.</p>
<p>''Sikerült megvalósítania az elképzeléseit az idei programnál? Olyan volt, amilyennek elképzelte?
''
Idén ismét újítani szerettem volna. A Népmese napi hétpróbát egy osztályfőnöki óra alatt többé-kevésbé sikerült is a 8. c osztállyal megvalósítani. Ezt a népmesés hétpróbát egy könyvtárostanár kolléganőm készítette a tavalyi eseményre és megosztotta velünk, hogy használjuk nyugodtan. Így maga az ötlet nem az én érdemem. De megtetszett, kicsit átdolgoztam, és most leteszteltem, működik-e nálunk is. A 8. c-s diákok bebizonyították, hogy igen. Egy lány- és egy fiúcsapat kellő kitartással és az óra utáni szünetet is beáldozva eljutott a „Kincsesládához”. Ők nem adták fel! Mint a népmesei hősök, ők is győzedelmeskedtek. Első helyezett lett a PPP csapat, második a 7 csoda csapat. Jövőre találkozunk a hétpróbán, idei 7. c osztály ☺
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7415_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>Anjouk ~ Könyvajánlóurn:md5:f74ed9ec7c7741be274b19468e27495c2022-04-25T16:49:00+02:002022-04-25T17:13:18+02:00Kuti Lilla SzabinaajánlókajánlóanjoukBíró Szabolcshumánkirálykritikakönyvkönyvsorozatsorozattöritörténelem<p>Bíró Szabolcs napjaink egyik legismertebb hazai szerzője, főként magyar történelmi regényeket ír. Legsikeresebb sorozatát, a mára már hét részt magába foglaló Anjoukat fogom ajánlani Nektek ebben a cikkben.</p> <p><strong>Anjouk</strong></p>
<p>Bíró Szabolcs napjaink egyik legismertebb hazai szerzője, főként magyar történelmi regényeket ír. Legsikeresebb sorozatát, a mára már hét részt magába foglaló Anjoukat fogom ajánlani Nektek ebben a cikkben.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_04/Anjouk/.Anjouk2_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Az első trilógia: Bátor Attila bosszútrilógiája</strong></p>
<p><em>Liliom és vér, Lángmarta dél, Az utolsó tartományúrig</em></p>
<p>A 2015-ben megjelent első kötetben, a <em>Liliom és vér</em>ben a XIV. századi Magyar Királyságban találjuk magunkat, méghozzá egészen pontosan 1321-ben.</p>
<p>Az évszám bizonyára ismerősen hangozhat: ekkor halt meg Csák Máté, I. Anjou Károly legerősebb belső ellensége. A történet közvetlenül a trencséni tartományúr halála után kezdődik: a magyar király előtt itt a lehetőség, amire rögtön le is csap: végre meghódíthatja a Felvidéket.</p>
<p>Célja elérése érdekében legfontosabb dolgai közé tartozik, hogy felkeresse a 1312-es rozgonyi csata hősét és egyben közeli barátját, a néhai templomos lovag Bátor Attilát, hogy hadnagyként hívja a háborúba. Az évtizedek óta békés, csöndes életet élő Attila nem tehet mást, eleget kell tennie királya parancsának, s családját hátrahagyva ismét vasba öltözik, hogy egy bandérium élére állva kényszerítse térdre Csák Máté közel huszonnyolc megmaradt várát és teljes tartományát.</p>
<p>Míg Attila a királya oldalán véres küzdelmet folytat a Csákok földjein, addig a hullámok összecsapni látszanak az otthon maradt Bátor-család feje fölött, a gonosz onnan leselkedik rájuk, ahonnan a legkevésbé számítanak rá…</p>
<p>A <em>Lángmarta dél</em> és <em>Az utolsó tartományúrig</em> részletes tartalma túl sok mindent árulna el, így csak nagy vonalakban foglalom össze a történéseket: a második és harmadik kötet folyamán Károly tovább építgeti birodalmát, nem nyugszik addig, míg a Magyar Királyság rendjét ismét meg nem szilárdítja. Több hűséges embere is segíti ebben, többek között a híres kincstárnok, Nekcsei Demeter, az asszonya, Piast Erzsébet vagy épp az alacsony és nagyszájú, de tehetséges lovag, Lackfi István – illetve Bátor Attila sem marad ki a hadakozásból, s habár szíve szerint a családja védelmét tartaná a legfontosabbnak, kötelessége szolgálnia királyát és mellette küzdeni a csatáiban.</p>
<p>Heves érzelmi töltettel rendelkezik ez a három kötet. Különböző emberi sorsok tárulnak fel előttünk: I. Károly sorra veszíti el gyermekeit s örököseit, és mindeközben egy egész országot kell irányítania; Lackfi István kitartóan igyekszik öregbíteni családja hírnevét, ám általánosságban mindenki csak lenézi és kineveti; Bátor Attila és családja hosszas küzdelmet folytat a kegyetlen sorssal szemben, s emellett a lovagnak még kötelezettsége hűen szolgálnia hazáját is.</p>
<p>Vajon mi lesz a sorsa I. Károly még gyenge lábakon álló királyságának? Vajon Lackfinak sikerül elérnie a céljait? És végül, de nem utolsósorban: vajon Bátor Attila nemzete iránti hűségét, vagy családja iránt érzett szeretetét választja?</p>
<p>A kérdések egy részére választ adnak az első trilógiában történtek, azonban, ha mindenre szeretnénk feleletet kapni, tovább kell olvasnunk a sorozatot.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_04/Anjouk/.ANJOUK_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>A második trilógia: Arany Visegrád-trilógia</strong></p>
<p><em>Szent György testvérei, Ötvenezer Lándzsa, Királyok éneke</em></p>
<p>Egy korszak véget ért, egy új kezdet küszöbén állunk 1326-ban, a ragyogó Visegrádon. Továbbra sem adhatok részletes leírást a könyvek eseményeiről, de annyit elárulhatok, hogy bár az első három rész sem volt éppenséggel leányálom, a második trilógia kötetei még rajtuk is túltesznek durvaságban és kegyetlenségben – történelemórán is szörnyű hallani Zách Felicián merényletéről vagy Basarab vajda embertelen cselekedeteiről, itt azonban, olvasás közben az élethű leírásokkal tökéletesen megalkotott jeleneteket látva az összes érzékünkkel megtapasztalhatjuk a történteket.</p>
<p><strong>Az író stílusáról - avagy mennyire olvastatja magát a mű?</strong></p>
<p>A kérdésre a válaszom: abszolút olvasmányos mindegyik rész, senki ne várjon tömény, száraz információáradatot és hosszas leírásokat! A lendületes, szórakoztató szöveg magával sodorja az olvasót, könnyen bele lehet merülni a történetbe és annak környezetébe. Az oldalak csak peregnek, és az ember egyszer csak azon kapja magát, hogy befejezte a könyvet – aztán legszívesebben már nyúlna is a következő kötetért.</p>
<p><strong>Történelmi hitelesség</strong></p>
<p>Térjünk rá kicsit a könyvek hitelességére. Szerintem – és sok más kritikus szerint is – Bíró Szabolcs ügyesen tárta elénk a XIV. századi Magyar Királyság környezetét, beszéljünk akár egy egyszerű jobbágy hétköznapjairól vagy egy háború kellős közepéről. Ha valami olyan szó, kifejezés akad, aminek a jelentése nem lenne egyértelmű, azt rövid lábjegyzetben megmagyarázza. Látszik, hogy a szerző mennyire mélyen beleásta magát a forrásokba, emellett pedig tudjuk, hogy egy hagyományőrző lovagrendnek – ami nem más, mint a <em>Szent György Lovagrend</em> – is tagja.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_04/Anjouk/.Biro_Szabolcs_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>A sorozat karakterei</strong></p>
<p>A hat kötet alatt rengeteg szereplő jelenik meg, ezek közül pedig nem egy valóságos. Például – a királyi család tagjain kívül – ilyen Lackfi István lovag, Nekcsei Demeter kincstárnok, a Zách család tagjai (Zách Felicián, Zách Klára), de még Toldi Miklós is felbukkan itt-ott.
A szereplőgárdában egyébként bőven találkozhatunk mindenféle származású, jellemű emberrel, illetve szerintem érdekesen és minden bizonnyal hitelesen írja le a különböző rasszú, identitású, rangú emberek egymáshoz való viszonyát.</p>
<p><strong>Előzmények és egy abszurd kísérőkötet</strong></p>
<p>Szeretném még megemlíteni, hogy nem csupán ennyiből áll a sorozat: két előzményrészt tudhat magáénak (a <em>Non nobis domine</em> köteten belül: <em>Kelet oroszlánja</em> és <em>Az utolsó vörös barát</em>), illetve egy egészen alternatív folytatást, a <em>Lázár evangéliumá</em>t – ami érdekes keresztezése Nagy Lajos korának és a zombi apokalipszisnek.</p>
<p>Mindent összevetve nem véletlenül sikeres sorozat a maga műfajában. (<a href="https://moly.hu/sorozatok/anjouk">Moly.hu</a>-n például mind a hat kötet értékelése 90% fölött van.) Egy szeretettel, rajongással megírt nagyszerű história – aminek még közel sincsen vége. Idén ősszel jelent meg az első része a sorozat harmadik trilógiájának, amely már Nagy Lajos királyunk útját hivatott végigkísérni. A kötet címe: <em>A birodalom ura</em>.</p>
<p>Ha valakinek meghoztam hozzá a kedvét, jó szórakozást kívánok!:)</p>
<p>Kuti Lilla Szabina</p>