Berzsenyi's - Címke: - USAdiákoktól diákoknak - minden, ami BDG!2024-03-08T20:05:01+01:00urn:md5:c585debdcbecc149aff293f148ba9738DotclearNʉmʉnʉʉ – A komancs népurn:md5:6b496233dda6ff32db8ecb26c28066522021-01-13T20:07:00+01:002021-01-15T16:16:49+01:00ZsuzsannaszabadúszóindiánokkomancsokkultúranyelvtörténelemUSAWinnetou <p><em></em>Jó sokáig tartott, míg végre hozzánk lépett egy komancs, hogy a törzsfőnökhöz vezessen
minket, aki a középső tűznél ült, két öreg harcos társaságában (...) hosszú haja szürke volt,
tarkóján kontyba fonta, és három sastollat tűzött bele, (...) kétcsöves puskája a lába mellett
feküdt a földön. Széles övéből ócska pisztoly kandikált elő. (...)
– Kosa Péve megérkezése kellemes meglepetés – mondta azon a kevert angol-indián nyelven,
melyet már én is elég jól megértettem, s a fehér emberek módjára kezet nyújtott Old
Deathnek. – Örülök, hogy itt van, és együtt fog harcolni velünk az apacs kutyák ellen...<em></em></p>
<p>Ez a részlet <ins><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Winnetou">Karl May ''Winnetou</a>''</ins> című indiánregény-sorozatából származik. A történetben
hőseink itt találkoznak először a komancsok nagyfőnökével, Ojo Kolcával, (a név a könyv
szerint <em>Fehér Hód</em>ot jelent), aki éppen háborúzik a szomszédos apacs törzzsel, és annak
vezetőjével, Winnetouval. Karl May regényei az egyik leghíresebb könyvsorozat, amely az
amerikai őslakosok történetét dolgozta fel, és így komoly hatással van az indián törzsek
megítélésére is. De vajon mi ebből az igazság? Kik voltak a komancsok, és mi lett velük a
polgárháborús idők után?</p>
<p><strong>Harcok a határokért</strong></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_01/.Comancheria_s.jpg" alt="" style="float:left; margin: 0 1em 1em 0;" /></p>
<p>A 15. század környékén a kis jégkorszaknak nevezett éghajlatváltozás következtében az
észak-amerikai prérin jelentősen megnőtt a bölények száma. Ez ösztönözte az itt élő őslakos
törzseket, hogy a pusztára költözzenek, és életmódjukat megváltoztatván főként a
bölényvadászatból tartsák fenn magukat. Az egyik ilyen törzs a <em>soson</em> nép volt, és ebből vált
ki a 18. század elején a <em>komancs</em>, ami több bölény és vadló reményében rövidesen délebbre
vándorolt, és a mai Texas és Új-Mexikó államok területén telepedett le.</p>
<p>A 18. és 19. század folyamán a komancsok és szomszédaik közt szinte évenként került sor
fegyveres összecsapásokra. Ezek a rajtaütések (amelyek a komancsok ellen ugyanúgy
irányulhattak), az évszázadok során ellenséges viszonyt eredményeztek a térségben élő
mexikói (majd később texasi) telepesek, és a környező indián törzsek között, amit Karl May
is érzékeltet regényeiben. A hadjáratok zsákmányszerzés – ez lehetett föld, ló, vagy ember –
céljából indultak általában egy-egy ellenséges falu ellen. Békét többször is próbált kötni mind
Mexikó, mind az USA, de egyik megállapodás sem maradt meg tartósan.</p>
<p>Arról, hogy a komancsoknak lett volna Ojo Kolca nevű főnöke, nem találtam forrást. 1866
körül (a <em>Winnetou</em> ekkor játszódik) lett vezető Quanah Parker, akit a komancsok utolsó
törzsfőnökeként tartanak számon. Érdekesség, hogy félvér volt; anyját, Cynthia Ann Parkert
még gyerekkorában rabolták el a komancsok egy portyájuk során, és így hátralévő életét
Naduah néven, a törzzsel élte le. Quanah Parker valószínűleg azért vette fel anyja nevét, mert
egy európai névvel könnyebben intézhetett hivatalos ügyeket. Ugyanis, miután 1875-ben
megadta magát mint harcos, a komancsok szóvivőjévé vált a politikai körökben, küzdött a
törzs életkörülményeinek javításáért (pl. a jobb oktatásért), de a hagyományos törzsi kultúra
fennmaradásáért is.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_01/.komancsok_s.jpg" alt="" style="float:right; margin: 0 0 1em 1em;" /></p>
<p>A polgárháború után az USA komolyabb erőfeszítéseket tett az indián törzsek ellen. A
kormány módszeresen kiirtotta a prérin vándorló bölényeket, ezzel kiéheztette a pusztai
indiánokat. Az éhhalál mellett a fehérek által Amerikába hozott járványok, illetve az egyre
nagyobb erejű fegyveres támadások is fenyegették az őslakosokat, és, miután az indián
népesség nagy része bele is halt ezekbe, az összes törzs megadta magát. A túlélőket
rezervátumokba telepítették, amiknek egyikében a 20. század elején 1600 komancs élt. Ma a
törzs lélekszáma 16000 főre tehető, de csak töredékük él a nép egykori területén.</p>
<p><strong>“A préri urai”</strong></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_01/.harcos_s.jpg" alt="" style="float:left; margin: 0 1em 1em 0;" /></p>
<p>Történelemórán megtanulhattuk, hogy az a közösség nevezhető egy nemzetnek, ami
önmagára alkalmaz egy népnevet. A komancsok magukat <em>n<del>u</del>m<del>u</del>n<del>uu</del></em>-nak nevezik, – a <em>komancs</em>
elnevezés az <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Ute_people">ute nyelv</a> “<em>kɨmantsi</em>” szavából ered, és <em>ellenség</em>et jelent – ezért beszélhetünk
komancs nemzetről is, bár életmódjukat tekintve nem egy egységes államban, hanem
gyakorlatilag nagycsaládokra tagolódva éltek.</p>
<p>A komancs kultúrában elsősorban nem az egyén, hanem a közösség kapta a hangsúlyt. A
gyermekeket születésüktől fogva a csoport tagjaként kezelték és nevelték. A lányok kb
tizenkét, a fiúk tizenöt évesen váltak felnőtté. Egy komancs fiú akkor lehetett harcos, ha
sikeresen elejtett egy bölényt, ezután pedig egy rítus keretén belül, aminek folyamán néhány
napra étlen-szomjan vonult el a természetbe, megszerezte saját amulettjét. Ez általában
valamilyen állat része volt, és később ez az állat védelmező szerepet is játszott egy komancs
férfi életében, és amíg valaki az amulettjét viselte, addig harcosnak tartották.</p>
<p>A komancsok elsődleges megélhetési forrása a bölény volt. Húsát mint élelemet, bőrét, szőrét
és csontjait pedig alapanyagként alkalmazták. Bölénybőrből készült például a komancsok
sátra, a <em>tipi</em>. A munkamegosztás szerint (ami nem sokban különbözik a legtöbb
társadalométól,) a férfiak levadásszák, az asszonyok feldolgozzák a bölényt. Így a tipi
elkészítése és felállítása a nők feladata volt.</p>
<p>A hosszú haj – ismételten hasonlóan egyes európai kultúrákhoz – jelezte a legfontosabb férfi
erényeket, így egy mélyen tisztelt jelképnek számított. A harcosok két varkocsban hordták, és
fejdíszt általában nem viseltek, de a rajtaütések során előfordult, hogy néhányan hordtak egy,
a bölény fejbőréből és szarvából készült díszt. A nők viszont soha nem növesztették meg
olyan hosszúra a hajukat, mint a férfiak. Mindkét nem tagjai festették magukat, békeidőben
ugyanúgy, mint a harcok idején, különbség csak annyi, hogy ez utóbbi alkalmával a fekete
színt alkalmazták.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_01/.lo_s.jpg" alt="" style="float:right; margin: 0 0 1em 1em;" /></p>
<p>A komancs nyelv (N<del>u</del>m<del>u</del> tewap<del>u</del>) az uto-azték nyelvcsaládba tartozik, és legközelebbi rokona
a soson nyelv. Sok nyelvjárást alkalmaztak, de a legtöbb feledésbe merült, amikor 19. század
végén a legtöbb komancs gyerek bentlakásos iskolába került, ahol tiltották nekik az
anyanyelvük használatát, és mivel ez a generáció már nem tette magáévá a komancs
identitást, később sem tartották fontosnak megtanulni. Mára a komancsok alig 1 %-a beszéli a
nyelvet. A második világháborúban az amerikai kódolt üzenetek részben komancsul íródtak,
ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nagyrészt fennmaradt a nyelv. Napjainkban egyre több
nyelvtanuló tanfolyam indul, és így, ha nem is az összes dialektus, de legalább az egyik
ismertté válik a komancs nép mai tagjai körében.</p>
<p><strong>És egy kis fun fact a végére:</strong></p>
<p>Létezik egy 1920-ban készült, <em>The Daughter of Dawn</em> (<em>A hajnal leánya</em>) című némafilm,
aminek központjában egy szerelmi háromszög áll: Hajnal, a fő női karakter feleségül szeretne
menni Fehér Sashoz, de apja inkább Fekete Farkashoz akarja hozzáadni. (Ezek a beszédes
nevek!) A színészek mind indián származásúak, a főszerepeket pedig nem mások, mint a már
fent említett Quanah Parker gyerekei játszák! A filmet sajnos leszedték internetről, viszont a
szereposztás, illetve a tény, hogy a 20. század elején milyen népszerűek voltak az ehhez
hasonló romantikus alkotások a tengerentúlon, így is épp elég érdekesek.</p>
<p><strong>Források:</strong></p>
<p><em>Wikipedia:</em>
<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Comanche">Comanches</a></p>
<p><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Comanche_language">Comanche language</a></p>
<p><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Comanche_history">Comanche history</a></p>
<p><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Quanah_Parker">Quanah Parker</a></p>
<p><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Daughter_of_Dawn">The Dauther of Dawn</a></p>
<p><em>YouTube:</em> <a href="https://www.youtube.com/watch?v=8qTyY8f5Unk">The Comanche Tribe</a></p>
<p><em>Egyéb:</em> <a href="https://omniglot.com/writing/comanche.htm">Comanche (nʉmʉ tekwapʉ̱)</a></p>
<p><strong>Írta:</strong> <em>Eörsi Zsuzsanna</em></p>