Berzsenyi's - Címke: - BDGdiákoktól diákoknak - minden, ami BDG!2024-03-08T20:05:01+01:00urn:md5:c585debdcbecc149aff293f148ba9738Dotclear2024 NagyEb interjú - Hangaurn:md5:9b0d43209bb4fee2ec035dd5696128e52024-02-05T17:46:00+01:002024-02-08T07:51:51+01:00CsengenulltáborBDGbdgbelsős programbelsős programokberzsenyiberzsenyisberzsenyis életberzsódiákebHangaKissKiss Hanganagyebnagynullnullnulltábor <p><strong>Hogyan kértek fel? Ki kért fel?</strong></p>
<p>Engem egy vasárnapi napon kért fel Nati, és úgy történt, hogy éppen egy barátnőmmel mentem volna találkozni, de előtte hazaugrottam, és pont hazaértem, amikor kopogtak az ajtón. Kinyitottam, és ott állt Nati, de nem volt felismerhető, mert kabát volt rajta, meg napszemüveg, és a macskámat fogta a kezében. Nekem meg sem fordult a fejemben, hogy hogy’ be van öltözködve, pedig milyen meleg van, nem sejtettem semmit. Akkor megkérdezte, hogy ez az én macskám-e. Mondtam, hogy igen. Erre mondta, hogy az utcán találta és kérdezte, hogy mi a neve. Válaszoltam, hogy Pamacs. Erre azt kérdezte, hogy ,,Biztos?" Én meg nem egészen értettem, de mondtam, hogy igen, biztos. Emlékszem, hogy nagyon féltem, mert nem értettem, ki ez a nő, és mit akar tőlem. Akkor mondta, hogy nézzem meg a nyakörvét. Igazából Pamacsnak nincs nyakörve, de ez akkor szintén nem tűnt fel, és amikor megnéztem, oda volt írva, hogy ,,nagyeb2024", Nati pedig levette a napszemüveget.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.423062991_1061349358455509_5540372614851937097_n_masolata_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Hogyan tudtad az EB-séget és az iskolakezdést összeegyeztetni?</strong></p>
<p>Szerintem simán meg lehet oldani, csak előre kell gondolkozni. Ezt úgy értem, hogy, ha tudom, hogy egyik délután semmi időm nem lesz, akkor előre megtervezem, hogy korábban megcsinálom, amit akkor kéne. És persze mérlegelni kell, hogy mi a fontosabb, és azokat megcsinálni, ami pedig nem olyan fontos, azt elengedni.</p>
<p><strong>Milyen egy jó keretmese?</strong></p>
<p>Szerintem akkor jó egy keretmese, ha a sztorija színes és pörgős. Nyilván muszáj, hogy élvezhető is legyen, de szerintem nem baj, ha nem a legtökéletesebb film. Az viszont fontos, hogy a történetét jól lehessen a tábor eseményeire alakítani, úgy, hogy azok élvezetesek legyenek.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.422813814_408031201789605_3433331744655661525_n_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Mi volt az a pillanat/hangulat/érzés a saját nullodban, amit szeretnél, hogy a nulladikosaitok is megéljenek?</strong></p>
<p>Az avatásomnál volt bennem egy gondolat, hogy ,,Ezt még tudják hova fokozni?" Előző nap volt a random parti, a hívózene-maraton, a kerekes, és elképesztőnek tartottam, hogy a sok jó program és az előző napok után még lehet hová fokozni a hangulatot. Igazából ezt szeretném elérni, hogy bennük is legyen egy “Wow” érzés.</p>
<p><strong>Szerinted mi lehetne a legelborultabb keretmese alap?</strong></p>
<p>Vagy valami humorra épülő, amiben nincs storyline, és az egész tábort köré kéne építeni, vagy van egy film, az a címe, hogy RRRrrr!, amiben minden szereplőt Palinak hívnak.</p>
<p><strong>Van-e olyan pillanat, esemény, ami miatt féltek?</strong></p>
<p>Szerintem nincs olyan dolog, amitől tartanunk kéne, mert nagyon sok helyről tudunk segítséget kérni: az előző EB-kre is számíthatunk, aggokra is számíthatunk, tanároktól is bármit kérdezhetünk. Persze, biztosan lesz bennünk félelem egy nagyobb esemény előtt (gondolok a kirándulásra vagy a tábor első napjára, amikor még nem szoktuk meg a helyzetet), hogy “jaj most nagyon sok ember előtt kell majd beszélnünk”, de szerintem a tábor lebonyolításával kapcsolatban nem kell félnünk semmitől, hiszen, ha mi nem tudunk megoldani valamit, akkor tudunk segítséget kérni bárkitől.</p>
<p><strong>Mi az az egy tárgy, ami, bárhova mész, nálad van?</strong></p>
<p>A fülhallgatóm, mert az utcán sétálva vagy utazás közben mindig zenét hallgatok, ha egyedül vagyok.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.422620678_1045325523210397_1055395872374798019_n_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Szerinted, ha futóverseny lenne a tesitanárok között, melyik tanár nyerne és miért?</strong></p>
<p>Vagy Sándor Erika tanárnő, mert, bár alapvetően nekem Sáfrán tanár úr a tanárom, de néha az A-s lányokkal táncolunk, amit ő tart és látszik, hogy nagyon fitt, vagy Sáfrán tanár úr.</p>
<p><strong>Ha bármit hozzáépíthetnél az iskolához, mi lenne az?</strong></p>
<p>Ha magamra gondolok, akkor egy jó hangulatú kávézót, mert nagyon szeretek olyanokban ücsörögni, beszélgetni, hogyha a barátaim egy részére gondolok, akkor pedig egy falmászó termet, aminek persze én is szintén örülnék:)).</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.2024_nagyeb__m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Ha egy filmes/könyves világban kéne leélned az életedet, melyik világot választanád?</strong></p>
<p>Van egy könyvsorozat, az a címe, hogy Csodakunyhó, amit kisgyerekként sokat olvastam. Ebben az a lényeg, hogy van egy faház, ahova, ha felmennek és kinyitnak egy könyvet, akkor abba a korba vissza tudnak menni, amiről a könyv szól. Azt nagyon szívesen kipróbálnám.</p>
<p><strong>Mit üzensz a berzsenyiseknek?</strong></p>
<p>Ne stresszeljenek sokat, és pályázzanak!</p>2024 KisEb interjú - Dömeurn:md5:fcb48e2b2c7bf983ddccb50c9042236b2024-02-03T18:12:00+01:002024-02-08T07:50:31+01:00Csengenulltábor2023bdgBDGbelsős programberzsenyiBerzsenyis Életberzsenyis életberzsenyisekberzsóBerzsódiákdiákéletDömeebEBKisNullkisnullkisnull tábornullnulltáborPavlicsPavlics Döme <p><strong>Hogy történt a felkérésed?</strong></p>
<p>Egy átlagos hétvégén a nyaralónkban voltunk, amikor nagypapámtól kaptam egy telefont, hogy hétfőn tudok-e menni hozzájuk segíteni. Ez teljesen reálisnak tűnt, hiszen sokszor megyek. Kiadnak egy új albérletet, és oda szoktam járni. Mondtam, hogy ,,Persze, Papa, megyek szívesen!”- Hétfőn, amikor átmentem, már nagyon éhes voltam, mert egész nap nem ettem semmit, így megkértem Papát, hogy csináljon nekem egy pirítóst. Megérkeztem, és egy órán keresztül ettem nyugodtan a pirítósomat kint a konyhában. Mint később kiderült, Daoda Szonja közben ott állt hátul a nappalinkban és várta, hogy jöjjek már. Egyszercsak szólt nagymamám, hogy menjek, mert mutatni akar valamit. Beléptem az ajtón, és ott volt Szonja egy pólóban, hogy ,,KisEB 2024?”. A kezembe adott egy filcet, és be kellett ikszelnem egy rubrikában, hogy igen vagy nem, persze, gondolkodás nélkül az igen mellett döntöttem.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.b122f98e-7b98-4904-ad4c-764082c1b773_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Milyen érzelmek kavarogtak benned, amikor hirtelen feltették neked a kérdést, hogy EB legyél?</strong></p>
<p>Meg se tudtam szólalni, Szonja csak mosolygott. A felkérés utáni két három percben a szüleim és a nagyszüleim kérdéseket tettek fel nekem, én azonban válaszolni sem tudtam. Mikor végre kezdtem visszatérni erre a bolygóra, nagypapám, aki amúgy nem tudta, hogy mi ez, csak belement a szervezésbe, megkérdezte, hogy ,,Nem értem pontosan, mi történt, de ez jó neked?” és mondtam, hogy ,,Igen, nagyon jó nekem!”, szóval ez még egy vicces kis sztori hozzá.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.291d8489-47be-4c43-86ef-138e1b6d1da1_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Hogy sikerült összeegyeztetni a sulikezdést az EB-séggel?</strong></p>
<p>Nem volt probléma. Elmondta Szonja is, meg én is így gondolom, hogy nyilván a tanulás az első. Meg nagyon örülök, hogy ez tizenegyedikben ért és nem tizenkettedikben, így nem kell aggódnom az érettségi miatt.</p>
<p><strong>Van-e olyan pillanat, esemény, ami miatt félsz?</strong></p>
<p>Ahányszor eddig EB-k-kel beszélgettem, mindig azt mondták, hogy az első EB- beszédnél remegett a lábuk, nyilván nekem is fog majd. Nem vagyok annyira izgulós, de azért amikor először van ilyen nagy dolog, akkor biztos izgulni fogok. Egyébként mindenhez úgy állok, hogy nagyon várom már.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.ae0a69d0-485b-436f-99a9-d7d6ce4bcbe2_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Mi volt az az érzés, amit szeretnél, hogy a saját nullosaid is megéljenek?</strong></p>
<p>Engem Kkerekesnél fogott el az az érzés, hogy nagyon jó helyre kerültem. Nem tudom a pontos pillanatot felidézni, csak az érzést. Ezt kívánom mindenkinek, hogy legyen egy ilyen pillanatuk.</p>
<p><strong>Volt közös pillanatotok a felkérés előtt?</strong></p>
<p>Volt, hogy nullban együtt voltunk, például az Adj király katonát!-nál készült rólunk egy jó fotó, ahol egymás mellett üvöltünk a Dodóval, de olyan kiemelkedő nem volt. Nelli mesélte utólag, hogy még kisnull után kérdezték tőle, még bőven az EBebség előtt, hogy ki az, akivel ő csopizna az utolsó évében, és a mi két nevünk volt az első kettő, akiket mondott. Ez olyan, mint egy csopi, csak sokkal jobb. Bevált, amit Nelli kívánt.</p>
<p><strong>Fordult már meg a fejedben a kérdés, hogy beleférne-e az EB-ség az idődbe?</strong></p>
<p>Igen, elgondolkoztam rajta még régebben, hogy össze tudnám-e egyeztetni az életemmel és arra jutottam, hogy igen, ha jól beosztom az időmet.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.3b955788-f484-4dd2-8e6e-9a813c074a92_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Szerinted milyen karakter forma illik hozzád a legjobban?</strong></p>
<p>Vicces, mert eddig amilyen állomásokat tartottam, mindig más voltam. Voltam fiú, voltam lány, de mindegyiket élveztem. Azt is, amikor nagyon bohóc szerepbe kellett bújnom, meg azt is, amikor férfias, határozott, pörgős karaktert kellett játszanom, szóval abszolút nyitott vagyok. Nincs meg egy konkrét karakter ideál a fejemben.</p>
<p><strong>Mit üzensz a berzsenyiseknek?</strong></p>
<p>Ez a négy-hat év életetek legcsodálatosabb pár éve lesz, úgyhogy élvezzétek ki!</p>2024 NagyEB interjú - Lizaurn:md5:400d42319775aef99631f337c926df552024-02-03T13:36:00+01:002024-02-03T13:37:39+01:00Animosanulltábor2024BDGbdgbelsős programbelsős programokberzsenyiberzsenyisberzsenyis életberzsódiákdiákéletEBinterjúNAGYEBnagyebnagynullnullnulltábor<p>Szebegyinszki Liza nyilatkozik az EB kapcsolatáról a Berzsenyi szellemével, a teeeeesooomsz és a HIGH FIVE eredetéről, az eddigi Nulltáboros tapasztalatairól, és még sok másról...<br />
Az interjút készítette: B.Koch Mara</p> <p><strong>Hogyan kértek fel, és milyen érzéseket váltott ez ki belőled?</strong><br />
Engem Földesi Emma kért fel. Az egész úgy nézett ki, hogy a nővéremmel megbeszéltük, hogy tartunk egy csajos vasárnapot, amikor csak együtt vagyunk, kávézunk, trécselünk és filmet nézünk. Felmentünk a lakásba, kimentünk a teraszra kávézni, aztán elkezdtünk filmet nézni. A nővérem mondta, hogy majd ő csinál ebédet, ami nagyon jó volt, el sem kellett mozdulnom a kanapéról. A kedvenc gyerekkori mesémet néztük, a <em>Bolt</em>ot, ami egy nagyon cuki kutyáról szóló animáció. Teljesen odavoltam érte, ittam minden szavát. Már fél órája ment a film, amikor megjelent egy random magyar felirat. Gondoltam biztos csak valami hiba, mert egyezett az angol szöveggel, a film ment tovább, de egyszer csak elkezdtek csúnya szavak megjelenni, én meg néztem, hogy itt valami biztos, hogy nem oké. Nem igazán fogtam fel hogy mi történik, de egyszer csak felvillant a kérdés, hogy <q>NagyEB 2024?</q> egy másodpercre. Itt már csak értetlenül ültem, aztán öt másodperccel később megint megjelent a kérdés zenével, és az én képemmel. Emma ugyanebben a pillanatban pedig megjelent a télikert üvege mögött, de én a sokktól lefagyva még mindig a kanapén ültem, mozdulni sem bírtam, pedig tudtam, hogy be kéne engednem. A nővérem végül beengedte, én meg végre felálltam, odamentem hozzá, ő pedig feltette nekem a kérdést. Magamhoz szorítva igent mondtam, és elsírtam magam. Nagyon meglepődtem, az elején sokkosan ültem, nem tudtam mozdulni, de nagyon jó érzés volt.<br />
<br />
<strong>Hogy tudod összeegyeztetni az EB-séget az iskolával és az életeddel?</strong><br />
Eleinte volt bennem egy kis kétely, hogy hogyan fog ez menni, mert nem voltam olyan ember, aki nagyon sokat tanult, de tekintve, hogy idén 4 tantárgyból érettségiznem kell, kénytelen vagyok. Igazából már a felkérés előtt is tartottam ettől. Kételkedtem benne, hogy menni fog-e, de eddig úgy néz ki, hogy jól megy. Kialakítottam a saját rendszeremet, és eddig minden stabil. Igazából mindennek az a kulcsa, hogy priorizálnom kell a dolgokat. Általában heti egyszer csinálok egy listát a teendőimről, és ez egész jól működik.<br /><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.IMG_20240203_110234_034_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<br />
<strong>Melyik a jobb, kipipálni vagy kihúzni a teendőket?</strong><br />
Kihúzni. Akkor teljesen el is tűnik. És kifejezetten lapra szeretem leírni őket.<br />
<br />
<strong>Milyen a Berzsenyi szellemével dolgozni? Milyen főnöknek?</strong><br />
Nagyon kis rendes, mindent meg tudunk beszélni, rendszeresen skypeolunk, minden hétvégén megbeszéljük, kinek mikor jó, akkor leülünk, mindent átrágunk. Gyakran szoktunk chatelni, meg mémeket küldeni egymásnak. Nagyon jó humora van. Néha kicsit szigorú, és jelzi, hogy mindennek megvan a helye és ideje, ilyenkor kicsit befenyít, de általában nagyon szórakoztató és kedves személyiség.<br />
<br />
<strong>Szerinted mi lenne a legelborultabb keretmese?</strong><br />
A <em>Ponyvaregény</em>. Ezt mindenki csak saját felelősségre nézze meg, ha megnézi, mert 18+ , de az egy nagyon durván elborult keretmese lenne.<br />
<br />
<strong>Mi volt az az érzés, amit megtapasztalhattál a saját Nullodban, és most szeretnéd átadni?</strong><br />
Én nem voltam a saját Null táboromban, mert kilencedik félévben jöttem át a Berzsenyibe. Így a nullból nem tudnék kiemelni egy érzést, de, amikor bekerültem ebbe a közösségbe, úgy éreztem, hogy végre van hova tartoznom. Azt szeretném, hogyha mindenki átélhetné ezt, és mindenki tartozhatna valahova.<br /> <img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.IMG_20240203_110219_128_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<br />
<strong>Mi motivált téged, amikor először pályáztál, milyen érzés volt leadni a pályázatodat?</strong><br />
10. -ben pályáztam segítőnek, amikor a <em>Jumanji</em> volt a keretmese. A fő motivációm az volt, hogy sajnos nem lehettem a saját Nullomban, az osztály- és évfolyamtársaim viszont nagyon sokat meséltek róla, és sok olyan kifejezést is használtak, amiket nem értettem. Kicsit úgy éreztem, hogy valamiből kimaradtam, de ez valahogy mégis pozitívan hatott rám. Szerettem volna másoknak is átadni, hogy milyen jó a Berzsenyi részévé válni. A pályázatot leadni pedig nagyon jó volt, nagyon elégedett voltam a munkámmal, és emlékszem, hogy, amikor megkaptam a levelet, amiben meghívtak a szóbelire, elsírtam magam. Aztán a szóbeli után csináltak egy műsort a továbbjutott segítőknek, és emlékszem, hogy <q>Liza, a rókatündér</q>-ként jelentem meg benne. Nagyon büszke voltam rá, hogy segítő lettem.<br />
<br />
<strong>Van olyan pillanat vagy esemény, ami miatt előre féltek?</strong><br />
Nincsen. Úgy gondolom, hogy mindennel meg tudunk birkózni. Ahogy láthattuk az elmúlt majdnem 50 évben, mindig mindenki megbirkózott mindennel. Nagyon sok támogatást is kapunk, szóval nem félünk, mindent meg fogunk tudni oldani. Ha nem is elsőre, másodjára vagy harmadjára már biztosan.<br />
<br />
<strong>Mi volt eddig a legnagyobb kihívásod segítőként?</strong><br /><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.IMG_20240203_110224_331_m.jpg" alt="" style="float:right; margin: 0 0 1em 1em;" />
Amikor először voltam segítő, a legnagyobb feladatom a színház megszervezése volt, amit Merjammal csináltunk. Abba rengeteg időt és energiát öltünk. Volt egy hét, amikor minden egyes nap találkoztunk, beültünk a Bambi kávézóba tervezgetni. Nagyon nehéz feladat volt, de úgy éreztem jól sikerült, és eszméletlenül jól szórakoztunk.<br />
<br />
<strong>Mik a legszebb emlékeid segítői karrieredből?</strong><br />
Nagyon szerettem a kirándulásokon állomásokat tartani. Hatszor kell végigcsinálni ugyanazt az állomást, és az első soha senkinek nem sikerül igazán jól. Aztán egyre jobban belejövünk, formáljuk még egy kicsit, átbeszéljük, hogyan lehetne legjobban előadni, és a végére már mi is felszabadultabban adjuk elő.<br />
<br />
<strong>Mikor és hogyan alakult ki a HIGH FIVE?</strong> <br />
Őszintén szólva nagyon random. A forgatás napján kint voltunk a Városligetben, éppen az első jelenetet kezdtük felvenni, és előtte, már nem tudom melyikünkből ez csak úgy kijött, és nagyon adtuk mindannyian, és utána már csak jött magától, hogy mindig lepacsizunk.<br />
<br />
<strong>Honnan jött a teeeeesooomsz?</strong> <br />
Mielőtt forgattunk, lent voltam vidéken a barátaimmal, és akkor ragadt rám. Mindenre csak ennyi volt a reakció, és már automatikusan én is csak ezt reagáltam mindenre.<br />
<br />
<strong>Miért pont Hippolüté bőrébe fogsz bújni?</strong> <br />
Mikor keresgéltünk filmeket, görgettük az IMDB-t, nagy nehezen találtunk egy filmet, ami jónak tűnt, majd beszélgetések után rájöttünk, hogy mégsem. Kicsit kétségbe voltunk esve, hogy nem lesz filmünk. Szerencsére Hangának éppen ekkor ajánlottak egy filmet, a Wonder Womant. Rögtön írt is a csopiba, kb 6 hangüzenetben, amik mind minimum 1 percesek voltak, hogy <q>Úristen képzeljétek…</q>!!!!!! . Igazából rögtön mondta is, hogy ki lehetne a három szereplő. Megnéztem a filmet, amibe egyből beleszerettem, nagyon tetszett a hangulat, a történet, a szereplők, és hogy mindig történik valami. Miután mindhárman megnéztük, egyértelművé vált számunkra, hogy ki kit játszana, nem kellett túlgondolni.<br />
<br />
<strong>Mit üzensz a berzsenyiseknek?</strong><br />
Élvezzétek a Berzsenyis éveiteket! Az itt eltöltött 3 évem volt talán életem legszebb időszaka. Élvezzétek amíg tudjátok, mert nagyon hamar vége lesz!</p>2024 KisEB interjú - Dodóurn:md5:60617cd7e609e49b60f1577c604173c92024-02-03T09:35:00+01:002024-02-08T07:59:34+01:00Bálintnulltábor2024BDGberzsenyisekEBfociinterjúkisebkisnullnullnulltábor<p><strong>Nyilas Dodó</strong> beszél az EB-ségről, a KisNullról, a Berzsenyiről, a focikarrierjéről és még sok másról. Az interjút készítette: <strong>Varga Bálint</strong></p> <p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.nyilasdodo1_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Hogyan kértek fel?</strong> <br />
Szeptember 17-én visszajöttünk egy osztálykirándulásról, nagyon kimerült voltam, elmentem délután egy meccsre.<br />
<strong>Melyikre?</strong><br />
Én játszottam meccset, valami Egészség DSE ellen. BLSZ, megye 4 szintű meccs. Lejátszottuk, nagyon bénán játszottam, volt, hogy futottam, és elestem a lábamban. Vége lett, már mentem volna haza, és nem ott áll egy ember egy rikítóan fehér bakancsban? Az volt az a pillanat, amikor realizáltam, hogy egyetlen egy ember van, akit ismerek, és van egy elképesztően fehér bakancsa, az pedig Borbás Patrik. Azt mondta: Én vagyok a Borbás Patrik! Mondom, szia Patrik! Mit keresel itt? Mondta, hogy jött az öccse meccsére. Én meg csak álltam, és lányos zavaromban hirtelen eszembe sem jutott, hogy <ins>nincs öccse</ins>. Eléggé gyenge fedősztori volt, de pillanatnyilag elhittem. Akkor a szemembe nézett, elővett egy kis befőttes üveget, ami tele volt cetlikkel, és mondta, hogy húzzak egyet. Onnan már eléggé egyértelmű volt a történet. Kihúztam belőle egy cetlit, kérte, hogy nyissam ki, olvassam el. Nagyon kínos volt: elejtettem. Lehajoltam, felvettem, kinyitottam, és rá volt írva, hogy KisEB 2024<abbr> Igent mondtam. Otthon azóta megvan az üveg, és mind a huszonvalamennyire az van ráírva, hogy KisEB 2024</abbr> Patrik húga írta őket, <ins>aki viszont létezik</ins>, nem úgy, mint az öccse.</p>
<p><strong>Milyen egy jó hívózene?</strong> <br />
Elképesztően funky. Nekem az oroszos, érthetetlen szláv szövegű, ska-szerű, üvöltős hívózenék jönnek be, meg a latin csípőrázósak.</p>
<p><strong>Melyik az a (bármilyen) mű, amit, ha nem kéne figyelembe venned semmilyen korlátozó tényezőt (diákok életkora, tanárok véleménye, közízlés stb..), beválasztanál keretmesének?</strong><br />
Most kettőt mondanék. A Borat, azt meg lehetne csinálni keretmesének, (adott 3 főszereplő, 2 fiú, 1 lány: Borat, Azamat és Luenell/Pamela Anderson) és a táborban kimegyünk az USA-ba. A másik, az a Verdák, ahol egy elképesztően nagy final fight lenne abból, hogy körbe-körbe futkosunk. Vagy az is lehetne, hogy csak hozunk három kocsit, és illegális gyorsulási versenyt csinálunk Pusztamaróton. Mindig is Villám McQueen akartam lenni valahol. Ezt tavaly NagyNull szóbelin már egyszer átélhettem, de keretmesének sokkal nagyobb volumenű lehetne.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.nyilasdodo2_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Volt olyan, hogy lebuktatok? Ha nem, akkor mi volt a legmelegebb ilyen helyzet?</strong><br />
Hivatalosan szerintem nem volt olyan, hogy lebuktunk. Én két embertől tudom, hogy rájött, de az egyik nagyEB lett (Szvitek). Kiderülés után odajött hozzám Szvitek, és mondta, hogy Vámos Danival ping-pongoztak, és látták, hogy hárman szelfizünk az aula közepén. Amit nem értek, hogy hogy nem buktunk le, az akkor volt, amikor forgattunk, és hatan (régi KisEB, új KisEB) mentünk az M3-as metrón egy vállamig érő kameraállvány társaságában, tehát, ha valaki szembejön, akkor ki se tudnánk magyarázni. És ott nem buktunk le. Tudtommal. De van még egy majdnem lebukós sztori egy szelfi körül. Ez akkor volt, amikor Dörbee csoportkört sorsoltak a rádióban, és ezért megbeszéltük, hogy hárman a tömeggel szelfizünk egyet. Elővettem a telefont, hogy szelfizzünk, és odajött Fuisz Gergő, hogy: UU, szelfiztek? Nelli meg egyből válaszolt: Áh, igen, igen, igen. Azóta van a telefonomon egy szelfi, amin úgy vagyunk hárman, hogy Nelli, Gergő és én.</p>
<p><strong>Mi volt a legfurább szituáció, amit szervezőként meg kellett oldanod KisNullban?</strong><br />
Ez nem tudom, mennyire nyilvános, de az éjszakain történt egy incidens. A KisNull éjszakainak van egy nagyon elborult része, évek óta hoznak nyers húst és májat, és bekenik vele magukat, meg hasonló undorító dolgokat csinálnak. Idén megjelent egy róka. Jöttek felénk ezen állomás tartói az utolsó csopi jövetele előtt, hogy srácok, baj van, nálunk van egy róka, elé csaptunk két centivel egy ásóval, de úgy, hogy majdnem el is találtuk, és meg se rezzent, ezért inkább arrébb álltunk, mert lehet, hogy veszett. Álltunk, és gondolkodtunk, hogy most akkor mit csináljunk? Mindjárt jönnek a gyerekek. A rókától biztos megijednének, de ez nem az az állomás. <br />
<strong>Swiper.</strong><br />
Swiper odajött lopkodni. Végül megoldódott a szituáció, elégszer mondták neki, hogy Swiper, ne lopkodj, és elhordta az irháját.</p>
<p><strong>Mennyire kell évről-évre igazodnia, frissülnie a nullnak, hogy kielégítse az egyre fiatalabb korosztályok igényeit?</strong> <br />
Nyilván kell rajta picit változtatni, de szerintem magukat a programokat nem kell frissíteni, megállják a helyüket. A tematikája nyilván frissül évről-évre, mert az állomástartók találják ki, hogy milyen állomásokat csinálnak, ezek pedig általában olyanok, ami éppen trendi, menő. Változik, nem olyan meredeken, de szerintem pont ez a jó benne, hogy a null egy hagyomány, és mégis folyton formálódik. Idén is voltak új dolgok, visszahoztunk régieket, amik tavaly nem váltak be, azokat elhagytuk. Nem kell, hogy minden évben újraszabjuk, ez egy természetes folyamat.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.nyilasdodo3_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Milyen a KisNullban a szülőkkel való kommunikáció a NagyNullhoz képest?</strong><br />
Szerintem abban nagyon nincsen különbség. A szülők mindig is aggódni fognak a gyerekükért, nekik a hatodikos gyerek, a kilencedikes gyerek, a tizenkettedikes gyerek is a kisfiuk, kislányuk, a kis mindenük. A gyerekek között nagy különbség van, de a szülők között nincs.</p>
<p><strong>Elhintetted azt, hogy szerinted a gyerekek között van különbség. Ezt fejtsd ki, kérlek.</strong><br />
Ahogy a keretmesénél is mondtam, ahhoz képest, hogy két vagy egy év, ami köztük van, pont ez alatt változnak olyan sokat, hogy, ahogy KisNullban bánunk velük, egy picit apukák vagyunk, anyukák vagyunk felettük, az már a NagyNullban kínos lenne. Ott sokkal inkább egy haveri közösséget kell teremteni.<br />
<strong>A szemetek előtt nőnek föl. :,)</strong><br />
Pontosan.<br />
<strong>Miben tud segíteni egy nyolcadikos a szervezőknek?</strong><br />
Nagyon sok mindenben. Szerintem nagyon sok múlik azon, hogy milyen nyolcadikosok vannak egy KisNull csopiban, mert ők egyszer már átélték. Az én tapasztalatomból mondom, hogy hiába volt az ember egyszer már hetedikesként KisNullban, az nyolcadikosként attól még ugyanúgy élmény marad, csak másmilyen. És, hogy mit tudnak segíteni, az az, hogy (nyilván) nem spoilerezik le, de egyfajta minicsopvezként is tudnak működni. Tudják, mi a módi, ismerik a járást. Hogyha van valami kérdésük a kicsiknek, akkor hozzájuk is tudnak fordulni, azért mégis közelebb vannak életkorban, mint mi, csopvezek.<br />
<strong>Mik azok, amik miatt egy nyolcadikos nem unja a második kisnullját?</strong><br />
Szerintem amiatt, hogy azt érzik, most be vannak avatva. Nekem az egy óriási poén volt, amikor rájöttem, hogy éjszakaira menet az akadályokon átverekedős rész az kamu. Van egy beavatott érzésed, hogy téged már nem tudnak úgy megszivatni, és most már tudod, hogy mi fog történni. Viszont ez felelősségérzetet is ad, hogy nem rontod el a kicsiknek, hogy ők is ugyanazt átéljék, amit te. Ezenkívül a festékest, a focit ugyanúgy lehet élvezni nyolcadikosként, mint hetedikesként.</p>
<p><strong>Mi a véleményed a táborhelyről?</strong> <br />
Én, amikor nulladikos voltam, egyik KisNullom sem Pusztamaróton volt, hanem Sástón. Amikor először voltam szervező, a helyszín is újdonság volt. Én pozitív véleménnyel vagyok Pusztamarótól. Nem mondom, hogy jobb, mint Sástó, azt sem mondom, hogy Sástó jobb, mint Pusztamarót. Két különböző táborhely. Ezt azért szeretem, mert a semmi közepén vagyunk, nyilván emiatt nehezebb is eljutni oda, és nehezebb segítséget hívni, vagy hirtelen elugrani valamiért, de olyan érzése van az embernek, hogy ő a vadonban van, nincs körbekerítve, ez egy szabadabb érzést ad. Ami még tetszik, az az avatásnak a helyszíne, szerintem egy nagyon szép hely. Na és, persze, ott van mellette az erdő, ami elképesztően jól használható éjszakaira.</p>
<p><strong>Az előző EB miben segíti a ti munkátokat?</strong><br />
Ketten közülük most aggok lesznek, így sok mindenben tudnak segíteni. Ahogy nálunk, úgy a legtöbb EB-nél is az van, hogy barát a régi EB és az új EB. Bármilyen kérdés van, ők ugyanezt végigcsinálták, ugyanezeken keresztülmentek, bármit kérdezünk, van rá egy megoldásuk, van rá egy javaslatuk, hogy mit érdemes csinálni.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.nyilasdodo4_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Volt olyan állomásod, ahol túl messzire mentél?</strong> <br />
Szerintem nem volt. Tartottunk egy temetkezési vállalkozós állomást, amit próbáltunk nagyon viccesre venni, és ott az elején, mielőtt még kiviteleztük volna, azon gondolkodtam, hogy ezt lehet-e viccként felfogni. Végül szerintem sikerült. Én úgy láttam a gyerekeken, hogy élvezték, és poénként fogták fel. Szóval a gyakorlatban végül jól sikerült kivitelezni.</p>
<p><strong>Mi egy szervező legnagyobb ellensége?</strong><br />
Körülmények. Például késés, amiről nem mi tehetünk. Dugó volt, esik, jött egy róka, satöbbi. Ami a hatáskörömön kívül kerül. Én azt mondom, hogy ami a hatáskörön belül van, én abba belerakom a maximális energiát, és, ha törik, ha szakad, én azt valahogy meg tudom oldani. De a körülményekkel, amiket nem kontrollálhatok, azokkal nem tudok mit kezdeni</p>
<p><strong>Mik azok a dolgok, vagy mi az a dolog, amit te mindenképpen minden nullba elviszel?</strong><br />
A kacsás zoknijaim. Nagyon sok kacsás zoknim van, és szerintem most minden napra jutni fog legalább egy. Végig kacsás zokniban leszek.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.nyilasdodo5_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Mit üzensz a Berzsenyiseknek?</strong><br />
Nyilván minden ember más, valakit ez nem tud foglalkoztatni, hogy gyerekeknek idióta tábort szervezzen, meg ezt kínosnak tartja, nem tetszik neki. De bárki, akit ez érdekel, az ne tartsa vissza magát. Próbálkozzon, próbáljon lejutni, írjon pályázatot, ha nem jut le, az nem jelenti azt, hogy soha nem fog lejutni. Én is sokszor próbálkoztam úgy, hogy nem jutottam le. Nagyon sok energiát kell belefektetni, de szerintem még több élményt és mások által belefektetett energiát kapsz vissza. És nagyon jó érzés egy olyan közösségnek a tagja lenni, ami, ha elballagsz, utána is végigkísér. Mondjuk négy év múlva lehet, hogy visszajövök, és ugyanúgy hülyéskedhetek kisgyerekekkel, teljesen törvényesen, mintha még ide járnék. Szóval… Pályázzatok!</p>
<p><em>+Bónusz focis interjú!</em></p>
<p><strong>Mesélj egy kicsit a focicsapatodról!</strong><br />
Az újpesti Haladásban játszom csapatkapitányként. Újpesti kiscsapat, tehát, ha ránézel a térképre, akkor nagyon sok focipálya van Újpesten, és valószínűleg mind az UTÉ-é vagy az Újpest FC-é, és van egy nagyon kicsi, eldugott, rossz, füves pálya a gyár mögött, azok vagyunk mi. Nekem ez főleg hobbi. Szerintem sokat elmond az, hogy 1995-ben alapították a csapatot, és ott van a klub történetében, hogy alapvetően Sörivó Ördögök néven szeretett volna nevezni a klub, de ezt az MLSZ nem engedte, arra hivatkozva, hogy ez túl komolytalan a bajnoksághoz (ez még mindig megye 4). A felnőttcsapat címerében még mindig söritalok szerepelnek, de Újpesti Haladás lett a neve. Tehát nem vagyunk profik, de jó a csapat, jó az összhang. Nagyon szeretek oda járni, mert kiváló stresszlevezető, úgyhogy ezt szeretném megtartani. Csak végzősként az időt jobban kéne menedzselni hozzá. Most hétvégén megyünk Dorogra. A Dorog ellen játszunk, de nem Dorogon, hanem Tokodon. De most mi vagyunk a nagy reménység, az ificsapat! A felnőttcsapat, az megye hármas, és bennünk látják a potenciált, hogy feljebb visszük.<br />
<strong>Akkor most a második számú csapatban játszol?</strong><br />
Nem, nekünk még ez az utolsó évünk utánpótlásként, U19. Kérlek szépen, Komárom Esztergom MLSZ regionális U19 bajnokság alapszakasz. Így tudod megtalálni az MLSZ Adatbankban. Senkinek nem ajánlom, hogy rákeressen, mert van fotó az adatlapomon. <br />
<strong>Mit kell tudni rólad, mint futballista? Mesélj egy kicsit a karrieredről!</strong><br />
Elképesztően technikátlan vagyok, de gyors, többszörös gólkirály. Klasszikus góllövési módszerem az, hogy rárúgom a kapusra, kipattan és begurítom üres kapuba, talán.
Inkább fizikálisan bírom, mint technikailag, nem vagyok egy nagy labdazsonglőr. Körülbelül ötödik vagy hatodik éve focizom. Előtte atletizáltam, onnan jön a gyorsaságom, a technikám meg sehonnan. Amúgy fura tény, de engem hívtak meg nagyobb csapatok. Ezt fogom mesélni a gyerekeimnek! Amikor majd idős leszek, elhízva leülök este vacsorázni, hogy: Hát igen, engem régen hívtak a Harmadik Kerülethez, a Soroksárhoz! A Fradi fiókcsapata! De soha nem akartam nagyon komolyan venni, ezért is nem mentem el az Újpesti Haladástól.<br />
<strong>Ki a példaképed fociban?</strong><br />
Nagy Dortmund szurkoló vagyok, és Lewandowski volt sokáig a példaképem. Amíg el nem ment a Bayernbe.<br />
<strong>Most meg itt ülsz bajor szerelésben! (Oktoberfest napján volt az interjú)</strong><br />
Hát ez van, fiatal voltam és kellettek németből a pluszok. Most nem nagyon van focis példaképem. Kedvenc játékosaim vannak a Dortmundból. Mindig elfelejtem a csávónak a nevét, a nagy pufi hajú, göndör csávó. Adeyemi.<br />
<strong>Amúgy ő kábé olyan stílusban is játszik, mint te. Gyors, rálövi, azt’ bemegy.</strong><br />
Vagy nem. Szóval ő most a kedvenc játékosom, példaképem. Akkor már ne menjünk el a Messi vagy Ronaldo kérdés mellett. Megosztó téma, de Messi. Sajnálom. Innen kérek elnézést, minden Caspiano Ronaldo tagtól, de Messi.<br />
<strong>Kedvenc Magyar játékosod?</strong><br />
Csoboth.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.nyilasdodo6_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>2023 Berzsenyi piknikurn:md5:4ec4d75d7b872bc3c42edb52e050d7482023-10-08T18:46:00+02:002023-10-08T18:46:00+02:00Bálintbelsős programok2023BDGbelsős programBerzsenyis ÉletberzsenyisekdiákélethagyományokIDÖKItt lehet olvasni a párt terveitkultúraMacIDÖKszokásszórakozásTakidökévkezdés<p><strong>Az idei Berzsenyi piknik már a második olyan alkalom volt, ami szervezett és mindenki számára elfogadható kereteken belül lett lebonyolítva.</strong></p>
<p>A cikket írta: Varga Bálint 11.d</p> <p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.IMG_0423_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
A tavalyi piknikről szóló cikkben a szerző megemlítette, hogy reméli ez a program hagyománnyá válik, ezt a reményt pedig az idei alkalom megerősítette. A helyszín maradt a margitszigeti Danubius hotel előtti nagy rét, ahol sor került az össznépi programra. Mikor odaértem, egyértelműsödött bennem, hogy már javában folyik a program, mert az életemért küzdve kellett kerülgetnem a frizbiző diákokat. A sport mellett persze volt lehetőség az ismerkedés konzervatívabb formájára, a beszélgetésre is, ahol a felsőbb évesek nagy mellbedobással adták elő az iskolában eddig tapasztalt élményeiket a hálás és néha megszeppent kilencedikes hallgatóságnak. Szerencsére tapasztalt és tapasztalatlan berzsenyisből is sok volt, így tanúi lehettünk sok boldog találkozásnak, legyen az agg és még berzsenyibe járó diák, csopvez és nulladikos, vagy két, egymást régen nem látott barát között. A programon a szakos pólóknál színesebb-szagosabb dolgok már csak a furcsábbnál furcsább nasik voltak, amikkel a nagy eszmecsere közben a résztvevők tömték magukat. Az amerikai palacsintától kezdve az azonnali epemegállást okozó <em>Lidl-ös xxl spicy mix</em>-en át az elmaradhatatlan ''rizscsipsz"-ig mindenből lehetett csipegetni. Így telt hát el jó hangulatban a rövidnek tűnő négy óra, aminek a végén sokak örömére bepótoltuk a nulltábor végéről elmaradt gitározást, így egy nagy közös programmal zárhattuk ezt a gyorsan elröppenő pikniket. És hogy tényleg happy end legyen, még arra is figyeltünk, hogy összeszedjük magunk után a szemetet. Ez az egész persze nem jöhetett volna létre a szervezők, a <strong>TakIdök</strong> nélkül, így meg is kérdeztem, ők mit gondoltak első hivatalos programjukról:</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.IMG_0302_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Minta lesz nektek a piknik a jövőbeli Berzsenyis programok szervezéséhez?</strong></p>
<p>Igen, sok olyat tanultunk belőle, amit későbbi programoknál is fogunk tudni kamatoztatni.</p>
<p><strong>A pártotoknak melyik elképzeléséhez/pontjához áll a legközelebb a piknik?</strong></p>
<p>A közösségfejlesztési ötleteinkhez áll közel. (Itt lehet olvasni a párt terveit: https://drive.google.com/file/d/1-wqe-NMqb08_pAL2o-hVXhvGDvXBKZLu/view)</p>
<p><strong>Szerintetek sikerült ezzel a programmal népszerűsíteni a TakIdököt?</strong></p>
<p>Szerintünk igen, ahogy láttuk, jól érezték magukat az emberek és szerintünk is jól sikerült, így mindenképpen pozitívan hat a megítélésünkre.</p>
<p><strong>Mennyire érzitek sikeresnek a programot?</strong></p>
<p>Sok tapasztalatot szereztünk, reméljük ez már hagyomány lesz, és a jövőbeli általunk szervezett programok is ilyen jól sikerülnek.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.IMG_0536_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Szurkolunk a TakIdöknek, hogy legalább ennyire sikeres legyen minden kezdeményezésük, most pedig nézzük, mit gondoltak azok, akikért a program létezik, jöjjenek a <strong>kilencedikes beszámolók:</strong></p>
<p><strong>Segített ez a program belelátni jobban a Berzsenyis közösségbe? Hogyan?</strong></p>
<p>Szerintem segített, mindenki nyitott volt, az összes évfolyam, az összes osztály beszélgetett velünk, kilencedikesekkel és nem egy lenéző hierarchiában éreztük magunkat, ahol mi vagyunk a tápláléklánc legalja. Eddig mindenki kedvesnek tűnik és jófejnek.
<em>/Lovász Margaréta 9.a/</em></p>
<p>Nekem nagyon sokat segített ez a program hogy belelássak a berzsenyis közösségbe. Sokat beszélgettem felsőbb évesekkel, több dolgot is megtudtam a suliról, rendesek voltak, mert nem néztek le minket, kilencedikeseket, aminek nagyon örültem, mert ettől féltem, hogy az új gimnáziumban ez lesz.
<em>/Hangyási Dominika 9.a/</em></p>
<p>Igen! Nekem elég érdekesnek tűnt, hogy nagyon összetartó a közösség és viszonylag gyakran -nulltáborokon kívül- vannak ilyen programok. Nekem egy nagyon nagy plusz pont a jó közösség.
<em>/Vámosi Péter 9.b/</em></p>
<p>Nekem segített jobban belelátni a berzsenyis közösségbe, megmutatta, hogy mennyire összetartó. Látszott, hogy a felsőbb-alsóbb évesek is mennyire jól el tudnak lenni egymással az évfolyamok között. Jó volt a program ennek a belátására is.
<em>/Dénes Benedek 9.b/</em></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.IMG_0533_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Inkább felsőbb évesekkel, vagy inkább évfolyamtársaiddal beszélgettél?</strong></p>
<p>Az elején az osztálytársaimmal beszélgettem, majd kisebb csoportokban leültünk a felsőbb évesekkel, onnantól a kettő között mozogtam, próbáltam beszélni az osztály- és évfolyamtársaimmal is.
<em>/Hangyási Dominika 9.a/</em></p>
<p>Nekem nagyon vegyes volt. Eleinte inkább az évfolyamommal beszélgettem, utána meg a lányokkal egy nagy kört alkottunk, ott meg már voltak minden évfolyamból, szóval nagyon vegyes volt az egész.
<em>/Lovász Margaréta 9.a/</em></p>
<p>Én főként felsőbb évesekkel beszélgettem, érdeklődtem mindenféle berzsenyis hagyományról, múltbéli történetekről. Rengeteg újat tudtam meg az egész iskolának és a közösségnek a múltjáról illetve hagyományairól.
<em>/Vámosi Péter 9.b/</em></p>
<p>Én inkább felsőbb évesekkel beszéltem, de azért évfolyamtársaimmal is. A felsőbb évesekkel volt több kontaktusom, például a frizbit is inkább felsőbb évesekkel játszottam. A beszélgetőtársaságban is több felsőbb éves volt, mint velem egykorú.
<em>/Dénes Benedek 9.b/</em></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.IMG_0424_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Mi volt a legfurább dolog, amit megtudtál a felsőbb évesektől?</strong></p>
<p>Konkrét emberekről beszélgettünk, tanárokról és diákokról tudtunk meg dolgokat, de a pletykákon kívül nem volt kiemelkedően fura.
<em>/Lovász Margaréta 9.a/</em></p>
<p>Tanárokról hallottam, hogy vicces szokásaik vannak, de pár diáktársunkról is hallottam egy-két dolgot, de az a lányos pletyi-körben volt, az meg olyan mint Las Vegas, ami ott van, az ott is marad.
<em>/Hangyási Dominika 9.a/</em></p>
<p>Elég fura volt megtudni, hogy Géza (Sárosy) még csak tizenegyedikbe jár. De tényleg, néhány csopvez sokkal idősebbnek néz ki, mint valójában.
<em>/Dénes Benedek 9.b/</em></p>
<p>Hallottam furcsa dolgokat régi berzsenyis szokásokról, amik mára már kihaltak...
<em>/Vámosi Péter 9.b/</em></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.IMG_0492_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Milyen volt a nulltábor után látni a berzsenyisek emberibb oldalát?</strong></p>
<p>Először is: fura volt, mert a 7-8.-osokat is kevertem, nem tudtam, hogy ki-kicsoda. Nulltáborban legalább tudtam, hogy ki van az évfolyamunkból, ki segítő és ki csopvez. Örültem annak is, hogy első nap mindenkin szakos póló volt, mert fogalmam sem volt, ki melyik évfolyamba jár, a neveket meg még mindig keverem, annyi újat kell megjegyezni. Viszont szerintem nem volt sok különbség a nulltáboros és a mostani viselkedés között, mert úgy éreztem, hogy az emberek ott is a saját személyiségüket mutatták, nem valami álarcot.
<em>/Hangyási Dominika 9.a/</em></p>
<p>Nem éreztem akkora kontrasztot a személyiségben, csak az volt a különbség, hogy a nulltáborban mindenki valamilyen szinten szerepet játszott, de ez a jófejségükön nem változtatott.
<em>/Lovász Margaréta 9.a/</em></p>
<p>Nekem egy elég jó élmény volt a nulltábor is, de ezen a pikniken a szerepjátéktól eltérve jó volt látni a szervezőket, hogy milyenek is valójában.
<em>/Vámosi Péter 9.b/</em></p>
<p>Sokkal emberibbnek láttam a szervezőket, nem úgy mint egy-egy fiktív karakter, akit eljátszottak, hanem valódi emberként. Megtudtam, kik a barátaik, melyik osztályba járnak, kik az osztálytársaik. Ez először érdekes volt, de hozzászoktam.
<em>/Dénes Benedek 9.b/</em></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.IMG_0498_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Végül pedig lássuk, mit gondol az idei piknikről Kocsis Nelli, aki tavaly az első <em>hivatalos</em> pikniket rendezte a <strong>MacIdök</strong> képviselőjeként:</p>
<p><strong>Szerinted megéri a szeptember elsejei ismerkedést ennyire hivatalos keretek között megrendezni?</strong></p>
<p>Azt hiszem a legtöbben tudják, hogy az előző évek tapasztalatai miatt nagyon érett már, hogy egy kis kerete legyen a szeptember elsejének. Szerintem ez a ,,hivatalos keret", ami csak annyit takar, hogy tanári felügyelet mellett folyik a piknik, elengedhetetlen ahhoz, hogy ne jöjjenek vissza az előző évi állapotok. Így ha problémamentes első napot szeretnénk, azt hiszem mindenképpen szükséges.</p>
<p><strong>Szerinted a nulltáborban történő ismerkedéshez képest miben más ez?</strong></p>
<p>A nullos ismerkedéshez képest sokkal szabadabbnak találom, itt már semmiféle csopvez-nulladikos kötöttség nincs, sokkal barátibb, illetve a legjobb része az, hogy minden berzsenyisnek lehetősége van a kilencedikesekkel beszélni. Persze itt is van, hogy a csopvezek és csoptársak biztosabb közeget jelentenek a pikniken, mint az ismeretlenek, de remek alkalom az ismerkedésre. Nekem például az egyik legjobb barátságom is így alakult ki kilencedikes koromban.</p>
<p><strong>Szerinted miről a legjobb ilyenkor egy kilencedikessel beszélni?</strong></p>
<p>Hűűha, ezt néha nekem is nehezemre esik kitalálni. Azt hiszem, ha első pár mondatnak az első napról és az osztályról beszélnek, azzal nem lehet mellélőni. A felsőbb évesek szerintem szívesen osztanak meg saját tapasztalatokat, ha ezek érdeklik a kilencedikeseket, ez is egy biztos téma. Aztán ha elindul a beszélgetés, biztos találnak valamilyen közös pontot, utána meg magától megy.</p>Interjú Honyek Gyula tanár úrralurn:md5:f9b8d14bedb94d184a7945cc38f3e5fe2023-05-14T08:49:00+02:002023-05-14T08:49:00+02:00AnnainterjúkBDGberzsenyifizikaHonyek Gyulainterjútanárinterjú<p>Honyek Gyula tanár úrral Kolláth Áron (9/b) készített interjút.</p> <p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/hornyek_gyula.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>1. Köszönjük szépen Tanár úr, hogy elfogadta felkérésünket! Mi volt a közvetlen előzménye annak, hogy idekerült a Berzsenyibe?</strong></p>
<p>Én úgy vagyok új tanár a Berzsenyiben, hogy most kapok először fizetést, de már eddig is tanítottam egy keveset. Tartottam szakkört, fizika tagozatosoknak 11-ben és 12-ben órákat, akiket az emelt szintű fizika érettségire készítettem fel. Az iskola beleegyezett abba, hogy taníthatok úgy, hogy ezek valójában a feleségem órái lennének. Tudjátok, a tanárok nagyon túlterheltek, és én úgy próbáltam a feleségemen segíteni, hogy kicsit itt tanítok. Szeptembertől lehetőség nyílt arra, hogy nyugdíjasok - én már nyugdíjas vagyok – tartsanak fizetésért órákat. Így most félállásban, közalkalmazotti státuszban taníthatok, és emiatt a feleségem most már csak 80%-ban, tehát nem teljes állásban tanít itt.</p>
<p><strong>2. Nagyjából negyedik hónapja tanít itt aktívabban. Hogyan értékeli a Berzsenyinek a légkörét?</strong></p>
<p>Ahogy említettem, régebb óta ismerem az iskolát és nagyon pozitívan értékelem. Nagyon jó a hangulat, és tényleg van egy ilyen “berzsenyis életérzés”. Voltam már berzsenyis táborozáson, ott is lehetett ezt érezni. Úgy veszem észre, hogy nagyon szívesen járnak ide a gyerekek.</p>
<p><strong>3. Ön hosszú ideig tanított egyetemen is, és utána tért át gimnáziumi oktatásra. Mi motiválta a tanári pályára és mi motiválja mai napig?</strong></p>
<p>Amikor az egyetemen dolgoztam, a munkám ¾ része volt kutatás, a maradék ¼ tanítás, és jobban éreztem magam a tanításban. Mindenki sikerekre törekszik, a kutatásban nagyon hosszú ideig kell dolgozni, hogy az ember elérjen valamilyen sikert. A tanításnál minden óra olyan, hogy kisebb, de gyakrabban elérhető sikerek vannak. Nagyon érdekes, hogy most olyan lett a berzsenyis világ, hogy óra után sokszor odajönnek hozzám diákok, és megdicsérnek, hogy ez egy jó óra volt. Mondtam nekik, hogy ne csak dicséretet mondjanak, hanem azt is, ha valami nem tetszik nekik. Szóval volt olyan is, hogy odajöttek elmondani, hogy mit tanítsak, mit csináljak másképp.</p>
<p><strong>4. Mondhatjuk, hogy akkor a sok visszajelzés motiválja önt?</strong></p>
<p>Így van, a visszajelzés nagyon fontos.</p>
<p><strong>5. Lehet tudni a Tanár úrról, hogy inkább kísérletező szellem. Van-e önnek kedvenc kísérlete a fizikában?</strong></p>
<p>Sok kedvenc kísérletem van.</p>
<p><strong>Kérem, mondjon egyet!</strong></p>
<p>Van egy kísérlet, amit én találtam ki, ezért nagyon kedves nekem. Van egy ismert kísérlet: ha egy nagyon erős mágnest egy rézcsőbe ejtünk, akkor az nagyon lassan esik a rézcsőben, mert örvényáramok indukálódnak, és akadályozzák a mozgást. Ha nem egy csövet veszünk, hanem kettőt, tehát egymásba teszünk két csövet, akkor még sokkal lassabban esik a mágnes. Volt olyan diák, aki azt mondta, hogy az igazi az az lenne, ha a mágnes nem lefelé esne, hanem felfelé menne. Hogyha úgy csináljuk a kísérletet, hogy a belső csőbe beejtjük a mágnest, és a külső csövet gyorsan felemeljük, akkor a mágnes a belső csőből felfelé mozogva bekerül a külső csőbe. A végén leteszem a két csövet az asztalra, megkérdezem, hogy melyikben van a mágnes, akkor látszik, hogy a belső csőből átkerült a külsőbe. Szerintem ez egy eléggé hatásos kísérlet.</p>
<p><strong>6. Valóban szemléletes. Ezt akár még tanítás során is akkor fel lehet hatékonyan használni?</strong></p>
<p>Határozottan, én gyakran szoktam használni a tanításban.</p>
<p><strong>7. Tanított egy gyakorlógimnáziumban vezető fizikatanárként is. Mivel foglalkozott ezen a feladatkörön belül?</strong></p>
<p>Nem én voltam a munkaközösség vezetője, azzal járt a vezetőtanárság, hogy ötödéves tanárjelöltek jöttek oda gyakorlótanításra, és őket kellett vezetni. Fel kellett készíteni őket az órákra, az órájukat meg kell nézni, utána megbeszélni azt. Ez a tanítási gyakorlat sokak számára nagyon fontos, hogy eldöntsék, tényleg akarnak-e tanítani, vagy sem.</p>
<p><strong>8. A Tanár úron látszik, hogy folyamatosan aktív, jól érzi magát az órákon. Ha jól gondolom, azért emiatt néha Önnel nehéz lépést tartani. Ön hogy érzi, milyen volt a viszonya a tanár kollégáival és a gyakorló tanáraival?</strong></p>
<p>Az az igazság, hogy régebben sokkal több diák akart fizikatanár lenni, most már sokkal kevesebb. Régebben azért időről-időre láttam nagyon-nagyon jól képzetteket is. Én valójában a gyakorlótanítás közben lényegében felmértem a tanárjelöltek tudását. Voltak, akik nagyon kiváló tudásúak voltak, voltak közepesek és voltak gyengébbek is. Őszintén szólva, nekem azért a saját gimnáziumi diákjaim sokkal fontosabbak voltak, mint a tanárjelöltek. Tehát sokkal inkább fontos volt nekem, hogy amikor a kistanárok tanítottak, akkor is jól haladjanak, tanuljanak rendesen a diákok. Tehát ha esetleg sorrendet kellene felállítani, akkor úgy éreztem, hogy sokkal inkább a saját diákjaimért vagyok felelős, mint a tanárjelöltekért. Tehát végülis ez a gyakorlótanítás 1-2 hónapos intenzív munka, de viszonylag rövid idő.</p>
<p><strong>9. Ezt az utolsó kérdést is általában mindenkinek feltesszük: mit üzen a Berzsenyiseknek?</strong></p>
<p>Gondolkodjanak! A gondolkodás az szórakoztató, és fejleszti az ember agyát. A Berzsenyiben sok diák van, aki szeret gondolkodni, de sokan kényelmesek és nehezen indulnak meg. Tehát attól még hogy valaki nem B vagy C osztályos, attól még fizikaórán is nyugodtan gondolkodhat. Ez mindenkinek: a tanároknak és az iskolának, de leginkább a diákoknak fontos.</p>
<p><strong>Köszönjük szépen, hogy rendelkezésünkre állt!</strong></p>
<p>Az interjút Kolláth Áron készítette.</p>SÜTIDÖK ~ 2023. idök interjúkurn:md5:ced7e2655e9717d85469d63dd8b420f02023-04-17T12:44:00+02:002023-04-18T18:18:00+02:00Kuti Lilla Szabinainterjúk2023BDGberzsenyisberzsóidökidökinterjúpártsütidökválasztás<p>A SütIDÖK párt tagjai: Csűrös Csenge (10/a), Kárpáti Zoltán (10/b) és Szabó Laura (11/b)
Az interjút készítette: Nagy Hajni.</p> <p><strong>A SütIDÖK párt tagjai: Csűrös Csenge (10/a), Kárpáti Zoltán (10/b) és Szabó Laura (11/b)</strong></p>
<p><strong>A párt mottója:</strong>IDÖK-nek lenni olyan, mint makaront sütni. Könnyű elrontani. Bízd a mestercukrászra! *kacsint*</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2023_04/.IMG_7877-6_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Hogyan alakultatok párttá, hogy találtatok egymásra?</strong></p>
<p><strong>Zoli</strong>: Ez egy vicces sztori. Egyik péntek délután kijöttem önképzőről, Csenge ott ült egy kanapén, és leszólított, hogy nem lenne-e kedvem vele IDÖK-pártot alapítani. Mivel már régebb óta ismerjük egymást, ezért gondoltam, hogy miért is ne. Egy probléma volt már csak: találnunk kellett egy harmadik embert. Végül Laura nagy örömmel beleegyezett a felkérésbe, szóval kezdődhetett a pártunk számára az ötletelés.</p>
<p><strong>És ki vagy mi motivált arra, hogy pályázzatok?</strong></p>
<p><strong>Csenge</strong>: Engem az motivált, hogy rengeteg programötletem volt, és tudom, hogy vannak olyan programok is, amelyeket meg lehetne újra valósítani, csak az eddigi pártok ezt nem tették meg.</p>
<p><strong>A macidök nem! A macidök a legjobb.</strong></p>
<p><strong>Zoli</strong>: Sajnos a macidöknek idén vége, el kell engednünk őket. (nevetés)</p>
<p><strong>Csenge</strong>: Igazából csak szerettem volna azt a sok programot megvalósítani két hozzám hasonlóan lelkes emberrel.</p>
<p><strong>Nektek mi volt a motivációtok? Azon kívül, hogy ti vagytok a másik két lelkes tag?</strong></p>
<p>(Nevetés)</p>
<p><strong>Laura</strong>: Az, hogy tényleg sok régen elkopott programunk van, ezeket jó lenne visszahozni. És egyszerűen csak felkértek, ennyi volt, igazából.</p>
<p><strong>Zoli</strong>: Én sok embert ismerek, ezáltal már a kampányolás előtt tudtam ötleteket gyűjteni, meg tudtam kérdezni a többieket, hogy min kellene változtatni, van-e olyan ötletük, amelyet meg tudnánk valósítani. Szerettük volna a diákok gondolatait felkarolni</p>
<p><strong>Laura:</strong> Meg tényleg azért, mert mindenki azt mondta, hogy ne csináljam.</p>
<p><strong>Hogy ment eddig a közös munka? Hogy néz ki eddig belülről a kampány? Ki volt az ötletgazda? Ki valósította meg a technikai dolgokat?</strong></p>
<p><strong>Laura</strong>: A nevet Csenge és Zoli találták ki, az ötletgazda leginkább Zoli volt azzal, hogy körbekérdezett a suliban és infókat szedett össze…</p>
<p><strong>Zoli</strong>: Magamtól is tudok!</p>
<p>(nevetés)</p>
<p><strong>Laura</strong>: Én csak gépeltem, és a formázásnak az elején segítettem, Csenge pedig a kreativitásért felelt, a pályázat külalakját és a plakát megtervezését is ő vállalta.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2023_04/.IMG_7872_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Mit vártok az IDÖK-vitától? Mire számítotok?</strong></p>
<p><strong>Csenge</strong>: Én kíváncsi vagyok, hogy a többi párt mennyire gondolja komolyan a pályázást. Szerintem nem árulok zsákbamacskát, ha rávilágítok, hogy egy-két párt csak félig-meddig veszi komolyan a feladatát, van hozzájuk jó pár kérdésem. És érdekel, hogy a többiek mit fognak válaszolni a kollektíven feltett kérdésekre. Egyben azt is várom a vitától, hogy felhívja a berzsenyisek figyelmét arra, hogy kire, miért érdemes szavazni. (nevet)</p>
<p><strong>Laura</strong>: Én kicsit félek, mert hallottam, hogy azok, akik szünetben legjobb barátok, az IDÖKvitán legnagyobb ellenségekké tudnak változni.</p>
<p><strong>Zoli</strong>: Én tartok a vitától. Nem azért, mert nincs jó programunk, hanem mert ismerek olyan embereket, akik mindenképpen bele akarnak majd kötni abba, amit mondunk és teszünk. És már most szeretnék kijelenteni két dolgot: egyrészt nem, nem fogjuk megadóztatni sem a sütivásárosokat, sem a vevőket. (nevet) A pénzt jótékony célokra vagy az iskola fejlesztésére fogjuk fordítani. Másrészt már most előreláthatóan nem fogunk tudni minden programot megvalósítani a programunkból. Hangsúlyozom, hogy mindent, sokat meg fogunk próbálni, szeretnénk, hogy jó legyen a következő tanév is.</p>
<p><strong>Milyen film- vagy könyvkarakterek lennétek ti és a társaitok?</strong></p>
<p><strong>Zoli</strong>: Csengéről első ránézésre Csingiling , Lauráról pedig Lara Croft jutna eszembe . Nem indokolnám meg (nevet).</p>
<p><strong>Csenge</strong>: Én nagyon sokat gondolkodtam ezen a kérdésen, mert szeretem pontosan meghatározni a embereket és arra jutottam, hogy Laura Trinity lenne a Mátrixból, mert ő az, aki egyben tartja a csapatot olyan szempontból, hogyha van egy nagyon elszállt ötletünk, akkor a földön tart minket. (nevet) Zolira pedig Heimdallt mondanám, mert ő az, aki mindenre rálátott, hogy mire is van szüksége a Berzsenyinek.</p>
<p><strong>Laura</strong>: Én Csengére Katnisst mondanám, mert ő találta ki magát a pályázást és ő vett rá minket, hogy csatlakozzunk, mert jó lesz. Egy lázadó-típus.</p>
<p><strong>Zoli</strong>: Amúgy nem erőszakos.</p>
<p>(Nevetés)</p>
<p><strong>Laura</strong>: De igen, én még mindig nem tudom, miért vagyok itt, ő hívott. Zoli pedig egy olyan személyiség, akit nem tudsz kihez hasonlítani.</p>
<p>(Nevetés)</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2023_04/.received_513868594103982_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>Mit jelent nektek a Berzsenyi, ha csak egy szóban fogalmazhatnátok meg?</strong></p>
<p><strong>Csenge</strong>: Jelzőtűz.</p>
<p><strong>Zoli</strong>: Élet.</p>
<p><strong>Laura</strong>: Kifejezést tudok: érték-építő.</p>
<p><strong>Egy berzsenyis miért titeket válasszon más pártokkal szemben? Bár ezt már elkezdtétek kifejteni.</strong></p>
<p><strong>Laura</strong>: Törekszünk arra, hogy mindent megcsináljunk, amit ígértünk.</p>
<p><strong>Zoli</strong>: Elnézve a többi pályázatot, sok ötletünk van. A lényeg az, hogy minden berzsenyisnek üzenem: hallgassatok az eszetekre a választáskor, ugyanis azon, hogy melyik pártot x-elik be, sajnos ugyan órát nem kapnak érte, de azt eldöntik, hogy a következő tanév mennyire lesz intenzív és programokban dús. És azért, mert jó köztünk az összhang, és reméljük, hogy alkalmasnak fognak találni minket a diákok arra, hogy megválasszanak minket elnököknek. De, ha kétségeik vannak a képességeinket illetően, akkor jöjjenek el az IDÖK-vitára, az majd segít dönteni. (nevet)</p>
<p><strong>Mit üzentek a berzsenyiseknek?</strong></p>
<p><strong>Csenge</strong>: Én azt üzenem a berszenyiseknek, hogy élvezzék ki azt az időt, amit a Berzsenyiben tölthetnek, akár négy évről , akár hat évről van szó, mert nekem még ugyan van pár évem hátra, de kicsit úgy érzem, hogy elszalasztottam az itt töltött időm felét. Azt üzenem, hogy mások ezt ne tegyék.</p>
<p><strong>Laura</strong>: Én sok mindent akarok üzenni, de talán én is azt emelném ki, hogy élvezzék ki az itt eltöltött időt.</p>
<p><strong>Mind a hárman</strong>: És szavazzatok ránk! (lelkesen)</p>
<p>A SütIDÖK Instagram oldalát és a programját itt tudjátok elérni: <a href="https://www.instagram.com/sutidok/">Instagram</a>. <a href="https://drive.google.com/file/d/15WP419vihIt1glepAMJ_UtHxwg5a38AD/view">Program</a>.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2023_04/.received_772790780929011_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>Interjú Varga Dávid Tanár úrralurn:md5:ccc3bcdf65162360597a339ba64fac782023-04-14T08:28:00+02:002023-04-14T15:56:59+02:00Kuti Lilla SzabinainterjúkBDGBerzsenyiBerzsóBÉKAfizikaföciföldrajzinterjútanárinterjúVarga Dávid<p>Még tavaly év elején készített interjút Varga Dávid Tanár úrral Migály Merci és Eörsi Zsuzsi.</p> <p><strong>Ön is a Berzsenyibe járt – anno mi vonzotta a Tanár urat ide?</strong></p>
<p>Még általános iskolában jelentkeztem egy fizikaversenyre, amit a Berzsenyiben rendeztek meg. Amikor először beléptem az épületbe, az első megállapításom az volt, hogy mennyire hatalmas, a második pedig, hogy: “Mennyien vannak itt!” és hogy “Na, és hogyan fogom megtalálni a termemet?” Ebben szerencsére segítségemre volt két jófej berzsós, akik sok sikert kívánva elvezettek a kijelölt teremhez: a 39-eshez. A dolog pikantériája az, hogy amikor tényleg berzsós lettem, akkor ez lett az osztálytermünk, ha úgy tetszik, megjelenik itt egy kis keretes szerkezet is.</p>
<p>A versenyen nyereményként kaptunk egy gömböt, amire ki volt írva a Berzsenyi neve, és mielőtt le kellett volna adni a jelentkezéseket, a kezembe került és elfogott egy kellemes érzés, ami azt sugallta, hogy nekem ezt kell beikszelni – így került a Berzsó az első helyre, és azóta is ott van nálam.:) Ide jártam egyébként kémia- és matematikaelőkészítőre is, Utassy és Tarai tanárnőkhöz, akik mind a ketten a mai napig itt tanítanak.
Aztán megtörtént a csoda, sikerült az írásbelim meg a szóbelim is – szerintem életemben azóta sem küzdöttem annyira semmiért. Aztán most pedig itt ülök.</p>
<p><strong>Ha a fizika kapcsán találkozott az iskolával, akkor hogy-hogy földrajz (és azóta biológia) tanárként dolgozik?</strong></p>
<p>A fizika igazából egy mellékvágánynak bizonyult. Általános iskolában volt egy nagyon jó fizika tanárom, akivel nagyon élveztük az órákat. A verseny is így jött. Alapból a kémia és biológia volt az, ami így elsőre felmerült, de mindig is a földrajz állt a legközelebb a szívemhez. De emellett például töriből is járogattam versenyekre, és töri szakos is akartam lenni, de évszámokat magolni nem annyira tudok, és azért a biológia, kémia és a földrajz az, amit a leginkább tudok és szeretek. Így jelentkeztem béka- és fizikatagozatra, de az utóbbit igazából csak azért írtam be, mert mindenképpen szerettem volna bekerülni. De a földrajz maradt a nagy kedvenc.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2023_04/.DSC03078_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<em>A képet Csimár Csaba Tanár úr készítette a BÉKA-táborban.</em></p>
<p><strong>Ha jól hallottam, a Tanár úr rádiózott is, amikor ide járt.</strong></p>
<p>Ez egy kicsit bonyolultabb történet, mert én nem rádióztam, mindig a hangosítós csoportban voltam benne, azaz a különböző iskolai rendezvényeken csináltam a technikát. Viszont vezettem a rádiót két éven keresztül.</p>
<p><strong>Mennyit változott a Berzsenyi az Ön szemében, hogy most már a másik oldalról látja?</strong></p>
<p>Semennyit. Ha kicsit árnyalnám, akkor azt mondanám, hogy nagyon szerencsés vagyok, hogy egyrészt itt tanulhattam és megismerhettem ezt a közösséget, másrészt, hogy ide kerülhettem vissza tanítani és dolgozni. Igazából az egész iskolában érzem azt a berzsenyis szellemet, ami nem olyan régen bennünk volt, és ez nagyon jó érzéssel tölt el. Szerintem az a jó a Berzsóban, hogy habár sok minden változik körülöttünk, ugyanazok a fontos alapelvek építik fel, mint az én időmben.</p>
<p><strong>Voltak elvárásai tavaly tanév elején azzal kapcsolatban, hogy hogyan fog tanítani?</strong></p>
<p>Szerintem nincs olyan tanár, akinek nincsenek. Voltak magammal szemben, voltak a diákokkal szemben. Ez inkább egy szerződés; próbáljunk meg együtt haladni az anyaggal, próbáljuk meg közösen felfedezni, megismerni a világunkat. Magammal szemben az volt a legfontosabb elvárásom, hogy tudjak kezelni harminchat főt, és hogy tudjak olyan földrajztanár lenni, amilyenek nekem voltak. Végső soron pedig remélem, hogy végül a diákjaim majd engem fognak túlszárnyalni. Illetve meg kell próbálnom átadni azt a szeretetet, ami bennem van a két tantárgy iránt, az elhivatottságot kell nekik is megmutatnom.</p>
<p>Pontosan milyen munkakörben van itt?
Óraadóként vagyok itt, két osztályban tanítok földrajzot. Emellett pedig oktatástechnikusként dolgozom félállásban, ami igazából annyit tesz, hogy egyes feladatokat, amiket a rendszergazda nem tud ellátni, azokat én végzem el, onnantól kezdve, hogy a nyomtatóba papírt töltök fel, odáig, hogy táblázatokat kezelek. Ennek is azért megvannak a maga kihívásai, emiatt élvezem. Összességében úgy szoktam megfogalmazni, hogy ami elektromos árammal működik az épületben, ahhoz nekem általában közöm van.</p>
<p><strong>Mikor döntötte el, hogy tanár szeretne lenni?</strong></p>
<p>A tanári pályán és a táplálkozási tanácsadáson gondolkoztam.A két szakban közös, hogy mindkettő emberekkel foglalkozik, és nekem pont az kell, hogy pöröghessek, hogy emberek között legyek.</p>
<p><strong>A Tanár úr mit szeret és mit nem a tanításban?</strong></p>
<p>Igazán olyan nincs, amit ne szeretnék, ez kezdőként talán elvárás is. Persze az adminisztrációs része az unalmas, az eszembe juttatja az irodában számítógép előtt pötyögést.</p>
<p>Szeretek közösen gondolkodni; amikor beszélgetünk, és észre sem veszem, hogy egyszerre csak az evolúcióról beszélgetünk földrajzórán. Sokan ettől kiégnének, de a tanulók tettek fel olyan kérdéseket, amik kapcsán kilyukadtunk a kékszarkánál, és hogy az hogyan került oda, ahova. Akkor érem el igazán a magammal szemben állított elvárásokat, ha a diákok világról alkotott képe, a folyamatokról való elképzelése a lehető legközelebb áll a valósághoz. Eltölt egy nagyon jó érzés, amikor azt mondhatom, “Pontosan így történik!”. Nagyon élvezem, hogy foglalkozhatok két olyan tudománnyal, amit imádok, és diákok felnőtté válását kísérhetem.</p>
<p>Az csak hab a tortán, hogy ezt a Berzsenyiben élhetem meg.</p>
<p><strong><em>*Megszólal a csengő*</em></strong></p>
<p><strong>Ez is a Tanár úr műve?</strong></p>
<p>Igen. Amúgy, állítottam rajta, mert most halkabb lett a tantermekben, hogy az órákat ne zavarja.</p>
<p><strong>Van kedvenc kávéja a Numanból?</strong></p>
<p>Akkor most lebuktam, hogy Numan törzstag vagyok. A kedvencem télen egyszerűen presszó három cukorral, nyáron kis tejjel és kólával – ezt a kis linzerke szokta megkoronázni, mert kávéval az egyszerűen zseniális. Ha reggel házasítjuk őket, akkor már nem lehet rossz a napom! És hát igen, ez a lebukás most fáj, de hát… <em>presszókávé, három cukor</em>.</p>
<p>Készítette: Migály Merci és Eörsi Zsuzsi 12/A</p>ELSŐS BEMUTATKOZÓurn:md5:262c8adfffe15da89192c638329ba12f2022-12-07T10:01:00+01:002022-12-08T15:58:47+01:00Annabelsős programokBDGbelsősbelsős programbemutatkozódiákélethagyomány<p>Kíváncsi vagy hogyan élte át egy kilencedikes az elsős bemutatkozójukat? És hogy ezt hogyan látta kívülről már egy tapasztalt? <strong>Hevesi Róza</strong> és <strong>Varga Bálint</strong> cikke ezt fogja nyújtani neked.</p> <p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8174_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p><strong>Hevesi Róza beszámolója:</strong>
Hol is kezdjem? Hogy is kerültem elsősként egy olyan helyzetbe, hogy egy tapasztaltabbal írhatok egy olyan eseményről, ami talán a gólyáknak a fénypontja az első évük alatt? Amikor jelentkeztem az újsághoz, kissé megszeppent voltam, hogy vajon melyik téma is lehetne a legmegfelelőbb, amiről írhatna egy kilencedikes, és akkor írt rám Bálint. “Mi lenne, ha az elsős bemutatkozó cikkét megdupláznánk két különböző szemlélettel, a résztvevőével és a nézőével?” Azonnal fel is csillant a szemem, mert az ötlet kifogástalan volt, de miről írhatnék? Nehogy túlbonyolítsam! De nem is kellett, mert az egész olyan egyszerű volt. Hisz az eseménybe minden osztály beletette szívét-lelkét. Biztos voltak olyanok, akiknek nem volt ínyükre a gondolat, hogy majd az egész Berzsenyi előtt fel fognak lépni, és még talán le is bőgnek, valami orbitális hiba folytán, de láthatták, hogy nincs aggodalomra ok. Mindenki tárt karokkal várta őket. <br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8343_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p>Mindenki izgult és kíváncsi volt arra, hogy milyen is lesz színpadra lépni osztályostul, jelmezestül, a vakító lámpák elé állni, hogy lássák, milyen gólya vagy. A-sok, B-sek, C-sek, D-sek összeszedték magukat, és betéve gyakorolták műsoraikat. Ki videóval, ki tánccal, ki színdarabbal készült, valaki többel is. Az én tekintetemben, minden egyes osztály a saját közösségének a személyiségét valósította meg, méghozzá fantasztikus módon, de, mint tudjuk, a meghatározott nap előtt senki nem láthatta, mit gyakorol a másik, pedig hallottuk a zeneszót a termekből vagy hangoskodást, ami azt jelezte, hogy a munka közepén vannak a diákok, a tanáraikkal együtt. Kíváncsiak voltunk és be akartunk kukkantani az ajtókon, de nekünk is meglepetés volt a többi, akárcsak másoknak. Így hát folytattuk a munkát, és a főpróba utolsó perceiben már tudtuk, hogy nem kell sokat várni, és beteljesül az, amire mindannyian vártunk. Pénteken már senki nem tudott koncentrálni a tanórákra vagy éppen a dolgozatokra. Készülődtünk lélekben és fejben is arra, hogy hamarosan eljön a mi időnk. <br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8357_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p>Ott álltunk jelmezekben, agyonsminkelve, és arra vártunk, hogy mi következhessünk. D-s létemre utolsóként léptem fel osztályommal. Türelmetlen voltam. Már a srácok arcán is láthattam azt a kifejezést, ami az én fejemre is láthatóan kiült. Révületemből visszatérve csak annyit hallottam, hogy a D-sek készülődjenek. Kimentünk a vetítőből, megpróbáltuk lerázni magunkról a fokozódó stresszt, és megbeszéltük az utolsó és végleges simításokat. Vettünk egy óriási lélegzetet, majd bevonultunk a terembe. A vetítő fülledt volt és sötét, de ez mind megváltozott, amikor az EB-k a színpadra hívtak minket. Hatalmas tapsvihar fogadta a csapatunkat, hatásos belépő volt. Amikor kiléptem a rivaldafénybe, tudtam, hogy az egész iskola engem néz. Vissza kellett tartanom a könnyeimet, mert ahogy elnéztem a barátaimat, rájöttem, hogy milyen szerencsés vagyok. A jelenlétük tudatta velem, hogy nem vagyok egyedül, így már csak annyi volt a dolgom, hogy torkomban dobogó szívvel, az osztályom együttes erejével beírjuk magunkat a Berzsó történelmébe, és megmutassuk, hogy miért is lettünk Berzsenyisek.</p>
<p><strong><em>A programon lévő hangulatról más is hasonlóan vélekedett.</em> </strong></p>
<p><em>“Az egész nagyon káoszosan indult, sőt az egész darabunknak a nyolcvan százaléka az utolsó hetekben lett meg, de ahhoz képest nagyon-nagyon sokat nevettünk és szerintem egészen jól sikerült” –Ivády Mihály 9.A</em><br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8155_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p><strong>Varga Bálint beszámolója:</strong>
Külső szemlélőként (<em>average enjoyer</em>) nem tudok ilyen izgalmakról beszélni, de azért én is emlékszem a saját előadásunkra, nem volt az olyan rég. Ezért amikor először meghallottam hogy elkezdenek a kilencedikesek gyakorolni – ezt a vetítőből kiszűrődő furcsábbnál furcsább zajokból lehetett megállapítani – újra elfogott a kilencedikes életérzés. Szerintem magában az elsős bemutatkozásban is az egyik legnagyobb élvezeti faktor nézőként a nosztalgia. Hasonlóan vélekedett erről egy felsőbbéves is.</p>
<p><em>“Végzősként nagyon érdekes volt látni azt, hogy a kilencedikesek, akik eddig még csak a nulltáborban ismerkedtek, most már mennyire összeszoktak és jó volt nosztalgiázni. Egyszerűen jó volt látni azt is, hogy élvezték és, hogy büszkék az osztályukra, ami szerintem nagyon fontos, hogy a továbbiakban is meg tudják tartani ezt az osztályszellemet” –Migály Merci 12.A</em><br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8462_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p>Visszagondolni arra, milyen volt, amikor még nem tudtuk, milyenek a berzsenyisek mint közönség, és ezért nem kalkuláltuk bele az előadásunkba azt, hogy néha meg kell állni és ki kell várni, hogy a székgyilkolás abbamaradjon... <br /></p>
<p>De ne kalandozzunk el! Az idei elsős bemutatkozás előtti hónapokban, ha kilencedikessel beszélgettem, direkt kerültem az előadást mint témát, mert én nagyon szeretem az ilyeneket meglepetésként megélni, de még így is, mondatfoszlányokat meghallva elkezdett bennem fokozódni a várakozás. Erre az is rátett egy lapáttal, hogy ekkor csatlakoztam az újsághoz és kitaláltuk Rózával a közös cikk ötletét. Időközben kikerültek a plakátok is, kreatívabbnál kreatívabb helyeken (néha nagyon szeretném megtudni, ki a plakátfelelős), ezzel is a várakozást nehezítve. Ez az utolsó héten, a főpróbák időszakában csúcsosodott ki, akkor már alig bírtam, hogy ne használjak ki egy-két lehetőséget arra, hogy bele-bele kukkantgassak egy előadásba (itt jelezném a kilencedikeseknek, hogy <strong>CSUKJÁTOK BE AZ AJTÓKAT</strong> magatok után próbálásnál, mert vannak, akik nem akarnak spoilert). Azt viszont már megtanultam, hogy a próbákra szánt két hónap könnyen elrepül, így el is jött ami elkerülhetetlen volt, október 28. Mindenki nagyon túl akart lenni az óráin és amint ez megtörtént, megrohamoztuk a Prímát, hogy legyen ellátmányunk (csipsz és tej) a hosszú estére. Egyébként most jöttem rá arra, hogy ennek a Prímának messze az Elsős bemutatkozó a legforgalmasabb napja, körülbelül ötszörös bevétellel zárhattak. Amint a hosszú sor kiállása után visszajutottunk a Berzsenyibe, következett az aznapi második sorban állás a vetítő ajtajai előtt. Az izgalmak és köztünk már csak Nemecskó tanár úr állt, aki azért felelt, hogy az ajtó a megfelelő pillanatban tegye, amit tennie kell. És amikor már negyedszerre számoltunk vissza tíztől, csoda történt, megnyílt a vetítő!<br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8170_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p>Az ajtónyitás után mindenki beverekedte (enyhe kifejezés, azt a pánikhangulatot nehezen lehet leírni) magát a vetítőbe és véres harcok árán ülőhelyet talált (vagy nem), majd elkezdődött a műsor. Hogy csituljanak a kedélyek, egy EB ugrott a színpadra meglepően nyárias ruhában (amitől legalább a szünet életérzése visszatért) és előadott egy száz százalékban hihető sztorit arról, hogyan buktak le EB- társaival MAJDNEM. Egyébként az EB sztorizgatás visszatérő motívum lett, minden üresjáratban az előadások/képvetítések között megesett egy-egy ilyen. <br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8241_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p>Először az A osztály foglalta el a színpadot. Kezdetét vette a világszintű megmérettetés, a BERZSENYI’S GOT TALENT! A műsorvezetők felkonferálták az öttagú zsűrit, akiknek sokszínű egyéniségei jól megjelenítették a hasonló műsorok zsűrijének a kliséit. Az első előadók a Miskolciak <3 voltak, akik válogatott csajozós dumákkal akarták meghódítani Forstner Csengét. Ki tehetségével, ki kockás hasával próbálkozott, amit a zsűri felemásan fogadott. <br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8218_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p>A műsorvezetők felkonferáltak egy humoristát, akiből műsora közben a semmiből előugorva kiűzte az ördögöt egy jó szamaritánus lelkész. Már azt hittük, hogy zavarás nélkül végigülhetjük a következő táncos előadást, amikor tüntetők szakították félbe, a korai karácsonyi készülődést ellenezve, de ők sem tudták befejezni követeléseiket, mert a biztonsági őrök kitették a szűrüket. Hogy még kevésbé tudjunk belemerülni a produkciókba, érkezett a reklámblokk, remélem sok embert győzött meg. Sajnos felkonferálták az utolsó versenyzőt is, nem kisebb név volt, mint Pitbull! Amikor már azt hittük, hogy csak videós formában tud jelen lenni, oldalról beszivárgott a színpadra, mindenkit meglepve és befejezte előadását. A zsűrik végre mély egyetértésben voltak, így a végére csak meglett az első és egyetlen továbbjutó. <br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8244_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p>Utánuk a KisNullos képvetítésen nosztalgiázhattunk.</p>
<p>A B osztály következett, akik bemutatták egy átlagos napjuk eltúlzott, ámde mégis reális változatát. Először egy biológia órát láthattunk, ahol a szaporodás részletes megismeréséért talán túlzott érdeklődést mutattak a fogékony diákok, példát, oktatóvideót követelve. <br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8260_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p>A gyerekek második órája testnevelés volt, ahol a futás jelent meg fő motívumként. A harmadik óra matek volt, ahol a hozzá nem értők picit túltöltődtek információval. A negyedik órájuk ének volt, ahol maximális önkritikával felvállalták magatartási problémáikat és megkérdőjelezték az énekóra mostani formájának életképességét. Virág Miklós tanár úr sokat sejtető megjelenése a végén pedig közönségsikert aratott. <br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8278_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8301_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p>A C osztály már elrugaszkodott a valóságtól és egy komoly számkirály Squid Game-t izgulhattunk végig. Az egész úgy kezdődött, hogy egy gyanútlan diák csak sorozatot szeretett volna nézni, de ez megelevenedett előtte, így szurkolhattunk kedvenc számainknak, hogy minél később lőjék le őket profin elmaszkírozott őreik. Torjai tanárnő és Szebényi tanár úr cameoja csak hab volt a tortán! <br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8307_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p>Utánuk láthattuk a NagyNullos képvetítést, ahol a nagyobbak is nosztalgiázhattak egy kicsit. <br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8387_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p>Zárásképpen a D osztály került sorra, akik egy kaotikus, ám osztályukra annál jellemzőbb előadással kedveskedtek. Az előadás No roots montázzsal kezdődött, humorossága azonnal meghozta a hangulatot, amit később csak tovább fokozott Donogán Tanárnő és Varga Dávid tánca. A folytatásban a tanulók kis csoportokban lettek felkonferálva: Subway Surfer vandálok, Gossip Girl-ök és jó pár Rick Astley hasonmás, rafináltan átejtve a közönséget. Ezután egy nóta következett, majd két lány előadása után Jenő és Olga házasságába is betekinthettünk. A fergeteges műsort végül a Mikulás segítői, Felícia és a dzsungeljáró lányok után az egész osztály egy Macarena tánccal zárta le. Hogy feldolgozhassuk a látottakat, a szervezők kiküldtek levegőzni fél órára.<br /></p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_elsos_bemutatkozo/.IMG_8399_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /><br /></p>
<p>A nagyszünetben minden egyes diák kiheverhette az izgalmakat, és az előadók fogadhatták a gratulációk tömkelegét. <strong><em>Következzen egy ilyen értékelés.</em></strong></p>
<p><em>“Vegyesek voltak az osztályok. Már volt, akin lehetett látni, hogy gyakorolt előtte, mielőtt először láthattam az első próbájukat, de volt olyan is, ahol egy kicsit segítségre volt szükségük, valami támogatásra, pluszra. De igazából jó volt látni, hogy a végére mindenki teljesen összeszedetten elő tudta adni és, hogy nagyon jól sikerült minden. Nehéz összehasonlítani a kettőt (a miénket és az ideit), mert szerintem mind a két alkalommal hihetetlenül színvonalas előadásokat láthattunk, és ezúton is elismerésemet szeretném üzenni vele. Világosítóként egy egész más élményt nyújt, mint nézőként, hiszen már mindegyik produkciót láttam többször és egy teljesen más élmény volt látni az emberek reakcióját arra, amit én már mindenkivel többször elpróbáltam. Élvezet volt nézni, ahogy mindenki tapsolt és éljenzett.” - Szvitek Márton 10.B</em></p>
<p>Mindenki felkészült lélekben arra, hogy hamarosan megtudják, kik lesznek az új EB-k. Miután az ajtók újra kinyíltak, megint kezdetét vette a tömeges székfoglaló. A KisEB-k három trónján helyet foglalt Daoda Szonja (12.A), Borbás Patrik (12.C) és Bicskei Zsófia (11.D). A NagyEB-k tisztségét pedig Földesi Emma (12.A), Laczkó Márton (12.A) és Köves Nati (10.B) töltötték be.<br /></p>
<p><em>~írta Varga Bálint és Hevesi Róza</em></p>NÉPMESE NAPJA '22urn:md5:f0bf5bb9f8ae50bad02d10fd777cb2152022-11-24T22:52:00+01:002022-11-24T22:52:00+01:00Annabelsős programok2022BDGbdgbelsős programbelsős programokberzsenyiberzsenyisBerzsenyis Életberzsenyis életberzsóbeszámolóhagyományhumáninterjúkönyvkönyvtármesemesedélutánmesékminiinterjúnépmese napjaolvasókörriportszokásvéleményösszefoglalóünnep <p>Boszorkány, parazsat evő paripa, hegedűből kipattanó királylány, békává változott királyfi na meg egy cipó, amelyik tud beszélni…
Kedves olvasó, ugye neked is ismerősek mindezen furcsa meseelemek? Egyszer azt olvastam: egy nemzet csak addig nemzet, amíg megőrzi nemzeti értékeit, őrizzük hát meséinket, táncainkat, dalainkat úgy, mint saját életünket! Talán egy Benedek Elek-idézet volt, de az is meglehet, hogy csupán egy névtelen blogger véleménye, ugyan mit számít? Nincs szükségünk kifacsart filozófiai gondolatokra, hogy berzsenyisek módjára megünnepeljük a Népmese napját. Ezt az ünnepet pedig Molnár Lídia tanárnő szervezi meg nekünk évről évre, és minden egyes alkalommal hatalmas a sikere. Idén a 7. és 8. osztályosok vettek részt a programon. A nagyobbak érkeztek először az 5. órában, hogy megméretessék magukat egy hatalmas kihíváson - az úgynevezett Népmese napi hétpróbán. Az első kihívást a csoportra osztás jelentette, de miután sikerrel vették ezt az akadályt, már bele is vethették magukat a versenybe. Feladatok és népmesék sorozata után a győztes csapat végül elért a kincsesládához, akár a valódi mesehősök.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7444_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7524_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Háromkor a kisebbek özönlötték el a könyvtárat. Letelepedtek a leterített szőnyegekre és párnákra, és kényelmesen elhelyezkedtek egy mesedélutánhoz. A tanárnő ugyan felolvasott pár mesét, ám hamarosan két lelkes matekos jelentkezett, hogy ők is olvasnának. Egyiküktől egy népmesét hallgathattunk meg, míg másikuk egy, a nulltáborukból emlékezetes mesét olvasott fel a többieknek Az óriási kisegér című történetet mindenkinek ajánlom, aki nem ismeri, fergeteges történet. Szívmelengető volt látni, ahogy közösen hallgatták a felolvasást. Ahogy közeledett a négy óra, sajnos sokuknak sietniük kellett, mégis maradtak még páran Mese-activityzni. Irigykedve néztem ezt az izgalmas játékot, ahogy kézmozdulatokkal próbálják elmagyarázni a különböző mesecímeket, én ugyanis a kamerát tartva nem tudtam becsatlakozni. A végéig ottmaradókat a tanárnő meleg teával és süteménnyel kínálta, ám ezután véget ért a program.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7853_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7775_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Ezután a fantasztikus délután után megkerestem Molnár Lídia tanárnőt, aki örömmel válaszolt pár kérdésemre. Az alábbi interjúban megtudhatjátok, mi a tanárnő kedvenc népmeséje és azt is, miért szereti ezt az ünnepet.</p>
<p>''Honnan jött a Népmese Hétpróba ötlete? Nehéz volt megszervezni?
''
Nem szeretem, ha valami - akár egy ünnep -, az ismétlődéssel unalmassá válik, ezért folyamatosan gondolkodom és gyűjtöm az ötleteket, mivel lehetne még érdekesebbé tenni ezt az ünnepet, mi az, ami megvalósítható a Berzsenyi könyvtárában is. Ezért volt olyan év, amikor tanár kollégákat kértem meg, hogy meséljenek a könyvtárban az egybegyűlteknek. Ezt nagyon nehéz összehozni, mert nem elég, hogy valakinek kedve legyen hozzá, de rá is kell, hogy érjen abban az időpontban. Aztán jött a Mese-activity ötlete, ahol mesecímeket kell kitalálni, vagy a különféle mesés rejtvények, mese-totók kitöltése mint kapcsolódó lehetőség. Ezekből már van egy jó kis gyűjteményem.
Sajnos az idén nem volt túl jó az időzítés, mert mindkét napon (szept. 28-29-én) zajlott a kompetenciamérés, így nem tudtam használni a mellettem lévő okos termet. E nélkül sajnos nehéz 32-36 fős osztályokat fogadni. Így kicsit zsúfoltan tudtak csak dolgozni a diákok, akadt belőle némi fennakadás, de nagy problémát talán nem okozott.</p>
<p>''Mi motiválja a Tanárnőt, hogy minden évben megszervezze a Népmese Napját?
''
A Népmese Napja egy országos ünnepsorozat, amit Benedek Elek születésnapján tart az ország a Magyar Olvasótársaság szervezésében, sok-sok mesével és hozzá kapcsolódó programokkal. A Berzsenyi könyvtára a kezdetektől csatlakozott ehhez a programsorozathoz, így én sem tehetek mást, mint folytatom azt a munkát, ami elődeim, az akkori könyvtárosok és az akkori rajztanár közös munkáját dicséri. Ez immár egy hagyomány a Berzsenyiben – nem az egyetlen ☺ - ami akkor a népmese illusztrációk elkészítésén és kiállításán, azok zsűrizésén és díjazásán túl másról még nem szólt.
Örülök, hogy ehhez én is hozzá tudtam valami újat tenni, hogy ma már nem csak meseillusztrációs kiállítás van az aulában, hanem Mesedélután is a könyvtárban.</p>
<p>''Gondolom, a Tanárnő kiskorában is sok mesét hallgatott/olvasott. Volt kedvenc népmeséje? Ha igen, mi volt az?
''
Nem emlékszem, hogy nekem meséltek volna a szüleim, főleg nem népmeséket, de én már meséltem a gyerekeimnek. Benedek Elek és Arany László mesekönyvei voltak a kedvencek, de szerettük a Grimm-meséket is. Nagyon fontosnak tartom gyermekkorban a mesét, a mesélést, ezzel segítve a fantázia fejlődését. A saját képek megalkotásának lehetőségét a képernyők nyújtotta kész képvilág helyett. Ezért meséltem minden este a fiaimnak.</p>
<p>''Miért szereti a népmeséket, mi teszi őket mássá a többi történettől?
''
A mese, és főleg a népmese azért jó, mert a népmesei elemek ismétlődnek, kiszámíthatók, ezáltal nem okoznak csalódást a hallgatónak, mert nincs váratlan fejlemény, oda nem illő esemény. Ismerőssé válik a terep, bizton lehet arra számítani, hogy mindig az igazság érvényesül. Még ha sok rossz dolog történik is a főszereplővel, a mesehőssel, mégis mindig elnyeri a megérdemelt jutalmat. A rossz, gonosz szereplő pedig a büntetését. Ez megnyugtató egy gyermek számára. A világ jó hely. Biztonságban vagyok.</p>
<p>''Sikerült megvalósítania az elképzeléseit az idei programnál? Olyan volt, amilyennek elképzelte?
''
Idén ismét újítani szerettem volna. A Népmese napi hétpróbát egy osztályfőnöki óra alatt többé-kevésbé sikerült is a 8. c osztállyal megvalósítani. Ezt a népmesés hétpróbát egy könyvtárostanár kolléganőm készítette a tavalyi eseményre és megosztotta velünk, hogy használjuk nyugodtan. Így maga az ötlet nem az én érdemem. De megtetszett, kicsit átdolgoztam, és most leteszteltem, működik-e nálunk is. A 8. c-s diákok bebizonyították, hogy igen. Egy lány- és egy fiúcsapat kellő kitartással és az óra utáni szünetet is beáldozva eljutott a „Kincsesládához”. Ők nem adták fel! Mint a népmesei hősök, ők is győzedelmeskedtek. Első helyezett lett a PPP csapat, második a 7 csoda csapat. Jövőre találkozunk a hétpróbán, idei 7. c osztály ☺
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2022_10/.IMG_7415_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>