Berzsenyi's - ask.berzsenyidiákoktól diákoknak - minden, ami BDG!2024-03-08T20:05:01+01:00urn:md5:c585debdcbecc149aff293f148ba9738DotclearSzarvasbőgésurn:md5:e04db133044f2420462a801e02b0664d2021-12-07T18:12:00+01:002021-12-07T18:14:10+01:00Kuti Lilla Szabinaask.berzsenyiajánlókirándulásminiinterjúszarvasbőgéstermészettermészetjáró-körtermészetjárókörtúravélemény<p>Iskolánk egyik régi hagyománya a Szarvasbőgés, ami minden év őszén kerül megrendezésre. Idén az érdeklődők a Börzsönybe utaztak, pontosabban Királyrétre. A kirándulás este tíztől hajnali egyig tartott, a kirándulás célja, azaz a szarvasbőgés pedig éjfél és hajnal egy között zajlott.</p> <p>Iskolánk egyik régi hagyománya a Szarvasbőgés, ami minden év őszén kerül megrendezésre.</p>
<p>Idén az érdeklődők a Börzsönybe utaztak, pontosabban Királyrétre. A kirándulás este tíztől hajnali egyig tartott, a kirándulás célja, azaz a szarvasbőgés pedig éjfél és hajnal egy között zajlott.</p>
<p><strong>Na de mi is pontosan a szarvasbőgés?</strong>
Röviden: a gímszarvas párzási időszaka. Nevét a szarvasbika bőgő hangja után kapta, ami arra szolgál, hogy a teheneket terelgesse; illetve ez egy jelzés a többi bikának arról, hogy ki is a hárem ura. A bőgés mutatja az egyed testi erejét, pozícióját és elszántságát, és igazából a hímek ezzel is versengenek egymás között. Augusztus végétől körülbelül október végéig tart a szarvasbőgés időszaka, többnyire éjszaka hallani jellegzetes hangjukat.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_12/.242386656_4523805261012704_2975060146046399648_n_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Megkerestem és feltettem pár kérdést Csimár tanár úrnak és az idei kirándulás három résztvevőjének. A miniinterjúkat az alábbiakban olvashatjátok.</p>
<p><em>Az első interjúalanyunk Csimár Csaba tanár úr, aki évek óta szervezi meg a berzsenyisek számára a szarvasbőgést.</em></p>
<p><strong>Milyen érzés volt újra megszervezni a szarvasbőgést, és részt venni rajta?</strong>
Minden évben várjuk ezt az eseményt, hiszen immáron hagyományosan ez az évnyitó természetjáró túránk. A szervezés már szinte rutinszerűen megy, csak arra kell figyelni, hogy időben foglaljunk szállást. Ugyanis késő este megyünk ki az erdőbe szarvasokat hallgatni, és utána már nincs lehetőségünk visszajönni a városba. Ami persze nem nagy baj, így tudunk még másnap délelőtt is egy kisebb sétát tenni az erdőben. A szállásfoglalás nem mindig sikerül elég korán, idén is csak szombatra volt már hely. A tanév kezdete miatt ugyanakkor nem tudunk ennél is korábban foglalni – ez okozhat némi nehézséget. Így néhány alkalommal voltunk már a hagyományos helyszínünk – Királyrét helyett máshol (Kemence, Várgesztes) is.</p>
<p><strong>Milyen régóta szervezi meg a Tanár úr a Szarvasbőgést, mit tudna elmondani a program indulásáról?</strong>
Az elég régen volt már. Valamikor a berzsenyis tanári pályám elején kezdtük el (most decemberben lesz huszonnégy éve, hogy itt tanítok), tehát kb. húsz éve.
Akkoriban Kerékgyártó Edit biológia-kémia szakos kolléganővel kezdtük el a hasonló jellegű programokat. A koncepció lényege az volt, hogy főként a biológia-kémia tagozatosok számára legyen több külső, terepen megvalósítandó, részben gyakorlati jellegű program. Ha jól emlékszem a szarvasbőgés is ezek között merült fel kezdetben.
Később aztán rendszeressé vált. Sokáig Tézli Péter kollégámmal szerveztem. Ezekben az években alakult ki a rutinja. Először még hajnalban is kimentünk az erdőbe. Úgy hallottuk, hogy akkor is érdemes. Aztán mivel olyankor nem hallottunk egyszer sem bőgést, ezzel felhagytunk. Közben a ma már megszokott helyszín, időpont és útvonal is kialakult.
Ma a szervezésben volt berzsenyis diákunk, Schwarcz Gergő segít, aki az évközi túrák kivitelezésében is meghatározó szerepet játszik.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_12/.242334893_4523805221012708_2749594660754128820_n_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><em>A következő résztvevő, akit megkerestem, Markos György volt, a 11./A osztályból, ő idén vett részt először a programon.</em></p>
<p><strong>Milyen élmény volt a szarvasbőgés, olyan, amilyenre számítottál?</strong>
Csodálatos élmény volt, minden előzetes elképzelésemet túlszárnyalta!</p>
<p><strong>Írnál pár szót arról, milyen volt éjszaka sétálni az erdőben?</strong>
Igazán felemelő érzés volt a Hold által megvilágított vidéken ballagva elmerülni az éjszakai természet hangjaiban, hallani az ágak és levelek ropogását, a baglyok huhogását, de mind közül a tőlünk nem messze, mindössze pár méterre bőgő szarvasok voltak a legkülönlegesebbek, ahogy eltérő távolságból változó hangerővel kommunikáltak egymással a jelenlétünkben, úgy, hogy mi nem is láttuk őket.</p>
<p><em>Még egy új résztvevőt kerestem fel: Edvi Adrienn tanárnő is válaszolt a kérdéseimre.</em></p>
<p><strong>A Tanárnőnek ez volt az első szarvasbőgése? Milyen volt? A jövőben is tervez majd menni? Kiknek ajánlja ezt a kirándulást?</strong>
Ez volt az első szarvasbőgésem, egyben az első berzsenyis természetjáró kirándulásom is. Hatalmas élmény volt számomra több okból kifolyólag. Egyrészt éjszakai túráról van szó, amiben szintén először volt részem. Ehhez tevődik hozzá, hogy ez nem akármilyen éjszakai túra, hiszen nagy jelentősége van annak, hogy láthatatlan, hangtalan, színtelen, szagtalan anyaggá váljunk annak érdekében, hogy az állatokat ne ijesszük el. Ehhez fokozott figyelemre és az általában kevésbé használt érzékelési területeink élesítésére van szükség menet közben. Ezenkívül egy átlagos túra lendületes haladását itt meg-megszakítják hosszas, csendes várakozások, amik az egész élmény intimitását és meditatív jellegét erősítik. Van idő elmélkedni, megfigyelni, befogadni. Ezt tetőzi be maga a bőgés, amit, bizony, ki kell érdemelni, de abszolút megéri a várakozás, tényleg nagyon különleges élmény. Azóta két másik túrán is részt vettem a természetjárókkal, amik szintén nagyon jól sikerültek. Bárkinek tudom ajánlani, aki szeret a természetben töltődni, ott váratlan kincsekre bukkanni, és mindezt szívesen tenné agg és ifjú berzsenyisek, és, persze, a híres-neves berzsenyis szellem jelenlétében.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_12/.242397403_4523805274346036_6158436468451264990_n_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><em>Az utolsó alanyunk pedig nem más, mint Kovács Bence, aki végzős b-s diákként mesél élményeiről.</em></p>
<p><strong>Hányszor voltál eddig szarvasbőgésen?</strong>
Eddig minden évben voltam szarvasbőgésen, azaz négy alkalommal összesen, mivel szerencsére egyik évben sem maradt el.</p>
<p><strong>Most végzős vagy. Ez volt az utolsó alkalom, hogy részt vettél a programon, vagy szívesen visszajönnél még ballagás után?</strong>
Érhető a kérdés, mivel jövőre már nem ide fogok járni. De úgy gondolom, hogy ez egy olyan közösség és ezek a túrák olyanok, amelyekre ha tehetem, akkor vissza fogok térni. Egyébként sokan vannak, akik már rég nem járnak ide, de mégis jönnek a túrákra.</p>
<p><strong>Milyen volt az idei kirándulás, olyan, amilyenre számítottál?</strong>
Az idei kirándulás igazából hasonló volt a három évvel ezelőttihez, amikor szintén Királyrétre mentünk és egy nagyon hasonló útvonalat jártunk be most is. A szarvasok, amióta én ide járok, még egyszer sem hagytak cserben, tehát most is lehetett őket hallani. A célunkat ezzel ebben az évben is elértük, ahogy eddig mindig. Azt hiszem egy szerencsés helyzetben vagyok, mert mások elmondása szerint (Csimár Csaba) voltak évek, amikor nem nagyon hallhattak semmit sem, szóval annyit kijelenthetünk, hogy az előző években teszi a dolgát a természet, vagy csak mi választottunk jó időt és helyet.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_12/.242333812_4525029554223608_8231971312318956216_n_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>K.L.Sz.</p>Mi érdekli a berzsenyiseket, avagy igazak-e a tagozat-sztereotípiák?urn:md5:8105860740b2e37fc9281e73b676ad7f2021-07-08T10:49:00+02:002021-07-08T17:33:52+02:00Kanizsai Péterask.berzsenyiberzsenyiberzsenyis élettagozatoktovábbtanulás<p>Elgondolkozott-e már a kedves olvasó azon, hogy a tagozat-sztereotipiák, amiken olykor olyan jót kacagunk, valóban igazak-e? Igaz-e hogy minden fizikás mérnök és minden humános bölcsész szeretne lenni? Vagy éppen az előitéletek lerombolására vágyik, egy jól megalapozott statisztikai kutatással? Esetleg csak kiváncsi arra mi a diákság kedvenc tantágya? Most lehullik a lepel, és fényderül az igazságra...</p> <p>Jobb később, mint soha, tartja a mondás – és mi tagadás, elég későn van már: lassan egy éves évfordulóját ünnepli ez a cikk, aminek annak idején ambiciózusan nekivágtam. Én sokat tanultam belőle, például, hogy szabad válaszadást csak akkor állítsunk be egy kérdőívben hogyha le akarunk mondani minden nemű szabadidőnkről az adatkezelés javára. De most, már mögöttem a küzdelmes napokkal, elérkezett az ideje, hogy a kedves olvasókkal is megosszam azt a sok-sok érdekességet, amikre a kis kutatásom fényt derített. Szóval ugorjunk is fejest a kérdésbe: Mi érdekli a Berzsenyiseket?</p>
<p>Kérdőívemben négy kérdésre kellett a kitöltőnek választ adnia: milyen tagozatra jár; milyen irányban szeretne továbbtanulni; melyik a kedvenc tantárgya; mit szeret a szabadidejében csinálni? Összesen 96 kitöltés érkezett, amelyből végül 93-at ítéltem használhatónak, így a továbbiakban ezekkel foglalkoztam.</p>
<p>Ahány diák, annyiféle válasz érkezett, úgyhogy első benyomásunk alapján úgy válaszolhatnánk a kérdésünkre, hogy gyakorlatilag minden érdekli őket. Persze, ez valójában nem igaz, de hogy mégis kézzelfoghatóbbak legyenek ezek az adatok, némi egyszerűsítésre volt szükség. Ilyen például, hogy a különböző továbbtanulási irányok két oldalas listája helyett felosztottam a diákokat négy csoportba. Akik inkább humán, vagy akik inkább reál irányban tanulnának tovább, akik valamennyire bizonytalanok a kettő közötti választásban, vagy általában véve vannak még kétségeik a terveiket illetően, és végül azok, akiket a humán és reál legtágabb értelmezése szerint se lehet ezekbe a kategóriákba illeszteni. Ennek kapcsán persze felmerül, mégis milyen definíció alapján tettem mindezt. Valóban igyekeztem a legtágabb értelmezést használni, ami kicsit eltérhet a szavak eredeti szótári jelentésétől. E szerint a humán tárgyakhoz kerültek az emberközelibb, emberekkel foglalkozó, és az általában szubjektívebb, személyes véleményen alapuló tárgyak, a reálhoz pedig az egzaktabb, logikai megközelítésű tárgyak, aminek nem is az ember, hanem maga a tudás van a középpontjában. Ezt a definíciót semmilyen szótárban nem lehet így megtalálni, igyekeztem egy bővebb értelmezést összerakni, amivel sokan egyet is tudnak érteni, így ki is kértem hozzá mások véleményét. Persze minden definíció esetében számolnunk kell a határterületekkel is, amik mindig kérdésként merülnek fel, ha ilyenről próbálunk beszélni. Ilyen például a pszichológia és a földrajz, amik közül a korábbit én most a humán tárgyak közé soroltam, az utóbbit pedig a reál tárgyakhoz. De elég is a formalitásokból, mostanra bizonyára tűkön ülnek a kedves olvasók, szóval akkor térjünk is rá konkrét adatokra.</p>
<p>Tagozatonként kielemezve nem látunk túl nagy meglepetéseket, a diákok nagy része kitart a tagozata mellett a továbbtanulási szándékában. Az A-sok többsége humán irányba, a B-sek és C-sek többsége pedig reál irányba menne inkább. A legmegosztottabb tagozat a nyelvi, ahonnan egyenlő arányban tanulnának tovább reál és humán szakokon, és ahol a legmagasabb a bizonytalan diákok száma.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_7/B.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Ha kicsit konkrétabban vizsgáljuk az adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy a műszaki irány a legnépszerűbb, hisz a diákok 15,09%-a tervezi ezzel folytatni a tanulmányait. Utána következik az informatika 11,04%-kal és a harmadik helyen az orvosi 10,44%-kal. Itt nem érdemes tagozatok szintjén megvizsgálni a statisztikákat, mivel nagyon sok az egyedi eset, így nem valószínű, hogy pontos értéket kapnánk.
Ha beszéltünk a diákok terveiről, akkor beszéljünk kicsit arról is, ami most van (már ha „most”-nak tekinthető valami egy év távlatából). Tudjuk, mik a szándékaik a jövőt illetően, de hogyan tükröződik ez a jelenben? A következő kérdésemre („Melyik a kedvenc tantárgyad?”) érkezett válaszok kielemzésével talán pont erre kaphatunk választ.</p>
<p>Az első dolog, amit kiszúrhatunk, hogy a diákok többségének az egyik tagozatos tárgya a kedvence, ami csak alátámasztja korábbi észrevételünket, hogy a berzsenyisek nagyobb része kitart a tagozata mellett. Az A-sok közül legtöbben a történelmet jelölték meg kedvenc tantárgynak 40,74%-kal, a B-seknél a kedvenc tantárgy címért folytatott mérkőzésben hármas holtverseny alakult ki a dobogón, a biológia, kémia és fizika között (ami szerintem nagyon szép valahol) mindegyik 26,32%-kal, a C-seknél a matematika, egy mindent elsöprő 51,85%-kal (ami nagyon érdekes, mert az informatika mindössze 18,52%-ot ért el, pedig a továbbtanulási szándék ennek pont az ellenkezőjét mutatja), és végül a D-sek, akik, bár nem a második idegen nyelvet jelölték meg a legtöbben, azért az első helyen még is egy nyelv áll, az angol, 35,29%-kal.</p>
<p>Az alábbi táblázatban a diákság tíz kedvenc tantárgyát láthatjuk. Nem meglepő módon többségüket a tagozatos tárgyak teszik ki, hiszen, mint azt az előbb láthattuk, már csak az adott tagozaton annyian szeretik, hogy felkerüljenek erre a listára. Ezeken túl, az első három (matek, történelem, biológia) általában véve nagy kedvencek voltak tagozattól függetlenül minden osztályban, jó páran jelölték ezeket.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_7/A.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Eddig csak az iskola keretein belül vizsgáltuk, hogy mi érdekli a diákságot, azonban legalább olyan fontos az, ami a falon kívül történik. Úgyhogy lépjünk csak ki a szabadba (vagy éppen menjünk be a szobánkba), és nézzük meg, mit csinálnak a berzsenyisek a szabadidejükben.</p>
<p>Az utolsó kérdésemre adott válaszok alapján összeírtam, hogy a berzsenyisek mekkora része mondta, hogy egy adott tevékenységgel tölti szabadidejét, osztály és az egész iskola szintjén is. Ez alapján az első három: a sport, a videójáték és a barátokkal töltött idő. A sport még kiemelkedőbb, hiszen a diákság szinte 41%-a tekinti meghatározó szabadidős tevékenységének, míg az utána következőt csak 24,73%. Persze mondani mindig könnyebb, de én még egy anonim kérdőívben se tudnám azt állítani, hogy rendszeresen sportolnék, bármennyire jól is mutatna ott. A soron következő kedvenc a videójáték, amivel, ahogy már említettem, a diákság 24,73%-a játszik rendszeresen. Egy apró érdekesség, hogy igazolódni látszik az az elképzelés is, hogy a B-sek és C-sek “kockák,” hiszen kétszer-háromszor annyian játszanak, mint A-s és D-s társaik. Végül a dobogó alján a barátokkal töltött idő áll, legyen az egy közös ital, túra a hegyekben, vagy az együtt játszott videójáték. Említendő tényező, hogy a kérdőív kikerülése idején már javában tartott a távoktatás, így megeshet, hogy magasabb lenne ez az arány, hogyha mindenki kedve szerint élhetett volna.</p>
<p>Ezentúl csupa apró érdekességet olvashatunk még, de ahelyett hogy ezt most mind felsorolnám, ráhagyom az olvasóra, hogy magának böngéssze át ezt a táblázatot.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_7/C.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Még mielőtt rátérnék egy mindent lezáró összefoglalásra, van, amit kénytelen vagyok megemlíteni. Habár a közel 100 kitöltő elég szép szám, tagozatok szintjén nem mindig volt szép az eloszlás, különösen nyelvi tagozatról érkezett kevés válasz. Kevés válaszból pedig nehéz bizonyossággal általánosítani, sok az egyedi eset, néhány új kitöltő nagyban befolyásolhatja az arányokat és ezáltal az eredményeket is. Ezenkívül ismeretlen tényezők is szerepet játszhatnak, mondjuk, lehet valami összefüggés aközött, hogy ki tölt ki egy ilyen kérdőívet, és milyen válaszokat adnak, ami kicsit torzíthatja a végső eredményt. Én igyekeztem kerülni a megkérdőjelezhető pontosságú statisztikák említését, azonban, mint minden ilyen jellegű kutatást, javaslom a kedves olvasóknak, hogy kezeljék némi fenntartással. Azonban egy érdekes betekintésnek vitathatatlanul megfelel, mert még ha pár százalékkal el is tér a valóságtól, a nagyobb tendenciák már nagyobb bizonyossággal kimutathatók.</p>
<p>Annak idején, mint a tagozatok közötti sztereotípiarombolót kezdtem el megírni ezt a cikket, azonban most, hogy magam előtt látok minden feldolgozott adatot, úgy érzem, sokkal többet inkább alátámasztottam, legyen szó a “könyvmoly” A-sokról, “kocka” B-sekről és C-sekről, vagy éppen a “jolly joker” D-sekről (minden esetben tisztelet a kivételnek). De mit gondol a kedves olvasó? Hogyan állják meg ezek a következetések a helyüket a valóságban, mert tudom nem mindenki értene egyet azzal amiket én itt leírtam. Esetleg van egy érdekes észrevétele az adatokról? Bármi legyen, nyugodtan ossza meg kommentben. Addig is, remélem élvezték a cikket, és akár valami újat is tanultak.</p>Toplista – 2000 előtti magyar mesékurn:md5:f4a701699e6624a603ee17efc208eff62021-05-16T12:48:00+02:002021-05-16T12:48:00+02:00Kuti Lilla Szabinaask.berzsenyikockásfülű nyúlmagyarmesékpompomrégisüsütoplista<p>A harmadik Berzsenyi Toplista szavazás a 2000-es évek előtti magyar mesékről szólt. A kérdőív és az instagramos szavazás alapján kialakult a végleges sorrend.</p> <p><strong>5. Süsü, a sárkány</strong></p>
<p>A <em>Süsü, a sárkány</em> magyar televíziós bábfilmsorozat, 1977 karácsonyán került először
adásba. A sikernek köszönhetően az 1980-as években még nyolc epizód készült hozzá. A
forgatókönyvet Csukás István írta, és Szabó Attila rendezte. Süsü szinkronhangja a többek között a <em>Nemzet Színésze</em> címmel kitüntetett Bodrogi Gyula volt. Süsü a nevét a <strong><em>Süsü keselyűk</em></strong> című amerikai sorozatból kapta.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_05/._susu_m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>4. A kockásfülű nyúl</strong></p>
<p>A <em>Kockásfülű nyúl</em> című sorozatot 1977 és 1979 között sugározták, összesen huszonhat epizódot, melyeket Richly Zsolt rendezett. A mesesorozat forgatókönyvét Marék Veronika írta, a fülbemászó zenét pedig Balázs Árpád szerezte. 1974-76 között készült a Pannónia filmstúdióban. Miután újra elkezdték sugározni a régi sorozatokat, a Kockásfülű nyúlból rengeteg játék és plüssfigura is készült.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_05/_kockasful_.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>3. Mazsola és Tádé</strong></p>
<p>A harmadik helyezett szintén egy bábfilmsorozat: a <em>Mazsola</em> folytatása, a <em>Mazsola és Tádé</em>. A sorozatokat 1963 és 1973 között vetítették. Kende Márta és Simándy József rendezték, a forgatókönyveket Bálint Ágnes írta. Manócskát és Mazsolát egy házaspár szinkronizálta: Bölöni Kiss István és a Jászai Mari-díjas Havas Gertrúd; Tádénak három évad alatt több színésznő – Kovács Kató, Sallay Virág, Váradi Hédi és Szöllősy Irén – adta a hangját. Bálint Ágnest Bródy Vera duzzogó malac rajza ihlette a történethez.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_05/.Mazsi_es_Tade_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>2. Magyar népmesék</strong></p>
<p>A <em>Magyar népmesék</em> első epizódja 1980-ban került először képernyőre Bánffy György narrálásával, és Jankovics Marcell rendezésével. Jankovics Marcell mellett még Horváth Mária és Nagy Lajos is kaptak lehetőséget rendezőként dolgozni. A jól ismert főcímzenét a Kaláka együttes szerezte. 1980 óta kilenc évad jött ki, melyeket már a második évadtól szinte mindig a jól ismert Szabó Gyula meséli el. 2011-ben jött ki a <em>Mátyás király aranyszőrű báránya</em>, a századik és egyben az utolsó epizód. 2020. október 15-én hivatalosan is hungarikummá vált.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_05/_magyar_nepmesek.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong>1.Pom pom meséi</strong></p>
<p>A <em>Pom Pom meséi</em> rajzfilmsorozatot 1980-tól 1984-ig vetítették. Csukás István írta, Sajdik Ferenc rajzolta és Dargay Attila rendezte. Pom Pom hangját Petrik József, Picurét Kútvölgyi Erzsébet, Gombóc Artúrét pedig Körmendi János kölcsönözte. 1979-től 1988-ig mesekönyveket adtak ki <em>Pom Pom meséi</em> címmel, a történetek a későbbiekben hangoskönyvben is megjelentek. A könyvekben a kislányt Bogyónak hívták, a rajzfilmben Sajdik Ferenc egyik rokonának beceneve után lett Picur.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_05/_pompom.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Az instagramos szavazás nyertese a Magyar népmesék lett.</p>
<p>Vidor Nikoletta, Szabó Orsolya, Kuti Lilla Szabina</p>Karantén szociális és mentális hatásaiurn:md5:b199ffe8e8d5ed2f80e67023b448658d2021-03-13T10:00:00+01:002021-03-15T19:56:11+01:00Enikőask.berzsenyi <p><strong>Karantén szociális és mentális hatásai</strong><ins></ins></p>
<p>Mindannyiunk számára új helyzet az, hogy otthonról, digitálisan kell részt vennünk a tanórákon. Ez egy rendkívüli helyzet, ezért a hatásai is szokatlanok. Ebben a cikkben azt fogom nektek bemutatni, hogy milyen szociális, mentális, illetve fizikai hatásai vannak a külvilágtól való elzártságnak, egy világjárvány tekintetében.
A cikket egy felmérés előzte meg, amiben kérdéseket tettünk fel nektek a témával kapcsolatban. Voltak kifejtős kérdések, ahol a ti saját véleményetekre voltunk kíváncsiak, a cikkben ezekre is reflektálni fogok majd.
Az első és legalapvetőbb kérdés az volt, hogy örültök-e a digitális oktatás érvénybe lépésének. A válaszok arányai itt láthatók:
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_03/.karanten1_m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>A válaszadók majdnem fele a „Nem”-re szavazott. A második legtöbb szavazatot a „Szociálisan nem, de tanulásilag igen” kapta, a harmadik legnépszerűbb válasz pedig az „Igen” volt. Ez nem annyira meglepő eredmény. Részben azért, mert ez mutatja, hogy a berzsenyisek mennyire szeretik az iskolát, illetve az eredményekből látszik, hogy mindenki máshogy gondolkodik és mást érez nélkülözhetetlennek a saját életében.
A következő két kérdésből az első a tanulmányokra vonatkozik, a második pedig az iskolai kapcsolatok fenntartására kérdez rá: <img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_03/.karanten2_m.png" alt="" style="float:left; margin: 0 1em 1em 0;" /> <img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_03/.karanten3_m.png" alt="" style="float:right; margin: 0 0 1em 1em;" /></p>
<p>Az első diagram szerint a többség közepesen jól tud haladni a tanulnivalókkal. Valaki jobb eredményeket produkál ebben az időszakban, míg mások lerontják a jegyeiket. Ez nagyon sok körülménytől függ. <a href="https://ujsag.berzsenyi.hu/index.php?post/2021/03/01/Produktivit%C3%A1s">Ahhoz, hogy tanulmányilag jól tudj teljesíteni, kell a motiváció és egy cél, amit abban az évben, vagy félévben el szeretnél érni. Ez sajnos az otthoni tanulás során nehezebben teljesíthető, hiszen magadra vagy utalva és teljes bizonytalanság vesz körül.</a> A másik dolog, ami nagyban hozzájárul a tanulás eredményéhez, az a lelki és mentális egyensúly. Fontos, hogy ne hajszold túl magad és jól tudd beosztani az idődet. Ez valaki számára egyben a digitális, otthoni tanulás legnagyobb előnye is. Vannak határidők, amiket be kell tartani, de közben magad döntheted el, hogy milyen sorrendben haladsz a feladataiddal. A másik pozitív hatása, pedig az, hogy sokkal kipihentebb tud lenni az ember és nem kell korán kelni, ami nagyban hozzájárulhat a jobb teljesítményhez.
A második diagram válaszai azt mutatják, hogy a diákok nagy része jól tudja tartani a kapcsolatot az iskolai barátokkal a bezártság idején is. Két nagyobb csoport különíthető el szociálisan a diákok körében: vannak, akik bár szociálisak, de ha nincsenek emberek közelében - automatikusan elzárják magukat a külvilágtól és nem éreznek emiatt hiányt, viszont vannak, akik próbálják valahogy átvészelni ezt az időszakot - keresik az emberek társaságát valamilyen formában. Az iskolában alapvető, hogy minden nap találkozol az osztálytársaiddal és iskolatársaiddal, és ezért fontos, hogy a digitális oktatás során se feledkezz meg róluk, mert így könnyebben át lehet vészelni az egyedüllétet.
A kapcsolattartásnak sok formája lehet. Az alábbi diagramon ezt láthatjuk. <img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_03/.karanten4_m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>A diagram eredményeiből az derül ki, hogy a legtöbben a chat formátumot választják a beszélgetéshez. A második legnépszerűbb társalgási mód a videochat, ezután pedig a hívásra szavaztak a legtöbben. Erre különböző alkalmazásokat is szoktunk használni: Messenger, Instagram, Google Meet, Discord, Snapchat és még sok egyéb ilyen platform. A szabályok betartása mellett a diákok találkozni is szoktak egymással - a fiatalok lelki világának ez nagyon jót tesz, mivel minél többet vannak otthon, sokan annál inkább magányosnak kezdik érezni magukat. Vannak persze olyanok is, akik teljesen nyugodtan tudják kezelni ezt az időszakot. A felmérés során több olyan válasz is született, amelyből kiderül, hogy a tanulók sokkal ingerültebbek az otthoni tanulás során, mint élőben az iskolában. Ennek a legfőbb oka az, hogy nem tudják kiadni magukból a felgyülemlett stresszt és érzelmi hatásokat. Erre az ingerszegény környezet is rátesz egy lapáttal - a diákok be vannak zárva. Ebben a barátok és a családtagok tudnak a legnagyobb mértékben segíteni.</p>
<p>A következő kérdés arra vonatkozott, hogy ki milyen tevékenységeire tud több időt fordítani a mostani helyzetben.
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_03/.karanten5_m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek nagy százaléka a sportra tud több időt fordítani. Ezután jön a filmek és sorozatok, az olvasás, írás, majd pedig a művészetek. Szinte mindannyian jól ismerjük a Netflixet és az HBO-t, illetve a különböző videójátékokat, ahol minden rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy korlátlan sorozat, film vagy játékmaratonokat tarthassunk. A digitális oktatás alatt könnyen a rabjává tudunk válni ezeknek, így tudnunk kell mértéket tartani. A művészlelkeknek ez az időszak nagyon jól tud jönni, mert van idejük elmélyülni és alkotni, ezáltal sokan jobban is érezhetik magukat otthon. Ezeken kívül a számunkra fontosnak vélt tantárgyakra is nagyobb hangsúlyt tudunk fektetni, legyen az akár humán, akár reál tantárgy.
A leggyakoribb és az egyik leghasznosabb tevékenység, amit választhatunk, az a sportolás. Azok, akik rendszeresen járnak egyesülethez, azoknak ez jó szociális forrás lehet és társaságot nyújthat. Két dolog miatt is fontos ilyenkor a sport: az egyik az, hogy - mivel ki tudod engedni az otthon felgyülemlett feszültséget - jobban tudsz koncentrálni a tanulásra. A másik pedig az, hogy fizikailag is szinten tudod tartani a testedet - az egészséged sem romlik meg. <img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_03/.futaskep_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Az következő hatás, amire röviden kitérek, az a fizikai megterhelés. A számítógép, okostelefon és az egyéb fejlett digitális eszközök már jó pár éve szerves részei az életünknek. Az elmúlt évben a világ erre támaszkodott a legnagyobb mértékben, ez azonban káros hatással van a szervezetre. A fény, amit a készülékek kibocsátanak, egy idő után szem- és fejfájást okoz, ezeken túl az oxigénhiány is okozhat fáradtságot és rosszullétet, a gép előtt görnyedés pedig a hátnak, gerincnek nem tesz jót. Hogy ezeket megelőzzük, érdemes csak annyi időt tölteni a gép előtt, amennyit muszáj, és utána kimenni sétálni a szabad levegőre, valamint a különböző sportok erre is megoldást nyújthatnak.
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2021_03/.digitalis_oktatas_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Ebben az időszakban éleződnek ki leginkább a különböző embertípusok és az, hogy ki hogyan tud megbirkózni ezzel a helyzettel. Ki az, aki egyedül is boldogul, és ki az, akinek sok támogatásra van szüksége. A 21. század problémái közé tartozik az elmagányosodás és a digitális világ kérdése. Ezen sajnos a karantén sem segít, de rajtunk múlik, hogy hogyan kezeljük ezeket a megterhelő helyzeteket. Nagyon hirtelen csöppent bele az életünkbe ez a világjárvány, és nagyon hamar kellett a világnak meg az embereknek alkalmazkodnia ehhez. A felmérés során a legtöbb vélemény a diákok részéről egyértelműen az volt, hogy élőben jobb az iskola. Nem tudjuk, hogy meddig fog tartani a veszélyhelyzet, de az biztos, hogy ezek a hónapok mindenki számára tanulságosak és maradandóak lesznek valamilyen formában.</p>Toplista szavazás – csokoládékurn:md5:bf743e14ee01111af59f80d991b49f8c2021-02-21T20:48:00+01:002021-02-22T18:09:51+01:00Szabó Orsolyaask.berzsenyicsokoládéreceptszavazásTOPToplistavéleményédesség<p>A második Berzsenyi Toplista szavazás témája a csokoládéval kapcsolatos kérdések köré épült. A kérdőív és az instagramos szavazás alapján kialakult a végleges sorrend.
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/Toplista/.800px-Small_Chocolate_Fountain_m.jpg" alt="" style="float:right; margin: 0 0 1em 1em;" /></p> <p>A második Berzsenyi Toplista szavazás témája a csokoládéval kapcsolatos kérdések köré épült. A kérdőív és az instagramos szavazás alapján kialakult a végleges sorrend.</p>
<p><strong><em>1. Tej, ét, vagy fehér csokoládé?</em></strong></p>
<p>Mind a kérdőívben, mind az Instagramos szavazásban a nyertes a <strong>tejcsokoládé</strong> lett.</p>
<p>Magának a csokoládénak a története egészen az aztékokig nyúlik vissza, akik már az európai hódítás előtt fogyasztották ezt, az akkoriban keserű italt. Az ital eredeti neve <em>xocolātl</em> , az aztékok már ízesítették fahéjjal, ánizzsal, vaníliával és kukoricaliszttel is. Egy legenda szerint, a Tollas Kígyó istentől kapták az istenek italát és eledelét: a csokoládét és a kukoricalisztet. A Tollas Kígyó elhagyta őket, de megígérte, hogy visszatér még. Ezért, amikor 1519-ben a spanyol Cortez partra szállt, őt hitték a visszatérő Tollas Kígyónak. Uralkodójukhoz, Montezumához vezették, aki díszes aranykehelyben felszolgáltatta neki az isteni italt. Cortez észrevette a benne rejlő értéket, és lefoglalta az ősi ültetvényeket. Cortez hazájába visszautazván megtartotta a kakaóbabok titkát. Spanyolország tehát a csokoládé világkörüli útjának első megállója, a rejtély a 17. századig az ország határain belül maradt. Persze eleinte maguk a spanyolok se fogyasztották szívesen a keserű italt, először a mexikói spanyol apácák kezdték el ízesíteni szerecsendióval, fahéjjal, cukorral.</p>
<p>XIII. Lajos, francia király felesége hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba, ezzel elkezdődött a csokoládé terjedése Európában.</p>
<p>A forró csokoládét az 1600-as években kezdték inni Európában, II. Károly uralkodása idején vált divatossá Angliában, az első csokoládét is kínáló londoni vendéglő, a <strong><em>Chocolate House</em></strong> 1657-ben nyílt meg.</p>
<p>Az első angol csokoládégyár Bristolban épült 1728-ban. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt.</p>
<p>A holland C. J. van Houten 1828-ban feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét: a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a nehezen emészthető zsíranyag egy részét.</p>
<p>A csokoládészeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé szeletet.
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/Toplista/.Theobroma_cacao__red_pods_-_Haiti__m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong><em>2. Kedvenc csokoládémárka</em></strong></p>
<p><strong>1. Milka</strong></p>
<p>A márka története Philippe Suchard svájci cukrásszal kezdődik, aki 1826-ban Neuchâtelben kezdte meg műhelyében a saját recept szerinti édességeinek, csokoládéinak a gyártását. A műhelye vízpartra települt annak érdekében, hogy kihasználhassák a vízenergiát. Suchard vállalkozása majd’ egy évszázad alatt a legismertebb csokoládégyárak egyikévé fejlődött. Bludenzben 1887-ben alapították a ma is működő csokoládégyárat. Majd 1901-ben Carl Russ-Suchard, Daniel Peter által inspirálva, <em>Milka</em> néven kezdte gyártani és forgalmazni a tejcsokoládéját – megalapozva ezzel a márkanév máig tartó hatalmas sikerét.</p>
<p><strong>2. Lindt</strong></p>
<p>Svájc német ajkú vidékén, Zürich óvárosában, a Marktgassén lévő apró cukrászdában David Sprüngli és fia, Rudolf Sprüngli-Ammann elkészítette az első szilárd táblás csokoládét. A csokoládé azonnal óriási sikert aratott, és 1847-ben Sprüngli megnyitotta a <em>Schleiftobel</em> gyárat.</p>
<p>Miközben a két fiú, Rudolf és Johann Rudolf átvette a <em>Sprüngli</em> vállalatot apjuktól, a svájci Rodolphe Lindt éppen megnyitott aprócska cukrászdáját Bern városában.</p>
<p>Kezdetben, nem sokkal az 1879-es nyitást követően Lindt csokoládévállalata, a <em>Rodolphe Lindt és fiai</em> mindössze kemény, keserű csokoládét állítottak elő. Ez azonban nem tántorította el Lindtet attól, hogy tovább kísérletezzen, mígnem egy péntek este, több hónapnyi próbálkozást követően a gyárban elfelejtette éjszakára kikapcsolni a konsírozó gépet. Így a gép egész éjjel, majd egész hétvégén járt. A csokoládé, amelyet Lindt a következő hétfőn ott talált, finoman lágy, és olyan ízű volt, mint addig soha. A csokoládé ekkor örökre megváltozott. Ezzel indult útjára a páratlanul krémes, világhírű Lindt csokoládé.</p>
<p>Amikor Lindt 1879-ben egy véletlen folytán rájött arra a titokra, amely által Svájc a csokoládégyártás fellegváraként felkerült a térképre, Sprüngli is tudomást szerzett a dologról.</p>
<p>A két család 1899-ben találkozott egymással. Sprüngli ajánlatot tett arra, hogy csillagászati összegért, 1,5 millió aranyfrankért megvásárolja a vállalatot a személyzettel és a titkos recepttel együtt. Lindt azzal a feltétellel egyezett bele, hogy továbbra is marad beleszólása a vállalat ügyeibe. Innentől kezdve két vállalkozás működött egymás mellett: a Sprüngli és a Lindt & Sprüngli.</p>
<p><strong>3. Boci</strong></p>
<p>A <em>Boci</em> csoki története egészen az 1920-as évekig nyúlik vissza. Akkoriban még nem ezzel az elnevezéssel, hanem <em>Szerencsi tejcsokoládé</em> néven került a boltokba.</p>
<p>Szerencsen 1921-ben alapították meg a Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt.-t, 1923-ban indult meg itt a csokoládé gyártása. A sárga papíros főzőcsokoládét, elég kreatív módon népszerűsítették: mindenki, aki elhaladt a gyárépület előtt, kapott egy tábla csokit. A módszer bevált, és hamar ismertté vált: először mindössze 200 kilogrammnyit készítettek belőle, de aztán hamarosan megindult a tömeggyártás.</p>
<p>1927-ben jelent meg az üzletek polcain a ma is ismert Boci csoki elődje, Szerencsi tejcsokoládé néven. Az igazi Boci táblás csokoládé megszületésére viszont egészen az 1950-es évekig kellett várni, amikor a csomagolásán megjelent egy jól eltalált, csengettyűs bocifigura. Ám az eredeti márkanév még ekkor is változatlan maradt, a köznyelv által ráragasztott „Boci csoki” elnevezés hatására csak az 1980-as években következett be hivatalosan is a névváltás. A Boci az akkori idők legnépszerűbb csokoládéja volt Magyarországon.</p>
<p>Az instagramos szavazás nyertese a <strong>Milka</strong> lett.
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/Toplista/.Milka_Logo.svg_m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p><strong><em>3. Kedvenc ízesítés</em></strong></p>
<p>1. Sima csokis</p>
<p>2. Karamellás</p>
<p>3. Mogyorós</p>
<p>Az instagramos szavazás nyertese a <strong>mogyorós</strong> lett.</p>
<p>Kedvenc ízesítésű csokoládéitokat nem csak a boltok polcain találhatjátok, hanem akár ti magatok is elkészíthetitek otthon. Ha a cikk után egy kis saját készítésű csokoládéra vágynátok, itt van pár recept, amit kár lenne kihagyni:</p>
<p><a href="https://sporolok.blog.hu/2014/09/11/csokolade_bonbon_hazilag">https://sporolok.blog.hu/2014/09/11/csokolade_bonbon_hazilag</a></p>
<p><a href="https://www.nosalty.hu/recept/hazi-csokolade">https://www.nosalty.hu/recept/hazi-csokolade</a></p>
<p><a href="http://papasmamasmagazin.hu/szlk-nagyszlk/anya/receptek/hazi-csokolade-recept-5-perc-alatt/">http://papasmamasmagazin.hu/szlk-nagyszlk/anya/receptek/hazi-csokolade-recept-5-perc-alatt/</a></p>
<p><strong>Források:</strong></p>
<p><a href="https://www.origo.hu/gazdasag/20201111-a-boci-csoki-tortenete.html">https://www.origo.hu/gazdasag/20201111-a-boci-csoki-tortenete.html</a></p>
<p><a href="https://milka.hu/a%20m%C3%A1rk%C3%A1r%C3%B3l/t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%BCnk">https://milka.hu/a%20m%C3%A1rk%C3%A1r%C3%B3l/t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%BCnk</a></p>
<p><a href="https://www.lindt.hu/history">https://www.lindt.hu/history</a></p>
<p><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Csokol%C3%A1d%C3%A9">https://hu.wikipedia.org/wiki/Csokol%C3%A1d%C3%A9</a></p>
<p>Szabó Orsolya</p>Toplista szavazás – zenékurn:md5:c9192a2fe12188b06147e2f5d2da57612021-01-17T17:37:00+01:002021-01-17T18:17:27+01:00Szabó Orsolyaask.berzsenyieredményekközvéleménykutatásToplistavéleményzene<p>Az első Berzsenyi Toplista szavazás témája a zenei műfajok voltak. A kérdőív és az instagramos szavazás alapján kialakult a végleges sorrend, amit alább olvashattok. <img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.the_dead_daisies_koncert_2017._budapest_-_1_m.jpg" alt="" style="float:right; margin: 0 0 1em 1em;" /></p> <p>Az első Berzsenyi Toplista szavazás témája a zenei műfajok voltak. A kérdőív és az instagramos szavazás alapján kialakult a végleges sorrend, amit alább olvashattok.
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.the_dead_daisies_koncert_2017._budapest_-_1_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<strong>1. Rock</strong></p>
<p>A rock a korai ’50-es években született meg az Egyesült Államokban. A műfaj a blues és a country stílusú zenéből eredeztethető. Az áttörést Bill Haley <a href="https://www.youtube.com/watch?v=-eJOJhwgluE">Rock Around the Clock</a> című száma hozta meg, és a zenei forradalom mellett egy egész kulturális, társadalmi megújulás vette kezdetét. Rengeteg alműfaja létrejött, mint például: hard rock, art rock, keresztény rock. A világ legnagyobb rockmúzeuma, a <strong>Rock and Roll Hall of Fame</strong><em></em> az amerikai Clevlandben található.
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.d9eeac41-04ec-4065-a71b-005f238c0842-ROCKHALLGTY_841073008_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<strong>2. Pop</strong></p>
<p>A pop a rockkal egyidőben nőtte ki magát világszinten ismertté. A műfaj népszerűsítése elég tudatos volt, legfőképp a fiatalokat tekintették célközönségnek. Magyarországon a <em>Táncdalfesztivál</em> és a <em>Ki mit tud?</em> c. műsorok adtak lehetőséget a műfaj elterjedésének. Szintén sok alstílusa, társműfaja született, például: pop-rock, szintipop, indie pop.</p>
<p><strong>3. Alternatív</strong></p>
<p>Az 1980-as években tört utat magának az alternatív zene, amit másképp alternatív rocknak, vagy alternek is neveznek, az indie-rockból nőtte ki magát. Az underground tulajdonságait hordozza, témái általában a mindennapi élethez, érzésekhez kapcsolódnak. Ismertebb előadók például: Quimby, 30Y, Vad Fruttik, Björk.</p>
<p><strong>4. K-pop</strong></p>
<p>A koreai zene alapjai egészen a ‘20-as évekig nyúlnak vissza, a japán énekdalokból inspirált trot műfajig. 1992-ben a <strong>Seo Taiji & Boys</strong><em></em> együttes új alapokra helyezte a koreai popot, elindítva a mainstream sikervonalát. A műfaj Ázsiában a legnépszerűbb, azonban mára már a világ minden részén vannak rajongói. A leghíresebb együttesek közé tartozik a BTS, a Big Bang, Blackpink.</p>
<p><strong>5. Elektronikus<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/Toplista/.BIG_0002104958_s.jpg" alt="" style="float:right; margin: 0 0 1em 1em;" /></strong></p>
<p>Kezdetei az ókori görög találmányhoz, a mechanikus víziorgonához köthetőek. A konkrét műfaj azonban csak a 19. század végén jelent meg. Maga az elektronikus hullámokkal történő hangtovábbítás Alexander Graham Bell ötlete volt, az első hangszer pedig <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Telharmonium">Thaddeus Cahill</a>hez köthető. A filmzenéknek is az uralkodó irányzata lett, emellett a komolyzenében is találhatóak elektronikus elemek. Ismertebb előadói például: The Chainsmokers, The Prodigy, Years&Years.</p>
<p>Az instagramos szavazás nyertese a pop műfaj lett.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/.rock_music_0_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>A Túró Rudi-fogyasztás statisztikája a Berzsenyi Dániel Gimmnáziumbanurn:md5:0cef04ef99b054aea991bf46053cd1e22020-04-28T14:17:00+02:002020-04-30T09:43:22+02:00Kanizsai Péterask.berzsenyi<p>Mi a Berzsenyisek kedvenc Túró Rudi íze? Mennyire jövedelmező egy iskolai édesség autómatát üzemeltetni? Ha valaha foglalkoztattak ezek a kérdések, akkor ez a cikk neked való: egy kutatás a Berzsenyi Dániel Gimmnázium Túró Rudi automatájáról.</p> <p>A Túró Rudi automata. Legtöbbünknek csak egy tovaszálló pillanat az életünkben, de vannak köztünk, akinek nem telik el egy nap anélkül, hogy használnák. Legyünk alkalmi vásárlók vagy visszaeső függők, abban megegyezhetünk, hogy befolyással van ránk - a pénztárcánkra legalábbis mindenképpen.</p>
<p>Az elmúlt hónapban statisztikai felmérést végeztem a berzsenyisek Túró Rudi-fogyasztási szokásairól, és azt a megdöbbentő eredményt kaptam, még a legvisszafogottabb becslések alapján is hetente legalább 20.000 Ft-ot költünk erre az édességre. És ebbe nincsenek beleszámolva egyrészt azok, akik nem töltötték ki a kérdőívet, másrészt az egyéb szintén megvásárolható Pöttyös termékek, tehát a valóságban a szám még nagyobb lehet.</p>
<p>Ezen a ponton, miután az olvasó visszanyerte a lélegzetét, jogosan felmerülhet a kérdés: mégis mennyi Túró Rudit fogyasztanak a berzsenyisek, ha az ennyibe kerül? Nem kell aggódni, erre is kitért a kutatás. A diákok, és esetlegesen a tanárok által fogyasztott túrórudik számát az alábbi táblázatban és grafikonon láthatjuk.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2020_04/Turo_Rudi/.Turo_Rudi_D__m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2020_04/Turo_Rudi/.Turo_Rudi_A__m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Itt felhívom a figyelmet arra, hogy ez az eloszlás nem feltétlen tükrözi az egész iskola fogyasztási szokásait, például azért, mert akik nem esznek Túró Rudit, valószínűleg nem töltötték ki a kérdőívet. De ha mást nem, azt a tanulságot levonhatjuk, hogy jövedelmező üzlet Túró Rudi-gépet üzemeltetni egy iskolában.</p>
<p>Az nem vitat tárgya tehát, hogy szeretjük a Túró Rudit. Viszont kérdés lehet, hogy mely termékeket részesítjük előnyben. Erre is választ ad a kutatásunk. Megkérdeztük, hogy aki vásárol, leggyakrabban milyet szokott enni. Ez alapján kiderült, hogy az iskola kedvence a sima, natúr Túró Rudi. Még csak nem is volt szoros a verseny, a simát közel kétszer annyian válaszolták, mint a második helyezettet, a mogyorókrémeset. Ezután a helyezettek, csökkenő sorrendben: a tejcsokis, a sóskaramellás, a barackos, a gesztenyés, és végezetül utolsó helyezettként a light, vagy ha úgy tetszik, fitt variáns, amit nem hiszem, hogy sokan fogyasztanak, hacsak nem vigyáznak a bevitt kalóriákra. Alább ennek a kérdésnek is láthatjuk a részletes eredményeit.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2020_04/Turo_Rudi/.Turo_Rudi_E__m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2020_04/Turo_Rudi/.Turo_Rudi_B__m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Apropó, ha már szóba jöttek a kalóriák, vajon melyik Túrórudit érdemes fogyasztani, ha a lehető legkevesebbet akarsz hízni, de nem akarod kitenni magad a light Túró Rudi, szépen fogalmazva „egyedi” ízének? Mivel feltételezem, nem lapul senki zsebében egy gyűjtemény mindenféle ízű túrórudik papírjaiból, így összeállítottam egy táblázatot, a különböző típusok tápanyag-információival, ha netán valaki egészségtudatosan szándékozná fogyasztani az édességet.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2020_04/Turo_Rudi/.Turo_Rudi_C__m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Remélem, az emberiség hasznára fog válni ez a kutatás. Ki tudja, talán ez az első lépés egy túrórudikban gazdag utópikus világ felé. Vagy ha nem, legalább egy szórakoztató olvasmány a kíváncsi berzsenyiseknek.</p>
<p>Jó nassolást mindenkinek!</p>A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSurn:md5:0a913fcf03d2d07cb9fc7a4073975f132018-05-21T13:21:00+02:002020-05-16T12:25:25+02:00Kuti Lilla Szabinaask.berzsenyiközvéleménykutatásoktatásoktatási rendszertüntetés <p><strong>A magyar oktatási rendszer: közvéleménykutatás</strong></p>
<p><em>Mi a helyzet? Ez rendben van? Lehet rajta változtatni? Hogyan?</em> Nagyjából ezekre a kérdésekre válaszolt 126 berzsenyis diák. A tanulásunk körülményeivel kapcsolatban nem volt nagy vita, a megoldásról már annál több véleményt kaptunk.
<em>Milyen az oktatási rendszer helyzete Magyarországon?</em>
A legtöbb diáktársam (a válaszolók 82,5%-a) úgy gondolja, hogy nincs jó helyzetben az oktatás, de jóval rosszabb is lehetne. Kevésbé optimista hozzáállással válaszoltak a szavazók 15,9%-át alkotók, akik úgy gondolják, borzalmas körülmények között kell léteznünk az iskolákban. Azonban néhány olyan ember is akadt, aki szerint minden rendben van (1,6%).</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2018_05/._okt_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<em>A kérdésre adott válaszok diagrammon</em></p>
<p>Már a <a href="https://ujsag.berzsenyi.hu/index.php?post/2018/02/03/NE-MENJ-SULIBA">Berzsenyi’s-ben is írtunk</a> a Diákparlament tüntetéseiről, most a berzsenyiseket is megkérdeztük róla.
Kérdésünk lényege az volt, hogy szerintük elérhet-e a Diákparlament valamit a tüntetéseivel, ez után pedig a felől is érdeklődünk, hogy ők részt vesznek-e a tüntetéseken.
A nagy többség újfent az arany középutat választotta, miszerint ők remélik, hogy lesz változás, de sajnos nem biztosak benne, ez a válaszadók 80,8%-a volt. A két szélsőség szinte egyenlően felezte az embereket, 10,4%-a abszolút nem látja értelmét a tiltakozásoknak, hiszen szerintük nem érnek el vele semmit, míg 8,8%-a a megkérdezetteknek holtbiztos benne, hogy lesz eredménye a tüntetéseknek.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2018_05/._okt2_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<em>A kérdésre adott válaszok diagrammon</em></p>
<p><em>Na, de ki ment el rájuk?</em>
A válaszolók 42,9%-a biztosan nem, ami azért érdekes, mert ez jóval több, mint azon emberek száma, akik azt gondolják, nincs értelme a rendezvényeknek. Ezek szerint, ezen emberek nagy része csak csendben reménykedik, vagy otthon veszi biztosra, hogy a tüntetéseknek lesz eredménye? (Természetesen ebbe a feltevésbe nem tartozik bele az az ember, aki, valamilyen rejtélyes okból kifojólag, nem válaszolt erre a kérdésre). Az egy fokkal aktívabb reménykedők táborát a válaszadók 42,9%-a adja, akik egy-két tüntetésen ott voltak. De az abszolút titánok a 126 ember 14,3%-a, akik eddig minden egyes tüntetésen részt vettek.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2018_05/._okt3_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" />
<em>A kérdésre adott válaszok diagrammon</em></p>
<p><em>Mi lehet a megoldás?</em>
Érdekes megfigyelni, hogy a 126 diákból 124 nincs teljes mértékben megelégedve az oktatással, ám erre a kérdésre összesen 73 válasz érkezett. Lustaság vagy tanácstalanság, ki tudja? Mindenesetre a 73 válaszolótól is igen izgalmas ötletek érkeztek.
A tanórák számának csökkentése, a tanterv modernizálása, gyakorlatiasabbá tétele: rengeteg válasz érkezett azzal a gondolattal, hogy a tanárok helyzetén kéne változtatni, nekik is kevesebb órájuk legyen, és hogy jobban megbecsültté váljanak, hiszen így ők is jobban éreznék magukat, így nekünk is jobb lenne. Valamint a tanárok módszertani korlátozásának eltörlését is sokan akarják: hadd tanítsanak olyan könyvből és úgy, amiből és ahogyan szeretnének (a normális etikai szabályok keretein belül), mert a diákoknak is erre van szüksége, ne tanítsanak minden gyereket ugyanúgy, mert úgy se megszeretni nem fogja a diák azt a tantárgyat, se jól megtanulni. Ezzel kapcsolatban írt egy válaszadó, szerintem igen frappánsan, amit most idéznék is, az utolsó kérdésünkre adott válaszok végszavaként:</p>
<p>“Ha minden gyereknek ugyanazt tanítják, ugyanúgy, az olyan, mintha minden betegnek ugyanazt az orvosságot adnák. Működne vajon...?”</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/2018_05/._okt4_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>A közvéleménykutatásban résztvevő diákoknak nagyon köszönöm a válaszaikat, akik pedig nem vettek részt benne, remélem érdekes volt számukra egy kissé diáktársaik fejébe tekinteni. Számomra mindenképp az volt.</p>SÜTI VS. SÜTIurn:md5:11d0b6676bb77a4c824b63b4de5548102017-12-27T18:11:00+01:002020-04-27T18:05:57+02:00Falucskai Veronikaask.berzsenyiberzsenyifoodrecept<p>Sütöttünk két majdnem ugyanolyan csokis sütit, majd egy kisebb közvélemény kutatás keretein belül<strong> körbekérdeztem a Berzsenyiben</strong>, hogy el tudjátok-e dönteni, melyik melyik.</p> <p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/maradekvera/41.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>Étkezés: talán az egyik legfontosabb dolog az életünkben. Újabban sok speciális étrend jött divatba, mint például a paleo, a vegetáriánus és a mindenféle mentes kaják. Korábban az újságban már volt szó a vegánságról, Szöllősi Luca és Szegváry Eszti <a href="https://ujsag.berzsenyi.hu/index.php?post/2020/04/23/VAG%C3%81NY-VEG%C3%81NOK">megosztották velünk</a> az egyhetes vegán kalandjaikat. Mi azonban kissé édesebbre, és egyben talán egészségtelenebbre vettük a formát és sütöttünk két majdnem ugyanolyan csokis sütit, majd egy kisebb közvélemény kutatás keretein belül<strong> körbekérdeztem a Berzsenyiben</strong>, hogy el tudjátok-e dönteni, melyik melyik.</p>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/maradekvera/.42_m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<pre></pre>
<p>Meglepő módon a <strong>15 főből</strong>, akit „vizsgáztattam”, <strong>csupán 4</strong> tudta helyesen megválaszolni a kérdést. Egyértelműen a vegán süti volt a kedveltebb, pedig ugyanazt az eredetileg amúgy mindenevős receptet használtam:
• 1 csésze puha vaj - vegán: 1 csésze kókuszolaj illetve kb. fél csésze vegán rizstej
• 1 csésze kristálycukor
• 1 csésze demerara barnacukor
• 2 tojás - vegán: 2 tojásnak megfelelő tojáspótlópor (ezt a Culinarisban szereztem)
• 2 evőkanál vaníliaaroma
• 3 csésze búzaliszt
• 1 teáskanál szódabikarbóna (ezt 2 teáskanál meleg vízben oldjuk)
• 1/2 evőkanál só
• 2 csésze csokidarabka - vegán: 2 csésze vegán étcsokidarabka
• Opcionális: 1 csésze dió
A kb. 1 evőkanál méretű golyókat 10 percig 175 fokon sütjük, és csodás vegán vagy nem vegán sütiket kapunk!
Rengetegszer készítettük el ezt a receptet, és mindig ugyanolyan mesésre sikerül!
A kis kutatás lényege az volt, hogy bemutassuk, állati összetevők nélkül is milyen remek sütiket lehet összehozni. Szerintem nagyon jó buli néha-néha új recepteket is kipróbálni, és a vegán kaják nem csak egészségesek, de legtöbbször iszonyú finomak is.
A másik kedvenc vegán sütink az én saját zabos sóscsokis sütim. Furán hangzik, de ez az alkotmány a családom (akik nagyon messze állnak a vegánságtól) kedvence.</p>
<pre></pre>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/maradekvera/.43_m.png" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>A recept pedig így hangzik:
• 1 csésze margarin (vagy akármilyen vegán vaj)
• 1 csésze demerara barnacukor
• 1/2 csésze kristálycukor
• 2 chia-tojás vagy 2 tojásnak megfelelő tojáspótlópor
• 2 evőkanál vanília aroma
• 1 és 1/4 csésze búzaliszt (kb. 150 gramm)
• 1/2 teáskanál szódabikarbóna
• 2 nagy evőkanál tengeri só
• 3 csésze kis darabra vágott zab
• 1 csésze holland kakaópor (vagy több, ha nagyon csokisan szereted)
• Opcionális: 1 csésze dió
Ezeket is kb. 1 evőkanál nagyságúra formáljuk, majd 165 fokon 12 percig sütjük.
A vegán életmóddal és receptekkel kapcsolatban hozzánk bármikor fordulhattok. :)
V.S. és K.S.</p>Slam Poetryurn:md5:3b5f134faa927cafd71340ac802cdf4a2017-12-04T17:32:00+01:002020-04-27T17:42:43+02:00Falucskai Veronikaask.berzsenyislamvélemény<p>Ha a slam poetry-t nagyon muszáj behatárolni, akkor mondhatjuk, hogy modern költészeti stílus, de talán nem is kell, hogy konkrét definíciója legyen. Aktuális témákról szól, a jelen emberéhez, az utca nyelvén, olykor sok káromkodással, politikáról, társadalomkritikáról vagy bármiről, aminek mondanivalója van.</p> <p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/maradekvera/.11_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>A 80-as évek végén, valahol egy Talking Heads- és egy Nirvana-koncertről hazajövet, találhatott rá az akkori fiatal „alter-élet” egy Marc Kelly Smith nevű, még kisstílű költőre, aki eleinte csak néha-néha bukkant fel különböző esteken. Más volt, mint a legtöbb, ebben az időben szereplő arc Chicago kávézóinak színpadán, stílusában túl hétköznapi és egyszerű egy „klasszikus költőhöz” képest, aki kiáll, és felolvassa a 603. versét élete szerelmi csalódásáról, de közben szövegében mégis gyakran nyúlt rímekhez és metaforákhoz.
Ha a slam poetry-t nagyon muszáj behatárolni, akkor mondhatjuk, hogy modern költészeti stílus, de talán nem is kell, hogy konkrét definíciója legyen. Aktuális témákról szól, a jelen emberéhez, az utca nyelvén, olykor sok káromkodással, politikáról, társadalomkritikáról vagy bármiről, aminek mondanivalója van.
Magyarországon 2006-ban rendezték meg az első nagyobb slam poetry-eseményt a Műcsarnokban, azóta már havi szinten szerveznek nyílt versenyeket Budapest éttermeinek a pincéjében. Bárki nevezhet és felléphet, a szabály, hogy a szöveget neked kell megírnod, és három percben kell előadnod.
A mai „slaméletnek” több meghatározó alakja is van; Kemény Zsófi, aki elsősorban a kormánnyal szembeni erős kritika megfogalmazásával vált közismertté, Süveg Márk kétszeres Országos slambajnok, Horváth Kristóf, aki egyszerre színész is, vagy Bánki Beni, aki a 2015-ös Ki Mit Yoube-ot nyerte meg, még inkább népszerűsítve ezzel a mai fiatalok körében a slamet. (És persze még sokan mások.)</p>
<p><strong>A Slam Poetry Berzsenyis szemmel</strong></p>
<p><em>Ma a suliban pár diáktársamat kérdeztem meg, hogy számukra mit is jelent a slam poetry.</em></p>
<p>DL:<strong>Tudod mi az a slam poetry? Ha igen, szereted hallgatni/nézni?</strong></p>
<p>Takács Anna 12.A: Igen, tudom, mi az a slam poetry, viszont annak ellenére, hogy humános vagyok, még egy rendezvényen sem vettem részt.</p>
<p>Kenyeres Sonia 9.D: Tudom, mi az, és Youtube-on pár ilyet megnéztem már.</p>
<p>Drigán Kata 12.A: Egyszer voltam egy előadáson, ami nagyon megragadott. Nagyon fontos a mondanivalója néhány slam poetrynek. Érdemes figyelmesnek lenni ezekre, mert az aktuálpolitkai dolgok mellett átlag témákról is versel, ilyen pl. a szerelem, barátok, munka stb. Én szeretem :)</p>
<pre></pre>
<p><img src="https://ujsag.berzsenyi.hu/public/maradekvera/.12_m.jpg" alt="" style="display:table; margin:0 auto;" /></p>
<p>DL:<strong>Hallottál a Pilvaker-ről?</strong></p>
<p><em>A Pilvaker fiatal magyar művészek csoportja, a magyar költészet ikonikus verseit interpretálják a saját stílusukban, segítségül hívva a zene, a színház és a kreativitás erejét.</em></p>
<p>Körner Olgi 11.D: Húha! Hát szerintem tök jó ötlet így modernizálni a dolgokat.</p>
<p>Anonim: Tudom, mit takar a Pilvaker, de őszintén szólva nem nagyon ismerem. Maga a koncepció meg az egész ötlet nagyon király szerintem. Mondjuk én pont nem egy olyan ember vagyok, aki ne olvasna verseket, szóval számomra annyira nem nagy a jelentősége.</p>
<p>Kohári Nóri 11.D: Fúúú, hallottam róla, de nem igazán vagyok tisztában vele, hogy mi az.</p>
<p>DL: <strong>Részt vennél egy Open slam előadásban, vagy már esetleg volt benne részed?</strong></p>
<p><em>Nyitott slam, itt bárki részt vehet, akár a közönség soraiból is.</em></p>
<p>Büki Fanni 10.A: Igen, tök szívesen részt vennék egy ilyenben. Egyszer majdnem szerveztünk is egyet az osztállyal, de aztán elmaradt, és amúgy sem tudtam volna menni. :(</p>
<p>Számuel Bogi 9.D: Én lehet, nem szavalnék verset, mert annyira nem szeretek közönség előtt egyedül szavalni, de meghallgatni szívesen meghallgatnám, mert nagyon szeretem a versecskéket. :)</p>
<p>Czeglédi Csenge 11.C: Igazából slam poetry-előadáson sokszor voltam mint hallgatóság. Az open slamről így még nem hallottam, de ha jól értettem, akkor ez egy kicsit ilyen beugrószerű. Nyilván nagyban függ a társaságtól, illetve a témáról, de az alapötlet nagyon tetszik, mert szerintem a slamben pont ez a lényeg, hogy aki csak akarja, elmondhatja a gondolatait, a többiek pedig végighallgatják/-gondolják.</p>
<p><em>Úgy tűnik, sokan tudnak a slam poetry-ről a suliban, ami szerintem szuper. Egy modernebb felfogása régi verseknek, vagy akár a művészek sajátjainak. Speciel én több verset is slam poetry hallgatása közben tanultam meg. :)</em></p>
<p>D.L. és Sz.D.</p>